2025 az áttörés éve lehet, hiszen újra divatba jöhet a hús. Egyre több jele van annak, hogy a dollármilliárdos támogatásokat elnyelő vegán forradalom elbukott, miközben a fejlett országokban alig egy év alatt újra divat lett a húsfogyasztás, és egyre több területen bukkannak fel az állati fehérjék felhasználásának új formái.
2025 jelentheti a hagyományos hús újbóli aranykorát: míg a fejlett országokban az elmúlt évtizedben a legtöbb környezetvédő civil szervezet és a vegán mozgalmak a hagyományos húsfélék és az állattenyésztés visszaszorítását követelte, addig 2024-ben nagymértékben felerősödtek azok a hangok, amelyek a hagyományos húsfélék fogyasztására biztatnak.
Azonban nemcsak a húsfogyasztás vált újra népszerűvé, hanem az állati fehérjék étkezésen kívüli felhasználása is egyre nagyobb teret nyer: az ételek mellett elterjedtek az állati eredetű kozmetikumok vagy táplálékkiegészítők is.
2025 jelentheti a hagyományos hús újbóli aranykorát – fotó: pixabay.com
Újra közkedvelt lett a hús
A tudósok már régóta hangsúlyozzák, hogy a megfelelő fehérjebevitel elengedhetetlen az emberek változatos táplálkozásához. A legújabb kutatások is azt igazolták, hogy a növényi fehérjeforrások – a szója, a lencse, valamint a borsó- és babfélék – nem tudják helyettesíteni az állati eredetű fehérjeforrásokat.
A pár éve még az alternatív fehérjék fellegvárának számító Nagy-Britanniában tavaly a 18 és 24 év közötti fiatalok 19 százaléka emelte a húsfogyasztást. Ráadásul új divatirányzat van kibontakozóban, ugyanis egyre több olyan élelmiszer jelenik meg, amely a húsfélék innovációjának számít.
A hús új típusú felhasználása sok területet lefed, például:
- színhúsból – elsősorban csirkemellből és májból készítenek csipszeket,
- tojásfehérjéből ropogtatnivalókat,
- elterjedtek a húsalapú desszertek,
- állati belsőségekkel töltenek meg táplálékkiegészítő tablettákat,
- de kollagénből készítenek italokat is, például forró csokoládét
Kik azok a „meatfluenszerek"?
A közösségi médiafelületeken szélsebesen terjednek a húsfogyasztást népszerűsítő tartalmak. A magukat „meatfluenszereknek" nevező tartalomkészítők tevékenységének eredményeképpen három év alatt harmincszorosra nőtt az egyes vállalatok marhahúskészítményei iránti kereslet.
A steak már nem a súlyemelő alfahímek reggelije, hanem egyre inkább a hormonrendszerüket egyensúlyban tartó nőké
– fogalmazott Kieran Mathew, az Equip Foods vezérigazgatója. Az új fehérjefelhasználási trendekkel az állatjólét is megfér: egy húsféléket előállító cég azzal reklámozza marhahústermékeit, hogy a szarvasmarhák mindig friss füvet kapnak és a legideálisabb körülmények között tartják őket.
Az innovatív állatifehérje-termékek a húspiac szereplőinek óriási lehetőséget jelentenek, mivel ezek jelenleg is jóval drágábban értékesíthetők, mint a megszokott húsok. Az elmúlt egy-két évben berobbanó trendek előreláthatóan a következő években sem törnek meg, azaz az idén is tovább emelkedhet a hagyományos húsok népszerűsége is.
Mit is ehetnénk hús helyett?
A növényi alapú húshelyettesítő készítmények a 2010-es évek második felében soha nem tapasztalt növekedést értek el, amelyek közül a növényi fehérjékből készített, hagyományos húshoz hasonló termékek váltak elérhetővé minden fogyasztó számára. Az alternatív fehérjepiacot monitorozó Good Food Institute (GFI) adatai szerint 2023-ban a növényi alapú húshelyettesítők piaca meghaladta a 8 milliárd dollárt, ami több mint 3000 milliárd forintot jelent.
A növényi álhúsok iránti kereslet azonban 2022-höz képest 2023-ra 16,8 százalékkal, majd 2024-re további 21 százalékkal csökkent.
Mindez a növényi fehérjepogácsát forgalmazó, Bill Gates nevéhez köthető Beyond Meat tőzsdei részvényeinek értéke a 2019-es csúcshoz képest 98 százalékkal esett vissza. A Neat Burger 145 százalékkal növelte veszteségét, a Nestlé pedig felhagyott a saját gyártású alternatív fehérjekínálatának nagy részével.
Az OECD a fejlődő országokban egyértelműen a húsfogyasztás és az állattartás növekedését várja – fotó: pixabay.com
Zsákutcává vált a növényi hamburgerpogácsa gyártása
A veszteségek magyarázata a fogyasztói szokásokra vezethető vissza. A növényi húsutánzatok ára lényegesen magasabb, mint a hagyományos termékeké, miközben az ízük rossz, ráadásul az elmúlt években sok fogyasztó számolt be különböző egészségügyi következményekről is. Az ultrafeldolgozott termékeket hosszútávú fogyasztása miatt sokan korábban nem tapasztalt allergiás reakcióról, általános gyengeségről, a koncentrációképesség jelentős csökkenéséről és változó súlyosságú gyomorpanaszokról panaszkodtak. A hagyományos hús fogyasztásához való visszatérés viszont rögtön elmulasztotta a panaszokat.
A gyártók az elmúlt évtizedben minden pénzügyi erőforrásukat arra fordították, hogy ezek a növényi készítmények minél ízletesebbek legyenek, ezt nem sikerült elérniük. Ennek eredményeképpen a növényi alapú alternatíváktól azok a húsmentesen étkezők is elpártoltak, akik napjainkban is kerülik az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását.
Az alternatív húspiac főszereplője lett a laboratóriumban, sejtszaporítással előállított hús is, de a kutatások lelassultak és évtizedekig is eltarthat, amíg a gyártási folyamat gyorsaságában és árában felvehesse a versenyt a hagyományos húsokkal. A fogyasztók sem igazán lelkesednek az élőállaton kívüli sejtszaporítással készült húsfélékért, a felmérések eredményei szerint az emberek undorítónak és visszataszítónak tartják a folyamatot.
A befektetők az elmúlt öt évben 3 milliárd dollárt áldoztak a kutatásokra, de azok az elmúlt két-három évben nem hoztak érdemi áttörést. Kiderült: az eljárással csökkenthető az állatállományok száma, de a környezeti előnyét egyre több tudós vitatja. A laboratóriumi húsok ára sokszorosa a hagyományos húsénak. Pillanatnyilag csak Szingapúrban, az Egyesült Államokban és Izraelben van forgalomban laboratóriumi hús.
A világ nagyobbik fele nem akarja lecserélni a húst
Az OECD a fejlődő országokban egyértelműen a húsfogyasztás és az állattartás növekedését várja, a fejlett országokban azonban eddig úgy tűnt, hogy némileg valóban csökkenthető az aránya az étkezésben.
A nemzetközi szervezet a fejlett országokban a jövedelmi szint növekedésével számol, a magasabb jövedelmet a szegényebb országokban a magasabb fehérjetartalmú élelmiszerekre költik az emberek. Ráadásul a hús és a tej fogyasztása a világ legnépesebb térségeiben nemcsak a napi táplálkozás, de a vallásgyakorlás elválaszthatatlan része.
2022-ig a fejlett államokban a fogyasztás csökkenését elősegítették az egyre radikálisabb állati fehérje-ellenes kampányok és az NGO-k tevékenysége – ennek a trendnek most szemmel láthatóan vége.
A fejlett országok vidéki lakossága mindig kiállt az állattenyésztés mellett és nem úgy tekint a haszonállatokra, mint aránytalanul nagy szenvedéssel tartott élőlényekre. Az állattartás lételeme a vidéki térségeknek.
A húsfogyasztást ellenzők nagy része a nagyvárosokban él, így nincs tapasztalata az állattartásról. Mivel a technológiai fejlődése ebben az ágazatban sem maradt el: a károsanyag-kibocsátás jelentősen csökkent.
Forrás: Financial Times
Indexkép: pixabay.com
_fill_540x300_0.jpg)
