Az alma, a meggy és a dió azonban még virágzás előtt volt a lehűléskor, így ezeknél végképp nem lehet termésveszteségről beszélni – írja a vg.hu.
Egyelőre még nem mérték fel a pontos károkat a kajszinál és a korai szilvánál – fotó: pixabay.com
"A múlt héten két éjszaka is fagyott az országban, és a három legnagyobb területen termesztett gyümölcsünk az alma, a meggy és a szilva, valamint az utóbbi években egyre nagyobb területet elfoglaló dió esetében – a korán virágzó szilvafajtákat kivéve – nem beszélhetünk fagykárokról, míg a kajszibarack és a szilvák egy része károsodott" – nyilatkozta a Világgazdaságnak Takács Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke.
"Az első, a 19-re virradó éjszakai fagy az országban szinte egységesen egységesen nulla és mínusz 2 Celsius-fok közötti hőmérsékleteket hozott, ami nem okozott nagy gondot, kivéve a már virágzó kajszinál és a korai szilvafajtáknál. Az utóbbiaknál az érzékeny ivarszervek elfagyhattak, ami lehetetlenné teszi a megtermékenyülést, így azt is, hogy azokból gyümölcs teremjen. A következő éjszaka már nagyobb fagy volt, akkor viszont kettészakadt az ország: a keleti részen nem volt számottevő fagy, az Alföldön, Kecskemét környékén mínusz 6 fokot is mértek, ott az előző éjszakainál nagyobb károk keletkeztek, míg az ország nyugati peremén Győrtől Zaláig mínusz 3, mínusz 4 fokot mértek, amely szintén károkat okozott, a már előbújt virágkezdemények elfagyhattak.
Ez viszont egyelőre az almában semmit sem jelent, hiszen ennél a növénynél egy rügyből öt virág jön ki. A középsőt nevezik királyvirágnak, amelyik a legerőteljesebb, ebből lehet a legszebb gyümölcs" – magyarázta Takács Ferenc.
Hozzátette:
"Először ez nyílik ki, és utána követi a többi, ezért ez már kicsit érzékenyebb, mint az oldalsó virágok. Ezekben néhol tapasztaltak fagyást, de ha a királyvirág elfagy, az oldalsó rügyek átveszik a szerepét. Ha csak egy vagy két rügy marad ép, és később sem keletkezik kár bennük, akkor is gyümölcsöt kell ritkítanunk" – jelezte, hogy az almánál tényleg korai bármiről beszélni.
Virágzó almafa – fotó: pixabay.com
Ennek érzékeltetésére elmondta, volt olyan eset, amikor az egyik almafajtánál a virágvizsgálatok alapján közel százszázalékos fagykárt állapítottak meg országosan, majd mégis jó közepes termést szüreteltek.
Mindez azért történhetett meg, mert az éves vesszők oldalrügyeiben úgynevezett totipotens sejtek találhatóak, amelyek az összes szövet és szerv létrehozására képesek. Ebben az esetben nem hajtásrügyek, hanem virágrügyek fejlődtek belőlük, hiszen a növénynek erre volt szüksége. A termés ilyenkor némileg gyengébb minőségű, mintha az eredeti virágrügyből fejlődött volna, de nem érte a gazdálkodókat elviselhetetlen kár.
Országosan most az a jellemző kezdet, hogy a márciusi gyors felmelegedés kicsalta a gyümölcsfák rügyeit, de az éjszakai lehűlések – a már említett kajszi kivételével – ebben a stádiumban tartják a növényt, még nem nyílt ki a virág. Viszont a következő napokban a felmelegedés megindulásával, robbanásszerű lesz a rügyek fejlődése is, amennyiben ezek után jönne fagy, az már valóban terméskiesést okozhatna.
Egyelőre még nem mérték fel a pontos károkat a kajszinál és a korai szilvánál. Mint mondta, a kajsziról szakmai berkekben úgy beszélnek, hogy ma már csak az telepíti, aki annyira imádja, hogy akár hobbiból termeszti.
"Sajnos az éghajlatváltozás miatt Magyarország nem jó termőhelye a kajszinak, itthon nagyon ritka az a terület, ahol öt évből háromban biztonságosan megterem. Ilyenek lehetnek azok a kevésbé fagyos északi lejtők, amelyeken a hidegnek van lefolyása, és persze a gazda tud védekezni a már rendelkezésre álló fagyvédelmi berendezésekkel" – mondta.
A fajtaváltás is logikus gondolatnak tűnt, ami 2007-ben el is indult. A termelők zömének azonban nem volt türelme megvárni a fajtakísérletek eredményét, országosan több mint ötven fajtával próbálkoztak, de kevés sikert értek el. Az alelnök szerint áldozni kellene arra, hogy kutatóintézetek és egyetemek ezeket a kísérleteket végigvigyék .
