Fagykár
A fagykár az aszály és a jégverés mellett a legsúlyosabb időjárás okozta kárnak számít a mezőgazdasági termelésben. A fagykár az a károkozás, amelyet a fagy a növényeken, illetve a növények várható terméshozamában okoz. Ugyan eltérő mértékben, de a növénytermesztés ágazatai számára egyaránt problémát jelenthet, ezért a fagykár elleni védekezés kiemelt szereppel kell, hogy bírjon a gazdák gondolkodásában.
A fagykár a legnagyobb gondot talán azoknál a növénykultúráknál jelenti, amelyek virágzása a veszélyeztetett tavaszi időszakra esik. A gyümölcstermesztés ezért különösen érintett ágazatnak számí: a reggeli nagyobb fagyok komoly károkat okozhatnak a virágzó gyümölcsösökben, ezért füsttel és más egyéb technikákkal próbálnak meg védekezni a kiterjedt fagykárok ellen.
A fagykár kifizetések azokat az állami támogatásokat jelentik, amelyek a kárenyhítést szolgálják. Emellett a probléma súlyosságát belátva fagykár megelőzését szolgáló pályázatok is előfordulnak.
Támadásba lendült a tél – a kerti csapokat sem kíméli
Ha nem akarsz károkat, ezt mindenképpen meg kell tenned!
Fontos tudnivalók a 2024-es kárenyhítő juttatáshoz
Az átlaghozam adatok és a fajlagos költségmegtakarítási összegek is elérhetőek.
Keresleti piac alakíthatja a meggy árát – bizakodnak a termelők
A FruitVeB termés- és piaci prognózisa.
Idén végre lesz elég kajszibarack?
Elnyúló, hosszú kajsziszezonra van kilátás.
Brutális a fagykár! Félmillió hektárt kell újravetni
Nehéz helyzetbe kerültek a gazdák Oroszországban.
Mit tegyünk fagykár után? (x)
Gondoskodni kell az új hajtások minél gyorsabb kifejlődéséről.
Meddig lesz veszélyben az idei gyümölcstermés?
A fagy gyorsan elbánik a növénnyel.
Növekvő tavaszi fagykárokra és terméskiesésre számíthatnak a gazdák
A jó hír, hogy most még lehet tenni ez ellen.
A gyümölcsösökben hatalmas pusztítást okoztak a márciusi fagyok
Márciusban sokfelé komoly károk keletkeztek a növényekben.
Érdemes figyelni a bankszámlát, kifizetés érkezik
2,85 milliárd forintot utalnak a károsult gazdáknak.
A fagyok ellenére sem kell még temetni az idei gyümölcsszezont
A kajszit és a korán virágzó szilvát érte fagykár a múlt héten, ennek a mértéke még nem ismert.
Fagykár: még nem múlt el a veszély
Május végéig még bármikor jöhet lehűlés.
Fagykár jelei a kertben
Mit tehetünk, ha már bekövetkezett a kár?
Van, ahol a fagy már elvitte a kajszitermést
Drága lehet a lekvárnak való.
Elviszik a fagyok a termést az idén? (x)
Tehetünk a károk mérséklése érdekében.
Fórum hozzászólások
Agrártámogatások kifizetése »
Válasz #2147 hozzászólásra MFB meghirdette a Fagykár 2011. Forgóeszköz Hitelprogramot. A hitelkérelmeket az értékesítésben részt vevő közvetítőkhöz lehet benyújtani 2012. január 30-tól 2012. június 30-ig. A hitelprogramban résztvevő közvetítők listája és elérhetősége még nincs közzétéve. MFB Fagykár 2011. Forgóeszköz Hitelprogram
Kárenyhítési rendszer »
MFB meghirdette a Fagykár 2011. Forgóeszköz Hitelprogramot. A hitelkérelmeket az értékesítésben részt vevő közvetítőkhöz lehet benyújtani 2012. január 30-tól 2012. június 30-ig. A hitelprogramban résztvevő közvetítők listája és elérhetősége még nincs közzétéve. MFB Fagykár 2011. Forgóeszköz Hitelprogram
Kinek milyen a repce, illetve a búza? »
Válasz #4365 hozzászólásra Veszélyben a repceellátás A repce tőzsdei árfolyama Európában meredeken emelkedett az utóbbi hónapokban. A 2011/2012-es értékesítési évben az árfolyamok a párizsi tőzsdén és a készpénzes piacokon is túllépték az 500 €/tonna határt, olajsajtoló üzembe szállítva. Egyes gazdaságok - a bonifikációt is beleértve - telephelyi paritáson értek el 500 €/tonna feletti árat a még szabad készletek értékesítése során. Az előttünk álló nyári betakarítási szezonig nincs kilátás a piaci kereslet enyhülésére. A párizsi tőzsdén a repcével 490-495 €/tonna közötti áron kereskednek. A búzához viszonyított árfolyam aránya ezzel 2,5-szeresre emelkedett. Az emelkedés töretlen trendje arra enged következtetni, hogy a piaci ellátás szűkös, a kereslet meghaladja a kínálatot. EU 27 – Komor terméskilátások Az Európai Unió repcetermésére vonatkozó első prognózisok februárban és márciusban az elmúlt évi 19 millió tonnás szintet tartották valószínűnek. Ez a becslés időközben megváltozott. Az Európai Unió Crop Monitoringja (MARS) április közepén a várható átlagtermést a 27 uniós tagország viszonylatában 1,4 q/hektárral 28,8 q/hektárra csökkentette. Ezzel az unió átlagtermése már a harmadik egymást követő évben marad a 30 q/hektáros szint alatt. A 2009-es rekordévben az átlagtermés még 33 q/hektár volt. A 2012. évi alacsonyabb terméskilátás okát mindenekelőtt a Dél-Európát sújtó aszályban, valamint az áttelelési veszteségekben látják. Így a magyarországi terméskilátást 3,2 q/hektárral 21,8 q/hektárra csökkentették. Németország esetében a MARS az áttelelési veszteség, az aszály és a botrytis miatt a terméskilátást 37 q/hektárról 33,6 q/hektárra csökkentette. Időközben Lengyelországban is lényegesen csökkentek a terméskilátások. Amíg a COCERAL márciusban még mintegy 2,1 millió tonna terméssel számolt, addig a Toepfer International az április 24-i jelentésében már csak 1,7 millió tonnát prognosztizál. A MARS gyengébb terméskilátásokra vonatkozó prognózisa az Európai Unió repcetermését illetően megegyezik a Toepfer International várakozásával, amely csak 18 millió tonnás repcetermésre számít az EU-ban. Az Oilword viszont optimistább, az uniós termést még 18,5 millió tonnára prognosztizálja. Az egyelőre még kérdés, hogy 18 millió vagy 18,5 millió tonna lesz-e a termés, mindenesetre az EU 27 a következő évben is jelentős behozatalra szorul majd a világpiacról. A repce termőterülete Európában, a téli kipusztulásokat követően http://crm.hu.farmit.net/binary.aspx?id=110&1338972475018 Nagy áttelelési veszteségek Ukrajnában Az utóbbi években a legfontosabb exportáló országok Ukrajna és Ausztrália voltak. Az ukrajnai kínálat ebben az évben viszont nagyon alacsony. Az UkrAgroConsult szerint a fagykárok a vetésterület mintegy 30%-át károsították. A folyó évi 1,1 millió tonnás exportmennyiséggel szemben jövőre mintegy 0,7-0,8 millió tonnával lehet csak számolni. Így az idei évhez hasonlóan Ausztrália lesz a legfontosabb exportőr. Ott az ez évi 3,1 millió tonnás rekordtermés után (előző évben 2,4 millió tonna), a magas árak miatt is számítani kell a termőterület növelésével. A vetés időszaka áprilisra és májusra esik, viszont a nagyon szélsőséges időjárás miatt nagyok a termésingadozások. Rekord vetésterület Kanadában A kanadai statisztikai hivatal április 24-én tette közzé az ország repce vetésterületének nagyságára vonatkozó prognózisát. A hivatal felmérése szerint a kanadai farmerek a vetésterületet 8 százalékkal, 8,6 millió hektárra kívánják növelni. Ez egy újabb rekord lenne, mivel egyedül Saskatchewan tartomány területén 4,37 millió hektárt szándékoznak repcével bevetni. A jelenlegi termésbecslések 15 és 16 millió tonna közötti mennyiségre vonatkoznak. A kanadai repce ára, ami a GMO-probléma miatt aligha fogja az európai keresletet befolyásolni, jelenleg 665 kanadai $/tonna (507 €/tonna) kanadai kikötő paritáson, ami túlságosan drága. Az olajosok vetésterülete általában kevés A kanadai mezőgazdasági minisztérium áprilisi jelentésében a világ olajos növény termelését az előző havi becsléshez képest 5 millió tonnával 440 millió tonnára, lefelé korrigálta. Ezzel a kínálat az előző évinél 15 millió tonnával kisebb, és a két évvel ezelőttinél is 5 millió tonnával kevesebb. A jelenlegi szezon terméscsökkenésének oka mindenekelőtt a dél-amerikai alacsony szójatermés. Az USA alacsony szójabab vetésterülete miatt jövőre sem várható a piaci feszültség enyhülése. A termelés visszaesésének hátterében valószínűleg a világ népességnövekedése, továbbá a növekvő állatállomány és a biológiai eredetű üzemanyag-előállítás állhat. Amíg egy évvel korábban a tartalékok még 7 millió tonnával növekedtek, addig az USDA az idei évre a tartalékok mintegy 15 millió tonnás csökkenését prognosztizálja. A készletek és a felhasználás közötti arány ezzel az előző évi 17,8 %-ról 14,3 %-ra esik vissza. A csekély kínálat miatt az USA agrárminisztériuma a januári prognózisával szemben az olajos növények, az olajpogácsa és a növényi olajok kereskedelmének mintegy 7,2 millió tonnás csökkenésével, 249 millió tonnával számol. Ez azt jelenti, hogy „a keresleti oldal nem minden kívánsága fog teljesülni”. Következtetések A várhatóan alacsony 2012. évi európai repcetermés és az USA alacsony szójabab vetésterülete a következő hónapokban a piac szűkös ellátottságát fogja eredményezni. A Kanadában és Ausztráliában várható rekord vetésterületek, valamint az USA és az európai napraforgó vetésterületek kezdeti vegetációja miatt a jelenlegi prognózisok még nagyon bizonytalanok. Ezért a világpiacon az olajosok ára mozgásban marad. A mezőgazdasági termelők többsége a 2012-es termés 30-60 %-át már értékesítette, ezért a figyelem már a 2013-as és 2014-es repcetermésre irányul. Telephelyi paritáson 2013 augusztusára 420-430 €/tonna, 2014 augusztusára pedig 400 €/tonna árakat kínálnak. Ez egy jó árszint az első értékesítések mérlegeléséhez. Dr. Reimer Mohr Hanse Agro 2012. május
Magról vetett hagyma »
Mi Nibexel vetünk.
550es MTZ művelőkerékkel.
5sor x25 centi sortávval. Így jó mert így tudjuk tolikapázni.
Nekünk széles csoroszlya van , nem a keskeny. Ez voltaképp zikk-zakkba veti, így jobban kihasználva a sort. Majdnem "ikersoros". 
Tőtáv? Jó kérdés. Mi felemeljük a traktorral a gépet és a csoroszlyához rakunk vödröket és leforgatási próbával számoljuk meg.
Úgy állítjuk be hányadik sebesség lesz a jó.
Most meg nem mondom, hogy melyik sebesség, de függ ez a keréktől is, meg és a kanalaktól is.
Idén vettünk fehér kanalakat. Az tűnik a legjobbnak hagymára.
De elvileg folyóméterenként 30-35-öt kell vetni, mert számolni kell az időjárás végett kiesés, fagykár, stb..15-20%os veszteséggel, így marad 27-30mag/fm.
http://www.ritsat.hu/attelelo_voroshagyma
http://www.hermex.hu/images/stories/virtuemart/product/kanalak6.jpg
Itt tudsz rendelni Nibex alkatrészeket. Minden alkatrészt A-Z ig. Robbantott ábrás katalógustól kezdve, árakat is meg tudod nézni. Klassz.
Kalocsai cég.
http://www.hermex.hu/
Mi ma szórtuk meg egy kis MycoSol PTC-vel. Most próbálom ki először, állítólag jó a cucc.
Bedolgoztuk kombinátorral.
Szántva volt és tárcsázva.
Minőségi alma termesztés »
Válasz #99 hozzászólásra Szerintem vízzel permetezve többet érsz, a tavalyi fagyoknál volt, aki keserűsót is rakott mellé, hogy növelje a víz fagyáspontját. -4-5-nél, mikor a jégkristályok roncsolják a sejtfalakat, semmilyen csodaszer nem segít már. -1-2-nél meg lehet, hogy segít, de lehet, hogy csak placebo, és az ember a csodaszerekre kiadott pénzt próbálja magának bizonygatni. Itt a tavalyi májusi fagyoknál mindenki próbálkozott valamivel, ködgyertya, gumiégetés, permetezés, megafol, frigocur, stb. De nehéz megállapítani, hogy mi használt, vagy mi nem, volt, aki mindent kipróbált és mégis lefagyott neki, volt, akinek 1 km-rel arrébb volt az almása és semmit nem csinált vele mégis csak 30-40%-os fagykára volt. Ráadásul mindenki más hőmérsékletet mért. Annyira sok tényezős az egyenlet, a fák kondiciója, fajtája, hogy épp milyen fenostádiumban van, minden belejátszik a fagytűrésébe.
Kinek milyen a repce, illetve a búza? »
Fagykár a repcében Az elmúlt napok fagyos hajnalainak hatása megmutatkozik a repcéken. Az ország bizonyos részein a -6°C-ot is elérte a hőmérséklet. Az alacsony hőmérséklet, a fagyos periódusok a repcét az érzékeny fejlődési szakaszában érte. Az általánosan megfigyelhető kép, hogy a repce főszára felhasadt, 3-4cm-től akár 10-20cm hosszan is. Elsősorban a korán induló repce fajták/hibridek érintettek, azok, ahol a főszár intenzív növekedése már megindult, a szállító szövetek vízzel telítettek. 20120411 011.jpgAhogy a képen is jól látszik, a növény belső szállító szövetei, ahol a víz nagyobb arányban volt jelen a növényben, megfagytak, a jég pedig nagyobb térfogatából fakadóan szétfeszítette a repce szárát (1. kép). Fontos megemlíteni, hogy a jól látható széthasadt szárak mellett megfigyelhető olyan szárfagyás is, mely csak akkor vehető észre, ha félbe törjük a szárat, itt a szállító szövetek részleges elfagyása figyelhető meg (a szövetek elbarnultak). Bizonyos esetekben, ahol a fagykár kisebb volt, a jég függőleges irányban terjedt a szárban, és egy szabályos henger alakú üreg képződött a szár belsejében (2. kép). 20120412 007.jpg 1.kép (Bajánsenye) 2. kép (Kisbajcs) Vegyük szemügyre az okozott kárt. Az igen fejlett állományokban, ahol a fagynak is jobban ki voltak téve a táblák, ott sem érte el a megfigyelhető fagykár az állomány 20%-át - azok szárak, melyek nem repedtek fel, ebben a gyorsan fejlődő szakaszban gyorsan pótolják az elfagyott szöveteket. A felrepedt szárak csak a növény fő szárát érintik, mely korábbi megfigyelések alapján a termés 30%-t adja. Az oldalhajtások, és az elágazások zöme nem szenvedett kárt, a növények gyökérnyak feletti 6-7cm-es része teljesen ép (3. kép). 20120411 008.jpg. A repce fejlődési ereje az ép részekre fog összpontosulni, és ismerve a repce kompenzációs képességeit a terméskiesés nem lesz számottevő. Korábbi évek megfigyelései alapján, az egészségesen tartott állományokban a terméskiesés 5-10% volt a fagyási tünetek után. A fentiek alapján azonban nem nyugodhatunk meg teljesen, mivel azok a növények, melyeknek a szára a fagy hatására felrepedt, a potenciális fertőzési lehetőség a gombák számára. Azok a termelők, akik a gomba elleni védekezést már egy-két hete elvégezték metkonazol, tebukonazol hatóanyagú szerekkel, ott a védekezés hatástartama még kitarthat, akik a gomba elleni védekezés nem kezdték még meg, az állomány fejletlensége miatt, ott ajánlatos a fent említett szerek mielőbbi alkalmazása. A fejlett, még meg nem védett állományokban lehetőség nyílik a fungicidet strobilurinnal kiegészített szerek használatának előre hozására, melyekkel tovább segíthetjük a növények erőteljesebb fejlődését, a fagykár kompenzálására. Amennyiben valaki a strobilurin tartalmú szer kijutatásánál ragaszkodik a virágzás végén való alkalmazáshoz, de szeretné teljes biztonságban tudni az állományát, akkor egy fél dózisú tebukonazol is alkalmazható, de ekkor érdemes lehet számba venni a fehérpenész fertőzésének lehetőségét, és ennekVálasz #3291 hozzászólásra
Kukorica várhatóan........! »
Válasz #6684 hozzászólásra
A szerződés az szerződés, a vis maior meg vis maior ...
A 2010-es év tapasztalata alapján a 2011. évi CLXVIII. törvény a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről már tartalmaz a szerződéses kapcsolatokra vonatkozóan is rendelkezéseket.
3. § (1) A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események által okozott károk miatti kockázatokat az e törvényben foglaltak szerint meg kell osztani:
a) a mezőgazdasági termelő,
b) a termény felvásárlására a betakarítást megelőzően szerződött felvásárló,
c) a mezőgazdasági termelővel kötött mezőgazdasági biztosítás esetén - annak keretei között - a biztosító,
d) a mezőgazdasági földterület bérbe-, illetőleg haszonbérbeadója, valamint
e) az állam
között.
A III. fejezet (20-23. §§) rendelkezéseit - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a szerződő felek közötti megállapodáson alapuló teljesítéssel összefüggésben kell alkalmazni. [20. §]
Semmis az olyan szerződéses kikötés, amely szerint a vis maior miatt hiányzó mezőgazdasági terményt a termelő pótolni, mástól beszerezni, helyette más szolgáltatást vagy biztosítékot nyújtani köteles. [21. § (1) bek.]
Vis maiornak minősül a mezőgazdasági káresemény [23. § (1) bek. a) pont]: a jégesőkár, aszálykár, belvízkár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár, felhőszakadáskár, valamint az árvízkár. [2. § 7. és 21. pontok értelmében]
A mező- és erdőgazdaságot sújtó időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti káreseményt, valamint annak mértékét, és az emiatt bekövetkezett hozamérték-csökkenést kérelemre az agrárkár-megállapító szerv igazolja. [23. § (2) bek.] EZ NEM AZONOS az MVH-hoz történő vis maior bejelentéshez csatolandó igazolással!
Itt az jelenthet problémát, hogy az új törvény nagyon szigorúan határozza meg az aszály fogalmát:
aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakán belül harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el. E szerint sokfelé nem is volt aszály. 
A korábbi szabályozás [32/2009. (III. 31.) FVM rendelet] szerint:
aszály: az a természeti jelenség, amely a rendkívül meleg és száraz időjárás következtében a növényi kultúrákban terméscsökkenést okoz, és amelynek tényét az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a rendelkezésre álló vízmérleg- és hőmérsékleti adatok, valamint a távérzékeléses növénymonitoring és egyéb termésbecslések alapján meghatározott területre, illetve a gazdálkodók meghatározott körére vis maiorként közleményben meghirdet.
Az aszályt most is miniszteri közleménnyel lehet vis maiornak nyilvánítani, de a miniszter ezt csak a törvényi feltételek (30 napon belül 10 mm csapadék) fennállása esetén tudja megtenni.
Dohánytermesztés »
2013.03.12. Tisztelt Dohánytermelők, Kollégák A jelenlegi meteorológiai előrejelzések alapján, a hétvégén (március 15-18 között) az évszaktól eltérő, nagymértékű lehűléssel kell számolnunk. A kora reggeli minimum a -7, -8 Celsius fokot is elérheti. Tetézi a gondot, hogy a nappali felmelegedés sem lesz jelentős, várhatóan felhős égbolttal. Látva a vetések ütemét, a palántanevelő felületünk nagyobb része ekkor már vízen lesz a sátrakban. A csírázásban lévő növényállományban óhatatlanul ritkulást okozhat ez a nagymértékű lehűlés, mert a fűtetlen sátrak hő tartaléka nem lesz elegendő a fagymentes belső tér biztosítására. Minden esetben javaslom a fagykárok elkerülése érdekében a kiegészítő fűtés biztosítását erre az időszakra, mely a sátortérben lévő belső levegő mozgását biztosítja, valamint a vízágy folyamatos keverését. Fekete Tibor ULT Magyarország Zrt.
Mezőgazdasági közlemények »
2010.07.05. A 2010. évi egységes kérelmekhez kapcsolódó árvíz és belvíz miatt bekövetkezett vis maior esemény bejelentésekkel, továbbá az agrárkár-enyhítési rendszer keretében fennálló kárbejelentési kötelezettséggel kapcsolatos tudnivalókról. A 2010. tavaszi, nyáreleji esők és viharok, illetve a tavaszi belvíz jelentős károkat okoztak az ország számos mezőgazdasági területén, amely káresemények kapcsán a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) ismételten felhívja tisztelt Ügyfelei figyelmét a 2010. évi egységes kérelmekhez kapcsolódó vis maior bejelentések fontosságára, valamint a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer tagjainak kárbejelentési kötelezettségére – külön kiemelve a két kárbejelentési kötelezettség közötti különbségeket. Vis maior bejelentési kérelem – „W0103- Egységes kérelem kérelemszintű vis maior 2010” Vis maior bejelentést kell tenni, amennyiben a 2010. évi egységes kérelemben megjelölt terület vonatkozásában vis maior esemény történt (például árvíz, belvíz) és a vis maior esemény bekövetkezése miatt az ügyfél nem tudja teljesíteni a támogatás igénybevételéhez szükséges valamely feltételt. Bejelentés módja: A vis maior bejelentést 2010. május 19-étől lehet benyújtani elektronikusan az MVH-hoz - az egységes kérelem benyújtásához hasonlóan - az Ügyfélkapun keresztül. A vis maior esemény bejelentéshez kapcsolódó, az esemény bekövetkezését igazoló dokumentumokat – a lentiekben részletezett kivételektől eltekintve - papír alapon kell benyújtani az MVH ügyfél lakóhelye szerint területileg illetékes kirendeltségéhez (a továbbiakban: az MVH területileg illetékes kirendeltsége). Amennyiben az ügyfél a vis maior eseményt alátámasztó beküldendő dokumentumokat postai úton nem küldi meg, a vis maior kérelme elutasításra kerül. Figyelem! Tekintettel az ár- és belvíz miatt bekövetkezett vis maior események várhatóan nagy számára, az ilyen ok miatti bejelentéseket az MVH és az MgSzH az ügyfelek érdekében egyszerűsített eljárásban kezeli! (ld. lentebb) Bejelentés határideje: A vis maior bejelentést 10 munkanapon belül kell benyújtani, attól az időponttól számítva, amikor a mezőgazdasági termelő olyan helyzetbe kerül, amely ezt lehetővé teszi. Akkor tekinthető a vis maior esemény bejelentést lehetővé tevő helyzetben lévőnek a mezőgazdasági termelő, amikor képessé válik a káresemények elmúltával adminisztrációs kötelezettségek teljesítésére, valamint annak megállapítására, hogy a vis maior esemény által okozott kár lehetetlenné teszi számára egyes támogatási feltételek teljesítését. A támogatási feltételek teljesítését lehetetlenné tevő esemény, például amikor a tervezett tavaszi vetésű növényi kultúrák elvetésére már nincs lehetőség, vagy az őszi vetésű növények a vízborítás miatt kipusztultak. A vis maior esemény bejelentése 2010. június 9-e után is megtehető, emiatt külön jogkövetkezményre nem kell számítani. A vis maior esemény bejelentését – az előzőeknek megfelelően - nem annak bekövetkezésekor (mindazonáltal a tavaszi, nyár eleji időszakhoz képest nem is egy ésszerűtlenül hosszúra kitolt, pl. őszi időpontban), hanem akkor célszerű bejelenteni, amikor a vis maior esemény által okozott probléma már egyértelműen meghatározható. Javasoljuk, hogy a bejelentést olyan időpontban tegyék meg, amikor már biztosan megállapítható, hogy kipusztult a növénykultúra, vagy már bizonyos, hogy nem vethető el a tervezett növény, illetve nem kétséges, hogy a vis maior esemény a terület megfelelő kultúraállapotban tartását biztosan akadályozza. Olyan esetekben, amikor még esély van arra, hogy pl. a belvíz visszahúzódik, a bejelentéssel várjanak addig, amíg nincs kétségük a felől, hogy a probléma bizonyosan nem hárul el oly módon, hogy a támogatás feltételei teljesíthetőek legyenek. Igazoló dokumentumok: A „W0103” bejelentő felületen a vis maior eset tényét alátámasztó dokumentumokat meg kell jelölni. Árvíz és belvízkár esetén: Az ár- és belvíz miatt bekövetkezett vis maior eseményeket bejelentését az MVH és az MgSzH - az ügyfelek érdekében - egyszerűsített eljárásban kezeli Ennek értelmében az ügyfélnek elegendő az MVH honlapjáról elérhető elektronikus felületén bejelenteni az érintett parcellákra a vis maior esemény bekövetkezésének tényét, illetve bepipálni az „MgSzH igazolás” rubrikát (Ehhez a meghatalmazással rendelkező falugazdász vagy agrárkamarai tanácsadó ingyenes segítsége is igénybe vehető). Ezen bejelentés alapján az MgSzH kivizsgálja a vis maior eseményt annak eredményéről szakhatósági állásfoglalás formájában igazolást állít ki, amelynek egy-egy példányát megküldi a bejelentő (ügyfél) valamint az MVH részére. Az ügyfélnek tehát nem szükséges az MgSzH által kiadott igazolást külön az MVH területileg illetékes kirendeltségének megküldenie! Az egységes kérelemben bejelentett növényi kultúra megváltoztatása: Amennyiben a gazdálkodó valamely parcellája vis maiorral érintett, abban az esetben meg kell adnia azt a hasznosítási kódot, amely a vis maiorral érintett területen a valóságban is megtalálható. Ennek megfelelően, ha a tavaszi vetésű növényi kultúra elvetésére már nincs lehetőség, vagy az őszi vetésű kultúra elpusztult és a területen nincsen növényi kultúra, akkor, javasoljuk, hogy a vis maior bejelentésre szolgáló elektronikus felületen az érintett terület hasznosítási kódját „Pihentetett terület”-re (PIH01) változtassa. Figyelem! Abban az esetben, amikor a „W0103” bejelentő felületen a vis maior bejelentéssel egyidejűleg az érintett terület hasznosítási kódját „pihentetettre” minősítette át, azonban később az derül ki, hogy a tavaszi vetésű kultúra elvetésére mégis van mód, a hasznosítás pontosítását a „W0102” felületen kell jelölni. Amennyiben az akadály elhárulása nem csak a terület bevethetőségét teszi lehetővé, hanem az egyéb támogatási feltételek betartását is, javasoljuk a vis maior kérelem visszavonását, ugyancsak a „W0103” elektronikus felületen. Az ilyen esetek száma csökkenthető, ha a vis maior bejelentésre nem elhamarkodottan kerül sor. Agrárkár-enyhítési rendszer keretében fennálló kárbejelentési kötelezettség Az agrár kárenyhítési rendszerben érvényes tagsággal rendelkező mezőgazdasági termelők a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtására való jogosultság megszerzéséhez – az előírt hozzájárulás-fizetési kötelezettség maradéktalan és határidőben való befizetése mellett –belvíz-, jégeső- vagy fagykár elszenvedése esetén határidőben be kell jelentsék a káreseményt az alábbiak szerint. Bejelentés módja: A káreseményt - az agrárkár-enyhítési eljárásról szóló 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet 2. számú melléklete szerinti adattartalommal - az MgSzH által a honlapján (www.mgszh.gov.hu) közzétett bejelentőlapon az MgSzH termelő lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes területi szervéhez kell bejelenteni. Bejelentés határideje: A káreseményeket a káresemény bekövetkezésétől számított tíz naptári napon belül kell bejelenteni a termelő lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes MgSzH területi szervéhez. A káresemény bekövetkezésének időpontja a gyakorlatban azt az időpontot jeleni, amikortól a kár felmérhető, vagyis a termelő olyan helyzetbe kerül, hogy képes a káresemény megállapítására (pl. a tervezett tavaszi vetésű kultúrák elvetésére nincs lehetőség, vagy az őszi vetésű növények a vízborítás miatt kipusztultak). Kultúraváltás: Alapesetben az egységes kérelemben „pihentetett területként” bejelentett területek az agrárkárenyhítési-rendszerben nem vesznek részt (azokra vonatkozóan a termelőnek nem keletkezik befizetési kötelezettsége, és az ezen területeken bekövetkezett káreseményre kárenyhítő juttatás sem igényelhető). Amennyiben azonban a termelő vis maior esemény következtében kényszerült a kultúraváltásra és vis maior bejelentés keretében a hasznosítási kódot „pihentetettre” módosította az érintett terület vonatkozásában, részt vehet az agrárkár-enyhítési rendszerben (feltéve, hogy a rá vonatkozóan megállapított kárenyhítési hozzájárulás összegét az MVH számlájára határidőben, maradéktalanul megfizeti). Figyelem! A vis maior bejelentése illetve a káresemény bejelentése két, egymástól független esemény, azokat külön-külön kell megtenni! Forrás: mvh
Budapest időjárása
Fórum témák
Videók
Tavaszi fagy elleni védelem – kell nekem egy szélgép és hozzá egy pályázat!
A KITE Zrt. Sótonyban, a Gyarmati Farmon rendezte meg gépbemutatóját, ahol a korszerű kertészeti gépek mellett a Tow and Blow fagyvédelmi rendszert is bemutatták az érdeklődőknek.
_fill_310x175_0.jpg)
Fagytól stresszes árpa kezelése
Az Amalgerolos kezelés eltüntette a téli fagykár nyomait.
Mezőgazdasági támogatások, agrárpályázatok »
Válasz #1565 hozzászólásra Közben találtam választ: Várhatóan kb. 53-55e/ha körül lesz a SAPS idén, és elméletileg okt. 16-tól utalhatják az 50%-os előleget. Az Európai Bizottság az idei természeti csapások miatt már korábban döntött arról, hogy a tagországok az ez évi pénzek 50 százalékát előre hozva, október 16-tól kifizethetik. Magyarország a korábbi kiutalási lehetőséget elsősorban a tavaszi fagykárokra hivatkozva kérte. A tagállamoknak a fennmaradó területalapú összeget legkésőbb a jövő év közepéig kell kiutalniuk. http://www.agromonitor.hu/index.php/mezo/35-mezo/4648-akar-20-szazalekkal-is-nhet-az-iden-a-terueletalapu-tamogatas-szeptember-30-an-dl-el-az-atvaltasi-arfolyam