A lisztharmat mellett már figyelni kell a peronoszpórára és a varasodásra is

Ebben az időjárásban a krumpli és a paradicsom lombja is „vészes” gyorsasággal barnulhat le a fitoftóra gombától.

Lisztharmatra elsősorban a kéntartalmú, varasodásra, peronoszpórára, fitoftórára pedig főleg a réztartalmú készítmények közül választhatnak. Mindkét hatóanyag kontakt hatású. Szerencsére sok felszívódó gombaölőt is vásárolhatnak. A rezisztencia elkerülése miatt felváltva használják, illetve a permetlében kombinálják a két csoport szereit.

Most is kiváló és részletes előrejelzést kaptam az Agroinform csapatától.

A viharos szelek, a jelenleg is rajzó jövevény cseresznyelegyünk és a gyümölcsmolyok rágása miatt a csonthéjas és almatermésűek gyümölcsein is megjelentek a monília penésztelepei. A szüretkor már nem lehet permetezni, egyébként 7 és 28 nap közötti é.v.i.-vel rendelkező gombaölőkkel találkoztam.

Ne hagyjanak beteg gyümölcsöt az ágakon, és a talajról is szedjék fel a lehullottakat! Ezzel már a jövő évi termést védik!

A fertőzöttség tekintetében óriási különbség lehet még egy kerten, egy kordonon belül is. A fényképek egymástól kb. 5 méterre készültek. Az elsőn egészséges levelek között megbúvó, már beteg bogyókat láthatnak. A másodikon közelről is megtekinthetik a sérves szőlőszemeket. Ezekből már nem lesz bor az idén. A harmadik felvételen lisztharmatos levelek között érlelődő egészséges fürtöket találtam. Mikor és hányszor kellett volna permetezni? Csak a kertjét jól ismerő, azt rendszeresen bejáró gazda tudhatja a választ.

A fertőzöttség tekintetében óriási különbség lehet még egy kerten, egy kordonon belül is – fotók: Zsigó György

A gyümölcsmolyok folyamatosan támadnak. (Lásd a rajzási táblázatot.) A kései szüretelésű almatermésűeknél, szilvánál, őszibaracknál még biztosan permetezni kell ellenük. Fajtától függően még két-három rovarölő szeres védekezésre is számítania kell annak a kertésznek, aki a tökéletességre törekszik és „kukacmentes” (valójában hernyómentes) szüretet szeretne. A technológiáról már korábban írtam.

Zsigó György, Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara