A lombtrágyázás hatásos, de nem elégséges

A lomtrágyázás megfelelő alkalmazásával előző cikkünkben is foglalkoztunk. Most tekintsük át, milyen esetekben érdemes alkalmazni a tápanyag-utánpótlásnak ezt a módszerét.

Abban az esetben jöhet számításba, akkor indokolt a lombon keresztüli tápanyag-adagolás, ha a talajban (gyökérközegben) a zavaró okok megszüntetése nem lehetséges, nagyon lassú, költséges, illetve nem eléggé hatékony.

• Palántanevelés, cserepes kultúrák, konténeres termesztés. A palántanevelésben, konténeres termesztésben használt tőzegekre jellemző az erős tápanyagmegkötő képesség, különösen a foszfor esetében lehet ezzel számolni.

Még foszfortrágyázás mellett is hiány alakulhat ki,

ilyen esetben a palánták alsó, idősebb levelei fonáki oldalán – súlyos esetben a levél színén is – kékeszöld, vöröses zöld elszíneződés mutatkozik.

A foszforhiányban szenvedő növények gyökerei feltűnően vékonyak, fejletlenek, nem ágaznak el. A virágzás késik, a kialakuló virágok fejletlenek, rosszul kötnek. Ilyen esetben a leveleken keresztül adott foszforműtrágya hatásos, annál is inkább, mert a foszforhiány következtében a gyökerek fejletlenek, és működésük erősen korlátozott, a talajon keresztül adott foszfort lassabban tudnák hasznosítani.

• Kiültetés utáni levélsárgulás. Szinte minden növénynél gyakori jelenség a palántázást követő átmeneti levélsárgulás, a növekedés átmeneti megtorpanása. Főleg szálas vagy kis tápkockákban nevelt, fejlett, erős palántáknál figyelhető meg az ültetést követő visszaesés. A hideg talajban a gyökértevékenység lassú, a felszedéstől megsérült gyökerek átmenetileg nem képesek a talaj tápanyagkészletét hasznosítani, miközben a lombozat a meleg fólia alatt vagy a szabadban a napsütés hatására tovább növekszik, és igényelné fejlődéséhez a vizet és a tápanyagokat.

A kiültetést követő napokban végzett lombtrágyázás jó hatással van a növény fejlődésére,

a lombozaton keresztül felvett tápelemek átmenetileg pótolják a gyökerek elégtelen működéséből adódó tápanyaghiányt. Ugyanakkor jelentősen elősegítik magának a gyökérnek a növekedését is. A meglehetősen súlyos stresszhatást kiváltó felszedést és kiültetést követő napokon a lombtrágyakezelés átsegíti a növényt, és a koraiságot is fokozza. Magas foszfortartalmú, komplex lombtrágyák használata a leghatékonyabb.

Hiánybetegségeknél is hasznos lehet a lombtrágyázás – fotó: Shutterstock

• Mészhiánybetegségek. Kalciumhiány megszüntetésénél és megelőzésénél is (bogyófoltosodás paprikánál és paradicsomnál, levélszélbarnulás salátánál stb.) számításba jöhet a lombtrágyázás, noha hatása sokszor elmarad a remélttől. Napjainkban az egyik leggyakoribb élettani betegség, a kalciumhiány az esetek döntő többségében nem a talaj alacsony mésztartalma miatt alakul ki, a tápanyag felvételét zavaró külső (környezeti) vagy belső (növényi) okokra vezethető vissza. Általában van elegendő mész a talajban (1 százalék felett), csak azt a növény nem vagy nagyon lassan képes hasznosítani.

A kalcium a legnehezebben transzspirálható növényi tápelem, bármi zavar jelentkezik a transzspirációban, az leginkább a mészellátását zavarja. Kalciumnitrát hatóanyagú készítmények adagolása, preventív használata segíthet a hiány megelőzésében, illetve mérséklésében.

• Mikroelemhiány. Mangán, cink, bór, molibdén, réz mikroelemekből, valamint mezo-, illetve félmikroelemekből (vas, kén) a növény keveset igényel, a mikroelemekből hektáronként mindössze néhány kg-ot. Nehéz elképzelni ilyenformán ezeknek az elemeknek a hiányát, hisz porral, műtrágyákkal és öntözővízzel kerül annyi ezekből az elemekből a termőtalajba, amennyire a növénynek szüksége van.

A hiány magyarázata: a gyökerek a rendelkezésre álló tápelemeket külső (ionantagonizmus, egyoldalú, illetve aránytalan tápanyag-adagolás, kedvezőtlen pH-viszonyok, átmeneti és tartós szárazság, rossz talajszerkezet, túlöntözés, hideg talaj stb.) vagy belső okok miatt (beteg a növény, pl. szárbetegségek, gyökérbetegségek és gyökérkártevők, sérült gyökérzet stb.) nem tudják felvenni a talajból. Ilyen esetben hatásos és gazdaságos a lombtrágyázás, esetenként egyetlen megoldás a tápanyaghiány pótlására.

A lombtrágyázás csak a gyökéren keresztüli trágyázás kiegészítője legyen – fotó: Shutterstock

• Hiány pótlása. Előfordulhat, hogy átmeneti vagy tartós hiány alakul ki valamelyik tápelemből – lehet mikro- és makroelem is – (pl. intenzív öntözés hatására kimosódik a gyökérzónából a tápanyag, egyszerűen a gyökérzónából feléli a növény a tápanyagokat stb.), gyors és hatékony pótlásra van szükség. Ilyen esetben a lombtrágyázás, azáltal, hogy a levélen keresztül azonnal felveszi a növény a tápanyagokat, hasznos, kézenfekvő, de többnyire átmeneti megoldásnak tekinthető.

A lombtrágyázás ugyan nagyon hatásos, de nem helyettesíti a gyökéren, illetve a talajon keresztül végzett tápanyag-utánpótlást. Meglehetősen kevés és drága az így kijuttatott tápanyag, hektárra átszámítva legfeljebb néhány kiló, ami mikroelemekből szerencsés hasznosulás esetén fedezi a növény igényét, de nitrogénből, foszforból, káliumból, magnéziumból, kénből, vagyis makro- és mezoelemekből nem. A tápanyagellátást a gyökéren keresztüli trágyázásra kell alapozni, a lombtrágyázás csak ennek kiegészítője lehet!