A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kertészeti és beszállítóipari osztályelnökét az ágazat kihívásairól, a modern technológiák alkalmazásáról és a generációváltás fontosságáról kérdeztük a Szőlészet webináron.
− Sikeres agrárszakemberként, számos szakmai szervezet tagjaként hogyan látja a magyar szőlészet helyzetét?
− Mindig csodáltam a szőlész-borászokat, mert rendkívül összetett feladatuk van. A szőlőtermelés hosszú távú elköteleződést igényel, miközben a trendek viszonylag gyorsan változnak. Például tíz éve nagy kereslet volt a testes vörösborokra, ami komoly beruházásokkal járt. Azonban a trendek változása miatt ma már sokan kénytelenek a vörösbor szőlőjüket rozéként értékesíteni. Hatalmas kihívás a jövőt tervezni ezen a területen. Nem beszélve arról, hogy a minőség fenntartása érdekében gyakran korlátozni kell a termést, ami csökkenti az árbevételt. A márkaépítés segíthet ezen, de a fiatalok vásárlási szokásait már jelentősen befolyásolja a közösségi média, amely gyors fergetegébe nagyon nehéz beilleszteni a borfogyasztás népszerűsítését.
− Hollandiában szerzett tapasztalatai alapján mit tanulhatna a magyar mezőgazdaság a modern technológiák és a közgazdasági alapokon nyugvó okszerű gazdálkodás terén?
– Leginkább azt, hogy a közgazdasági gondolkodás hiánya mennyire hátráltatja az ágazatot. Hollandiában a közgazdasági ismereteket az agrárium sajátosságaira építették fel az oktatásban. Például megtanultuk, hogy a mezőgazdaság ciklikus természetéből adódóan másképp kell kezelni a cash-flow-t, és hogy a hitel vagy a szövetkezés nem ellenség, hanem eszköz. Magyarországon ezt sok gazda még mindig fenntartásokkal kezeli, pedig nélkülözhetetlen lenne a modern gazdálkodáshoz.
A szőlőtermelés hosszú távú elköteleződést igényel, miközben a trendek viszonylag gyorsan változnak − fotó: Shutterstock
− Ne kerüljük meg a kérdés első felét sem: tapasztalata szerint hogyan alakul a modern technológiák alkalmazása Magyarországon?
– A helyzet kettős. Vannak, akik túlzásba esnek a technológiai fejlesztésekkel, míg mások teljesen elzárkóznak. Olyannyira, hogy a pályázati lehetőségeket sem használták ki megfelelően, még akkor sem, amikor a források bőségesen rendelkezésre álltak. Most ugyan szűkösebbek a lehetőségek, de az eddigi tapasztalatok alapján jobban kellene élni ezekkel a támogatásokkal. Mi már áttértünk a precíziós gazdálkodásra, a legnagyobb előnyt a háttérinformatika fejlesztésében látom, a készletkezelésben. Az is fontos, hogy az alapján tudjuk megismerni a Földünket, ha jól tudjuk a hozamot megrajzolni. Ez pedig a kertészetben különösen nehéz feladat.
− Az Év Kertésze díjat 2022-ben nyerte el. Mit díjaztak az ön munkásságában?
– Valószínűleg a bazsarózsa termesztéséért kaptam, ami egyedülálló és exportképes termék volt. Büszkébb azonban arra vagyok, hogy az alapvető zöldségek – például krumpli, hagyma, zeller, cékla – piacán is jelentős eredményeket értünk el, külföldön is. Például idén 100 kamion krumplit szállítottunk Angliába, amikor ott épp hiány volt.
− Az sem mellékes körülmény, hogy a családi gazdaságot 20 hektárról 300 hektárra sikerült növelni. Milyen kihívásokat jelentett a termékpaletta bővítése?
– Az egyik legnagyobb kihívás a kockázatkezelés volt. Sokan épp emiatt nem vágnak bele a kertészkedésbe. Kezdetben, amíg nem volt sok termékünk, nagy volt a függőség egy-egy termék árától és a minőség esetleges ingadozásától. Elsőként meg kellett ismernünk a földet, meg kellett tanulnunk, melyik termék hol terem a legbiztonságosabban. A kertészet lényege, hogy kiszámíthatóan jó minőséget termeljünk, mert az alacsony minőségű árut nem lehet eladni. Az időjárás változékonysága és az áruházláncok szigorú követelményei tovább növelik a nehézségeket.
− A generációváltás elősegítése érdekében számos társadalmi szerepvállalást vett magára. Milyen üzenetet közvetítene a fiatal gazdák számára, milyen konkrét lépéseket tart szükségesnek ahhoz, hogy az agráriumot vonzóbbá tegyék a következő generáció számára?
– Inkább a fiatal gazdák szüleinek szólna az üzenet. Higgyék el, hogy a fiatal gazdáknak gyakran megvan a motivációjuk és remek ötleteik is, de a szülőkön is sok múlik. Fontos, hogy a szülők engedjék a fiatalokat dönteni, akár hibázni is, mert ez a tanulási folyamat része. Nekem is voltak rossz ötleteim, de az elvitathatatlan, hogy édesapám engedte tenni a dolgomat. Föltette a kezét, és azt mondta: fiam, ha jobban tudod, nézzük meg, mi lesz belőle. Ha valaki nem tanul meg időben önálló döntéseket hozni, később sem fog. Szükség lenne arra, hogy a fiatal gazdák már korán kapjanak lehetőséget saját területükön dolgozni és fejlődni.
Indexkép: Agroinform
OG-kép: Shutterstock
Kertészet témában alábbi cikkeinket ajánljuk még:
Melyik kertészeti támogatást érdemes igényelni?
Hogyan készítsd fel a kertedet a télre?
A rendszeres kertészkedés pozitívan hat az időskori egyensúlyzavarokra
Sikeres szüret? 2025 – Szőlőtermesztés Agroinform webinárium videója itt érhető el:
