A klímaváltozás negatív hatásaira való tekintettel, jelenleg a növények hőtűrésre való nemesítése sokkal fontosabb azok hidegtűrő képességénél.

burgonya

Az Utahi Állami Egyetem kutatói  mégis kísérleteket állítottak be fagytűrő burgonyafajták előállítása céljából, figyelembe véve, hogy a globális felmelegedés a növénytermesztés lehetőségének határait olyan területekre is kiterjeszti, ahol a téli időszakban kemény fagyok is előfordulhatnak.

A nemesítésben kutatók a az ősi indiánoktól „kértek tanácsot", akik a kemény telek átvészelésére a burgonya rokonának, a Solanum jamesii nadálytő fajnak a felforralt apró gumóit fogyasztották.

Ezt a fajt és annak háziasított változatát a Four Corners (négysarkú burgonya) fajtát az USDA burgonya génbankjának munkatársaival közösen már tíz év óta tanulmányozzák, különös tekintettel annak háziasítási folyamatára.

Amint dr. Bruce M.Pawlik, az Egyetem tudományos munkatársa elmondta, a kutatók számára meglepő volt, hogy az ősök valódi genetikai folyosókat hoztak létre a Solanum jamesii számára, amelyek szerepet játszottak a háziasításában és a mérgező szolanin tartalom erőteljes csökkentésében.

Nem tudjuk pontosan, hogy az ősök miért éppen ezt a növényt választották, de ma már tudjuk, hogy a burgonyának ez a rokona a jelenleg termesztett fajtákhoz képest kétszer annyi kalciumot, magnéziumot és vasat tartalmaz, és a mai genetikai eszközeivel lehetőség nyílhat a két növény hasznos tulajdonságainak kombinálására, amelyhez hasonló feladatot a növénygenetikusok már többször megoldottak.

Forrás: phys.org