A Pécsi borvidék neves pincészetének főborásza mutatta be nekünk, hogy
- milyen stílusú borokat készítenek,
- hogyan változtak a fogyasztói igények,
- mit kell tudni a Cirfandli borról,
- hogyan küzdenek meg a klímaváltozással és a munkaerőhiánnyal a Dél-Dunántúlon,
- és milyen stratégiát építettek fel arra, hogy folyamatosan fejleszteni tudjanak, és a termelők bizalmát se veszítsék el.
Wilhelm Dávid, a Belward Pincészet főborásza – Fotó: Belward Pincészet
Agroinform: A Belward Pincészet 2022-es évjáratú Cirfandlija nyerte el a Pécs város bora címet 2023-ban. Mit érdemes tudni erről a borról?
Wilhelm Dávid: A cirfandli szőlőt kettő helyen termesztik jelenleg Európában. Az egyik Magyarországon a Pécsi borvidék, itt körülbelül 20 hektáron található, ez a borvidék zászlós fajtája, hungarikum. Pécs mellett Mohács környékén is van még egy kis területen.
A másik termőterülete pedig Ausztriában található. A fajtát egyébként Olaszországból eredeztetik, a Habsburg Birodalom idején került Bécsbe, Pécs környékén pedig a püspökség miatt vált fontossá, egy, a tokajival versenyezni képes, jó minőségű, édes bort adó szőlőfajtát szerettek volna akkoriban itt termeszteni, elsősorban, hogy minden szempontból kiemelkedő miseborral büszkélkedhessenek.
Akkoriban az édes boroknak volt igazán értéke, mert azokat lehetett hosszan eltartani, és a Cirfandli ilyen szempontból nagyon ideális, könnyen töpped, jó cukorgyűjtő fajta. Mi ennek ellenére nem édes bort készítünk belőle. Egyrészt azért, mert a fogyasztói szokások már egészen mások, a könnyedebb borokat keresik, sokkal közelebb áll hozzánk a száraz borkategória, tehát a 4 gramm/liter alatti maradékcukorral rendelkező borok.
Másrészt pedig, és ez a fontosabb szempont, a mi pincészetünkben főleg fajtaborokat állítunk elő, a fajtajelleget pedig csak akkor lehet igazán megmutatni, hogyha minél erősebben fókuszálunk a primőr illat- és zamatanyagokra. A Belward Cirfandli ezért mindig száraz. Ráadásul az édes Cirfandli nem is minden évjáratban jön össze, nagyon sok múlik az időjárás alakulásán.
Hány hektáron gazdálkodnak, és hogyan lett egy nagyüzemi pincéből nívós pincészet?
Azt, hogy a Belward pincészet a Pécsi borvidéken helyezkedik el, nagyon sokszor ki kell emelni, mert van, aki keveri itt a borrégión belül is a borvidékeket. Pécs és Villány régen egy borvidék volt, de már régen különváltak. Hásságy településen van a pincészetünk, Mohács és Pécs között félúton.
Évszázados hagyománya van itt a borászatnak.
A Belward márkanév, vagyis maga a pincészet 2015-ban alakult meg a Belvárdgyulai Mezőgazdasági Zrt. részeként. A zrt. elődje már a 60-as évektől nagyüzemi pincészetként működött a TSZ-en belül, volt, hogy mintegy 150 hektáron. Tekintettel arra, hogy főként a KGST piacokat kellett kiszolgálni, akkor inkább mennyiségi szemlélettel dolgoztak.
A Belward pincészet központja Hásságyon – Fotó: Belward Pincészet
Ugyanúgy, ahogy a termelőszövetkezet is átalakult részvénytársasággá, a borászat is átalakult a mennyiségiről a minőségi szemléletre, és 2015-ben hoztuk létre a Belward brand-et, utalva is az anyacégre, egy könnyen értelmezhető, jól kiejthető márkanevet alkottunk meg a borainknak.
Jelenleg 33 hektáron gazdálkodunk, amelyből 30 hektár fehérborszőlő-fajta, és csak három hektár kékszőlőfajta. Nem csak a saját területeinkről származó szőlőt dolgozzuk fel, hanem termelői integrációban is vásárolunk fel szőlőt, a Cirfandli bor alapanyaga is integrált területről származik, de kékfrankost és muscat ottonelt is vásárolunk.
A fajtaszortimentünkben megtalálható az olaszrizling, a sauvignon blanc, a chardonnay, az Irsai Olivér, a zöld veltelini, a rajnai rizling. Kékszőlőből Pinot nior-unk van, illetve Kékfrankosunk, amiből részben prémium vörösborokat készítünk, részben pedig a rozéinkhoz használjuk fel.
Mire a legbüszkébbek?
Természetesen a Cirfandli legfrissebb eredménye büszkeséggel tölt el minket. 2019-ben a VinAgorán, ami Magyarország egyetlen nemzetközi borversenye, a borunk a legjobb magyar Sauvignon blanc címet is elnyerte. 2023-ban a 2022-es évjáratú Chardonnay borunkkal nyertük meg ugyanúgy a kategóriát. Ezekre az eredményekre is nagyon büszkék vagyunk, hiszen a VinAgora borversenyre több mint 15 országból, több mint 900 minta érkezett, ilyen mezőnyben megnyerni a Chardonnay kategóriát nagy siker. Az országos borversenyen is aranyérmet tudott szerezni a Chardonnay, ami szintén egy 600 fölötti mintaszámmal rendelkező megmérettetés.
A Cirfandlihoz hasonlóan minden borunknál a fajtajelleg megmutatása az elsődleges szempont, ezért mi egyre kevesebb fahordóban érlelt bort készítünk, a fogyasztók is inkább a gyümölcsösebb és nem a barrique borokat keresik. A díjnyertes boraink is ezt a stílust képviselik.
A fajtajelleg megmutatása az elsődleges szempont – Fotó: Belward Pincészet
A termesztéstechnológiával kapcsolatban mi az, amit kiemelne? A klímaváltozás az egész mezőgazdaságot gondolkodásra készteti, és itt Pécs környékén azt gondolom, még inkább a mediterrán jelleg kerül előtérbe. Hogyan csapódik le ez a szőlő termesztéstechnológiájában?
A tavalyi évben nem kellett nagyító ahhoz, hogy lássuk, milyen hatalmas gondot okoz a klímaváltozás, a vegetáció számára fontos időszakban óriási szárazság volt. Ez a növénynek egy hatalmas abiotikus stresszt okoz, megugrik az összcukortartalom, és szinte eltűnnek a savak, szó szerint elégnek.
Mi emiatt figyelünk arra, hogy a zöldmunkát visszafogjuk, ha több levelet hagyunk az állományban, akkor elkerülhető a fürtperzselés, így csökkenthető a többletcukor-képződés és a savak is megőrizhetőek. 2019-ben szereztünk be egy szüretelő kombájnt, azóta pedig kizárólag éjszakai szüretek vannak.
A portfóliónk gerincét a friss, reduktív, illatos borok adják. Ha kifogunk a szüretre egy hőségnapot, amikor 37-39 fok van, és a szüretkor természetszerűleg sérülő, feltáródó szőlőszemek levegővel érintkeznek, gyorsabban eloxidálódnak az illat- és aromaanyagok, amiket mi át szeretnénk menekíteni a szőlőből a mustba, a mustból pedig a borba. Az éjjeli szürettel ennek elejét tudjuk venni.
Az sem mindegy, hogy 35-40 fokosan kezdjük el feldolgozni a szőlőt, azaz először hűteni kell, vagy alapból 17-18 fokosan kerül be a pincébe. Az éjszakai szürettel nem engedünk teret az oxidációnak, gyors és kíméletes feldolgozást alkalmazunk, és rengeteg energiát spórolunk meg, amivel nem kell a hűtést működtetni.
A kombájnnal sokkal precízebb és gyorsabb munkát lehet végezni, és hát valljuk be, ahhoz a munkához, amit egy kombájnos és két traktoros végez el, körülbelül 80 fő kézi munkaerejére lenne szükség, de ennyi embert alig lehetséges összeszedni egy szüretre, éjjelre pedig kizárt.
A kombájnos szürethez azért olyan ültetvényre van szükség, ahol ez megoldható. Milyenek az ültetvények ilyen szempontból?
Már kijelenthető, hogy az ültetvényeink 100 százalékban alkalmasak gépi művelésre. Viszonylag jó térállással rendelkező ültetvényeink vannak, tehát egy 0,8x2,5 méteres térállásban helyezkednek el a tőkék. Ez azt jelenti, hogy hektáronként 5000 tőke van, ami azért a minőségi bortermelés felé billenti az ültetvényeket.
Gépi művelésre alkalmasak az ültevények – Fotó: Belward Pincészet
A 2013-as, 2015-ös, 2017-es telepítésű, fiatal ültetvények kiválóan alkalmasak a gépi művelésre, körbe vannak kerítve, így a vadkár is minimális.
Ezeket az újításokat nem mindenhol lépik meg. A Belwardban mi a stratégia?
Az éjszakai szüretet természetesen nem mi találtuk ki, hanem több olyan országban, borvidéken, ahol a klímaváltozás már 5-10 éve érzékelhető, meglépték már korábban. De ezen kívül is folyamatosan igyekszünk fejleszteni, mondhatjuk, hogy ez a stratégiánk. Mi egy fiatal csapat vagyunk, nyitottak minden változásra, újításra, 40 év alatt azért még könnyebb elszakadni attól, ami rutinból megy, nekünk ez a nagy erősségünk. Érdekes paradoxon az, hogy sokan vonakodnak attól, hogy esélyt adjanak a fiataloknak, mert nincsen rutinjuk, de hogyha nem kapnak esélyt, akkor nem tudnak rutint szerezni.
Itt nem ez a vezérelv. Minden évben valamilyen innovációt viszünk véghez, tavaly például szőlőlevet készítettünk Furmintból, az azelőtti évben például Pet-Nat-ot készítettünk, próbálunk egy kicsit jobban kilógni az átlagból. Az idei évben pedig pezsgővel szeretnék előállni. A pécsi pezsgőgyártásnak komoly hagyományai vannak, szeretnénk most ehhez mi is kapcsolódni.
A magyar mezőgazdaság 2022-es eredményeit elemezte egy friss AKI elemzés, amelyben árcsökkenés szinte csak egy kategóriát érintett az összes növénytermesztési, kertészeti, állattenyésztési termék közül: az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok átlagára csökkent egy százalékkal. Mire számíthatnak a fogyasztók?
Arra nem, hogy olcsóbb lesz a bor. Az átlagár lehet, hogy csökkent minimálisan, de valójában ez a nagy mennyiségű, leggyengébb minőségű borok árának csökkenése miatt lehet, a kicsit magasabb kategóriájú borok ára nem fog mérséklődni. Mindenki árat emel a borpiacon. Az energiaárak elszálltak, az inputok ára szintén. A csomagolóanyagok ára is folyamatosan emelkedik, borcsomagolás alatt értjük a palackot, a címkét, a csavarzárat, a dugót, a kapszulát, a kartondobozt. Természetesen a logisztikai költségek sem csökkennek. Minden költségünk emelkedik, adja magát, hogy ahol lehet, spórolunk, hogy maradjon profit.
Fiatal szakemberekből álló csapat viszi a pincészetet – Fotó: Belward Pincészet
A felvásárlási árakon tudnak spórolni?
Logikus lenne, de én azt vallom, ha mi a bor árán tudunk emelni, akkor valamilyen szinten a szőlőtermesztőnek is egy részarányos kompenzációt kell fizetnünk. Mi a cirfandlit és a rozénak való kékfrankost is termelőtől vásároljuk.
Ha csak a saját szempontunkat nézem, azért kell 10-20 forinttal többet fizetni kilónként, ha emelkedik a bor ára, mert ha a termelőnek nem éri meg a szőlővel való foglalkozás, akkor ki fogja vágni az ültetvényt, és még drágábban fogunk tudni hozzájutni a szőlőhöz. Szóval nekünk elemi érdekünk, hogy a szőlőtermelőnek megérje. Itt most minőségről van szó, nekünk fontos az a kapcsolat, amit kialakítottunk, fontos tudnunk, hogy minőségi szőlőhöz jutunk, ennek sokkal nagyobb az értéke, minthogy meg tudjunk spórolni valamennyit az alapanyagköltségen.
De persze nem mindenhol ez a jellemző, a monopolhelyzetben lévő felvásárlók nem feltétlenül a minőségi végét fogják meg a bortermelésnek. Teljesen más hozamokkal lehet dolgozni például a Pécsi borvidéken és Kunsági borvidéken, de teljesen eltérnek a fajták is. Ha terheljük a cirfandlit, és mindent megtartunk a hajtásokon, akkor se fog tudni többet teremni, mint 80-85 mázsa hektáronként.
Összességében azt gondolom, hogy számunkra fontos az a pécsi borászati múlt, amire építkezhetünk, számítunk a velünk kapcsolatban álló termelők munkájára, és közben folyamatosan haladunk előre. Figyeljük, hogy milyen változások állnak be a fogyasztói szokásokban, a klímaváltozáshoz igyekszünk alkalmazkodni, amint tudunk, modernizálunk, fejlesztünk, hogy hatékonyan tudjunk jó minőségű bort előállítani, ezzel is hozzájárulva a magyar szőlészet-borászat hagyományainak megőrzéséhez és a magyar bor hírének öregbítéséhez.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)