A freshplaza.de hírportál cikke szerint Szerbia, mint az EU új tagjelölt országa, az utóbbi években gyors ütemben fejleszti a málna termesztését és exportját, és ebből évente jelentős exportbevételt realizál, mivel a kereslet folyamatosan növekszik.
Fel tudják venni a versenyt a görög és marokkói konkurenciával
A málna mellett jelentős felfutás tapasztalható a szeder, az áfonya és a szilva szerbiai termesztésében is. Az utóbbi években jelentős mennyiséget sikerült az EU tagországok, illetve az USA és Kanada piacaira is értékesíteni.
Az ehhez szükséges öntözőrendszerek és gépek berendezéséhez külföldi (orosz és kínai) tőkét is igénybe vettek, így már biztonsággal fel tudják venni a versenyt a görög és marokkói konkurenciával. Jelentős konkurencia marad Lengyelország, amelynek fajtái valamelyest elmaradtak a legújabb fejlesztésben, az elmúlt évben 35.000 tonna málnát exportáló Ukrajnára viszont sajnos, egyelőre nem lehet számítani.
Orosz kapcsolatok
Az orosz kapcsolatok egyben kedvező piacot is biztosítottak a szerbiai málna és egyéb bogyós gyümölcsök számára, sőt az oroszok saját málnatermesztő gazdaságot is létrehoztak az országban, Kína pedig hidakba és autópályákba fektet be Szerbiában, és Belgrádot a Selyemút egyik gazdasági központtá akarja fejleszteni.
Szerbia az utóbbi években gyors ütemben fejleszti a málna termesztését és exportját – fotó: pixabay.com
Gondot jelent a fuvarköltségek emelkedése
A málna ára folyamatosan emelkedik, jelenleg kilónként 6 eurót fizetnek az első osztályú áruért az európai piacon, tehát egy kamion málna ára elérheti a 120-130 ezer eurót. Szerbia 2020-ban 645 millió dollár értékben értékesített bogyós gyümümölcsöket külföldre, néhány éven belül azonban ennek az értéknek a kétszeresét is elérheti.
Súlyos gondot jelent azonban a fuvarköltségek drasztikus emelkedése, mivel az elmúlt évben 1.800 eurót kellett fizetni egy 20 tonnás kamionrakomány Belgrádból Berlinbe történő szállításáért, ma ugyanez 2.900-3.000 euróba kerül.
