Míg az árutermő gyümölcsösök nagy része öntözött, addig a szőlőültetvényeknek csak egy elenyésző hányada van öntözőrendszerrel ellátva.
Habár a szőlő mélyen gyökerező növény révén, jó szárazságtűrő képességgel rendelkezik, bizonyos kiemelkedő minőségű szőlőt adó területeink, melyek épp szárazabb mivoltuk miatt adnak minőségibb bort, most veszélybe kerülhetnek.A választ dr. Zsófi Zsolt, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem docense adja meg nekünk, akinek a kutatási területe a szőlőélettan, a vízhiány, a stresszfiziológia és az érésdinamika.
Miért adnak jobb minőségű vörösbort bizonyos szőlőtermő területeink?
A déli kitettségű hegyoldalakon gyakran alakul ki enyhén és közepesen erős vízhiány. Ennek következtében a szőlőfajták bogyójának héj- és húsaránya megváltozik. Ez azért fontos, mert a vörösborkészítés során a héjból áznak ki olyan vegyületek, fenolos komponensek, színanyagok, melyek megnövelik a bor minőségét. Bár kevesebb lesz a lényereség, de a must koncentrációja és összetétele is más lesz. Azaz a terméscsökkenéssel arányosan emelkedik a bor minősége.
Emellett a szőlő a vízhiányra olyan válaszokat ad, amelyek következtében a bogyóhéjban növekszik az ún. másodlagos anyagcseretermékek koncentrációja, ami szintén minőségemelkedéshez vezet. Azaz a vízhiány olyan anyagok fokozott szintézisét eredményezi, amelyek pozitív hatással vannak a borok minőségére. A fehér fajták esetében a pozitív hatás nem minden esetben ilyen egyértelmű.
Az említett déli kitettségű hegyoldalak egyébként kiválóan alkalmasak a szőlő szárazságstressz-vizsgálatára, mellyel mi is foglalkozunk az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen. A hűvös termesztői övben a termőhely-szelekció szempontjából a napsugárzás beesési szöge, valamint a korábban említett mértékű vízhiány, a talajadottságok mellett fontos szempont.
Hogyan védekezik a szőlő a szárazság ellen?- A szőlő alapvetően egy nagyon szárazságtűrő növény, köszönhetően a kiterjedt gyökérrendszerének és élettani alkalmazkodóképességének. Ezek összetett folyamatok, amelyek az egyes fajták esetében különböző mértékűek lehetnek. A növény próbálja a párologtatás mértékét csökkenteni, amit többnyire a levélfonákon található légcserenyílások szabályozásával ér el. Ugyanakkor a hajtásnövekedés intenzitása is visszafogottá válik a vízhiány következtében, ami csökkent levélfelületet és összességében kevesebb vízleadást eredményez.
A déli kitettségű hegyoldalak kiválóan alkalmasak a szőlő szárazságstressz-vizsgálatára – fotó: Lepres Luca
Miért káros a szőlőre a túlzott mértékű vízhiány?
A szőlő tradicionálisan nem öntözött kultúra Magyarországon, de némely évjáratokban, mint az idei is, amikor ennyire intenzív a vízhiány, a szőlő is veszélybe kerülhet, mivel ennek következményeképp jelentősen csökkenhet a termés mennyisége, és gazdaságtalan lesz az ültetvény fenntartása. Romlik továbbá a termésminőség is, mely így diszharmonikus borokat eredményez.
Mit tehetünk a szárazságnak kitettebb dűlőink védelme érdekben?
Extrém szárazság esetén ezek a területek már túlléphetik azt a küszöbértéket, ami kedvezően hat a szőlő- és borminőségre. Így szükség lehet vízmegőrző és vízpótló technológiák alkalmazására, mint a csepegtető öntözés vagy a mulcsozás. A talajerózió megelőzése végett pedig olyan talajtakaró növények telepítése a megoldás, melyek tudnak alkalmazkodni a szélsőséges körülményekhez.
Emellett fontos a szárazságtűrő alanyfajták használata, hiszen a szőlőültetvény-telepítés egy hosszú távú befektetés, ezért a megfelelő alany-nemes kombináció kiválasztása alapvető a termelési célok tükrében. A jövőben a szárazságtűrő alanyfajták használata nagyobb hangsúlyt fog kapni.
Az alanyok mellett a nemesfajták is különböző szárazságtűrő képességgel rendelkezhetnek. Ezek megismerése az ültetvény fenntartásához szükséges optimálisabb technológiák alkalmazását, valamint az ültetvény gazdaságosabb fenntartását és a szőlő minőségi elvárásainak könnyebb elérését segíthetik.
