Interjúnk során Tóth Adrienn Máriát és Szabó Róbertet kérdeztük a csemegeszőlő-termesztésben szerzett tapasztalataikról. A család több mint 35 éve foglalkozik csemegeszőlővel. Jelenleg 4,5 hektáron gazdálkodnak. Ültetvényük a Mátraalján van, ahol a csemegeszőlő-termesztésnek mélyen gyökerező hagyományai vannak, ugyanis már a 20. század első felében külföldi piacokra is szállították innen a csemegeszőlőt.
Csemegeszőlők színes választéka – fotó: Tóth Adrienn
Kinek ajánlanád, hogy csemegeszőlőt telepítsen?
Borszőlőt termelni annak éri meg, aki nagy területen gazdálkodik és fel is dolgozza, illetve van a megtermelt borra vevőköre. A csemegeszőlő termesztését azoknak ajánlom, akik akár főállásban is el tudják képzelni, hogy ezzel foglalkozzanak, mivel nagyon kézimunka-igényes. Sokkal több törődést és nagyobb odafigyelést igényel, mint a borszőlő.
Ismerni kell az ültetvényed, sokat benne lenni és folyamatosan szemlézni. Tisztában kell lenned a fajták eltérő tulajdonságaival és igényeivel, mert a tőkéket a külső és belső tényezőknek (pl. tőkekondíció és a korábbi év tenyészidőszakának időjárása) megfelelően kell metszeni és zöldmunkázni. Be kell tartani az optimális tőketerhelést, ami elősegíti a piacos fürtöket. Azaz a csemegeszőlő teljes embert követel.
Miben tér el a csemegeszőlő termesztése a borszőlőétől?
Tömören megfogalmazva a csemegeszőlőbe fektetett munka a borszőlőbe fektetett munka többszöröse, ugyanis nem lehet olyan mértékben gépesíteni a művelését, mint a borszőlőnek. Ugyanakkor meg kell azt is jegyezni, hogy a termés eladási ára is többszöröse a borszőlőéhez képest. A borszőlő a 15-20 évvel ezelőtti áron megy, míg a csemegeszőlő ára feljebb megy minden évben, követve az inflációt.
Elsősorban a nyári zöldmunka másabb, hiszen géppel nem mehetünk végig a sorokon, mert az megsértené a fürtöket. Érés előtt 1-2 héttel fontos a levelezés, hogy a szín piacos legyen. A csemegeszőlő eladhatóságát nagyon befolyásolja a bogyószín. Például a sárga színű szőlőt nagyon viszik, a kéket alig-alig. Persze más jellemzők is fontosak, mint a bogyóméret, a fürtlazaság, a héjvastagság, a magnélküliség, illetve íz tekintetében a muskotályos íz a favorit.
A sárga színű csemegeszőlő a vásárlók kedvence – fotó: Tóth Adrienn
A növényvédelmi kezeléseket is nagyon körültekintően kell megtervezni, és itt nem csak a betegségek vagy az élelmezés-egészségügyi várakozási idő miatt kell nagyon odafigyelni. Például esőzés után a gombás betegségek megelőzése érdekében narancsolajjal permetezzük az érésben lévő fajtákat.
Még egy lényeges eltérés, hogy a csemegeszőlőnek fontos tulajdonsága a tőkén tarthatóság. Minél tovább tartható tőkén egy fürt, annál jobb, mert ez nagyon megkönnyíti az eladást, van idő bevezetni a piacra az adott érett fajtát. Nagyon sok fajtával dolgozunk, amelyek 1-2 hetes eltéréssel egymás után érnek. Jelenleg kb. 40 fajtánk van (fajtánként 1-8 sor), így az eladás is komoly logisztikát igényel.
Miért nehézkes a fajtaválasztás a csemegeszőlő-termesztők számára?
Magyarországon jelen pillanatban kevesen foglalkoznak csemegeszőlő-nemesítéssel. Le vagyunk maradva a fajtaválasztékban más csemegeszőlő-termesztő országokhoz képest. A régi fajták nem felelnek meg a mostani fogyasztói és termelői elvárásoknak. Azokkal a fajtákkal lehet dolgozni, amiket a Nébih fajtajegyzékében és az uniós fajtajegyzékben megtalálsz.
Sok fajta pedig habár szerepel a fajtajegyzékben, nem biztos, hogy megfelel a piaci igényeknek. Jó példa erre a Szőlőskertek királynője, ami nagyon ismert fajta, de mindenféle gombabetegségre nagyon érzékeny, így soha nem jut el a piacig (ezért egyébként át is oltottuk). Emellett a fajtajegyzékben lévő rezisztens fajták nem elég piacosak (pl. Teréz, Eszter, Néró), amik meg piacosak, azoknak meg a termesztése során ütközünk nehézségekbe (Éva).
A külföldről behozott fajták hazai engedélyeztetése nagyon lassú, pedig sok kimagaslóan jó tulajdonsággal rendelkező szőlőfajtát lehetne beszerezni akár a szomszédos Ukrajnából is. E fajták jelentős része nagy bogyójú, piacos színű (sárga, rózsaszín), intenzív ízvilágú, és ami a legfontosabb, hogy legtöbbjük betegségekre is ellenálló (pl. Landis, Everest, Taldun, Cémusz stb.).
Nagy szükség lenne némi változtatásra ezen a téren. Azaz jó lenne a fajták fajtajegyzékbe felvételét felgyorsítani, hogy követni tudjuk a piaci igényeket. Mindemellett célszerű lenne egy felülvizsgálatot tartani, hogy gazdasági szempontból mely fajtákat lenne érdemes a fajtajegyzékbe venni vagy esetleg más szabályozási rendszert kitalálni a csemegeszőlők fajtajegyzékbe történő felvételére.
