Máris szükségesek a növényvédelmi kezelések
Idén igazán korán indult a növényvédelmi szezon. Az ország déli részein már február végén megindult a kajszibarack virágzása. Márciusra már országosan szükséges volt elvégezni az első virág- és hajtásfertőző monília (Monilinia laxa/Monilia laxa) elleni növényvédelmi kezelést.
De nemcsak a monília veszélyezteti a termést, hanem a fagyos napok is. A termelők eddig még nem számoltak be jelentős fagykárokról, de résen kell lennünk, mert érkezhetnek még hajnali mínuszok. Sőt, már erre a hétre jósolnak nulla fok alatti hőmérsékleteket. Érdemes folyamatosan nyomon követni az időjárás-előrejelzéseket, hogy helyes döntést tudjunk hozni a fagy elleni védekezés esedékességét illetően.
Kedvez az időjárás a moníliás virág- és hajtásszáradásnak – fotó: Agroinform.hu
Eddig nem tett kárt a fagy a gyümölcskezdeményekben – fotó: Agroinform.hu
Kedvezőek a feltételek a monília terjedéséhez
Sajnos az időjárás egész eddig kedvezett a monília számára, ami a nedves és hűvös körülményeket jelenti. A mostani 10-20 Celsius-fok közötti hőmérsékletek csapadékos, borongós napokkal társulva ideális feltételeket teremtenek a betegségnek, és nemcsak a kajszibarack van veszélyben, hanem a már szirmait bontó őszibarack is. (Az őszibarack esetében a tafrinás levélfodrosodás (Taphrina deformans) szintén fertőz.) Később pedig a jelenleg zöldbimbós állapotban lévő cseresznyefák virágait is meg kell védenünk a betegségtől.
A szilvafák veszélyben vannak a szilvadarazsaktól
A virágzó szilvafákat most kell megvédeni a szilvadarazsaktól (Hoplocampa flava)! A kártevő imágói a talajban telelnek át, és a párosodást követően a nőstények a virágok csészeleveleire helyezik a tojásaikat. Később a kikelt lárvák a gyümölcsöt fertőzik meg. Ezt most tudjuk megelőzni. Mégpedig úgy, hogy ragacsos fehérlapokkal megfigyeljük a rajzás kezdetét. Amikor elindult a rajzás, megtehetjük az első permetezést felszívódó rovarölő szerekkel, figyelembe véve a méhkímélő technológia alapelveit.
Az alma- és körtefákat támadja a lisztharmat és a varasodás
Az alma és a körte is kritikus fenológiai stádiumban jár. Az úgynevezett „egérfüles" állapotban vannak a fák. Ebben az időszakban a hajtások igen érzékenyek a betegségekre. A megelőzés ezért ebben az esetben is kulcsfontosságú, a lisztharmat (Phodosphaera leuchotricha) és a varasodás (Venturia ineaqualis) betegség miatt. Ilyenkor még gond nélkül alkalmazhatunk kéntartalmú készítményeket a perzselés veszélye nélkül, melyek duplán hasznosak, hiszen atkagyérítő hatással is rendelkeznek.
A körte is nagyon korán megindult, már egérfüles állapotban van – fotó: Agroinform.hu
Amennyiben az apró levélkék pirosodását, torzulását tapasztaljuk, használjunk felszívódó rovarölőt, melyet már a lisztharmat kórokozója elleni hatóanyaggal is kombinálhatunk. Emellett szintén hasznos a „gyertyás" vesszők eltávolítása metszőollóval, ezzel megakadályozva a lisztharmatfertőzés továbbterjedését.
Az almalevél-pirosító levéltetű jellegzetes kárképe – fotó: Agroinform.hu
Szőlőben még időszerű a lemosó permetezés
A szőlőskertekben már megindult a könnyezés, fajtától függően változik a fejlettségi állapot. A tavaszi lemosó permetezés optimális időszaka hamarosan elérkezik, addig is a gyomirtással foglalatoskodnak a gazdák. Hiszen a szőlőültetvények vegyszeres gyomirtásánál egyszerre kell figyelemmel lenni a kultúrnövény és a gyomnövények érzékeny fejlődési szakaszaira. A szőlő a legkevésbé a lombhullástól rügyfakadásig érzékeny a herbicidekkel szemben.
Míg a gyümölcsfák esetében már el kellett végezni a lemosást, addig a szőlőben még időszerű. Mivel a tél most is enyhe volt, nem gyérültek a kórokozók és a kártevők. Azaz nagymértékben lecsökkenthetjük a vegetációs periódusban kialakuló fertőzési nyomást, ha nem hagyjuk ki ezt a lépést, melyhez kén-, réz- és olajtartalmú készítményt használjunk.
Amennyiben a tavalyi évben meggyűlt a bajunk az atkákkal, várjunk a szőlőrügy gyapotos állapotáig, mert ekkor a leghatékonyabb a védekezés ellenük.
A repcében is védekezés szükséges
A szántókon ugyancsak korán megindultak a kártevők. Az őszi káposztarepcében a repceszárormányosok (Ceutorhynchus pallidactylus) már februárban elkezdték a táblákba telepedést, de a lég- és talajhőmérséklet nagyban befolyásolja a rajzást, és a csapadék és a napsütéses órák száma is. A betelepedésük a táblaszélek felől indul, az egyedsűrűség ezért ott a legmagasabb.
A repcén megjelent a zöldbimbós virágzat – fotó: Agroinform.hu
A védekezés szükségességét sárga tálas vagy sárga ragacslapos szignalizációval tudjuk felmérni. Egyelőre a fogások igen változóak, az adott táblában kapott egyedszám alapján tudunk mérlegelni. Nem érdemes sokáig húzni az első kezelést, mivel a kártevők egyedszámának csökkentésével a direkt kártételen túl a száron kialakuló fertőzésekből eredő kártételt is megelőzhetjük. A kártételből eredő sebek kedveznek a kórokozók behatolásának és a fertőzés gyors terjedésének.
A gyorsan melegedő hőmérsékletek hatására elkezdődött a szárba indulás és a virágbimbók kiemelkedése, amit a repcefénybogarak (Meligethes aeneus) meg is találtak. Egyedszámuk a napsütéses órák számától függően változik.
Az őszi kalászosokban nehezíti a munkákat a belvíz
Az őszi kalászosok mostanra jól bebokrosodtak, viszont az év végén lehullott nagy mennyiségű csapadék több helyen belvizet eredményezett, mely a tavaszi növényvédelmi munkákat is befolyásolja (pl. gyomirtás).
Belvíz sújtotta őszibúza-tábla – fotó: Agroinform.hu
A hűvös és csapadékos időjárás a rozsdagombák (törperozsda, sárgarozsda) okozta betegség felerősödéséhez vezetett. Egy darabig még ennek kedvez az időjárás, de utána a gabonalisztharmat (Erysiphe graminis) és a vörösrozsda (Puccinia triticina) terjedésére számíthatunk, melyek a melegebb hőmérsékletet kedvelik.
Jelentős rovarkártételről még nem beszélhetünk sem az árpában, sem a búzában. A későbbiekben a vetésfehérítő bogarak (Oulema sp.) és a levéltetvek (Aphididae) betelepedése várható.
Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, látogasd meg a Növényvédelem rovatot.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.
