A szokatlanul enyhe, már-már tavaszias időjárás jelentős csapadékkal párosul, amely talajaink telítettségét kellően növelik a nagyfokú aszályt követően. Sok esetben tapasztalható, hogy a felső réteg számos helyen telítetté vált, azonban jó néhány területen az alsóbb rétegek esetében még mindig szárazsággal találkozunk - írja a nak.hu
Hiányzik a téli, fagyos idő. Az enyhe időjárás megzavarja a vegetációs ciklust, ami veszélyes lehet a gyümölcsfákra – fotó: pixabay.com
Jelentősebb problémát okoz a károsítók megjelenése
Az őszi vetések általában jó állapotban vannak, de egyre nagyobb területen látható vízborítottság. Az enyhe idő eredményeképpen a termoindukció hatására az őszi kalászosok vernalizációja romlik, ami a generatív szakaszt ronthatja. Mivel a korán elvetett állományoknál ez a folyamat már decemberben lezajlódott így a fotoperiodusok, a megfelelő hosszú nappali megvilágítás kedveznek a fejlődésnek.
Jelentősebb problémát inkább a károsítók megjelenése okoz, főként az őszi káposztarepce esetében a repce szárormányos, mely ellen a vízborított területeken nehéz a védekezés.
Az őszi kalászosok esetében a vírusvektorok és néhány levélbetegség okozhat komoly problémát a hőmérséklet és csapadék függvényében. Emiatt a NAK felhívja a gazdák figyelmét, hogy amennyiben 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodnak és szántóföldi kultúrában végeznek rovarölő szeres kezelést, akkor naprakészen, a kezelést követő 24 órán belül jelentési kötelezettségüket teljesítsék a Nébih felületén - írja a nak.hu
Az enyhe időjárás a nedvkeringés és a rügyek megindulását okozza, az ezután jelentkező fagyos periódusok pedig visszafordíthatatlanul károsíthatják a későbbi termést – fotó: pixabay.com
Fagymentes időben rügyeznek a gyümölcsfák
Az, hogy az ország nagy részén a hőmérséklet nem esett tartósan fagypont alá, negatív hatással lehet a növényfiziológiai folyamatokra. A megzavart vegetációs ciklus veszélyes lehet a gyümölcsfákra.
Az elmúlt években tapasztalható volt és a közeljövőben is egyre gyakrabban előfordulhat, hogy a gyümölcsösök fagy okozta károsodását, már nem a téli fagykár határozza meg, hanem javarészt a tavaszi fagykárosodás, amely a szélsőséges időjárás következménye.
Az enyhe időjárás a nedvkeringés és a rügyek megindulását okozza, az ezután jelentkező fagyos periódusok pedig visszafordíthatatlanul károsíthatják a későbbi termést. A növényt akkor érik az alacsony hőmérséklet okozta fagykárok, amikor a hőmérséklet tartósan a növények tűrőképességi határa alatt van. A téli nyugalmi időszakban a gyümölcsfajok nagy része a -20 C fokot is gond nélkül elviseli.
A téli nyugalmi időszakban és főleg a tavaszi virágzáskor, csak azon gyümölcsfajoknál fordulhat elő fagykár, amelyek Magyarországon a termeszthetőségük északi határán helyezkednek el. Ilyenek a csonthéjas gyümölcsfajok közül a mandula, a kajszi és az őszibarack is.
Üzemi szinten jobban használható a fák hűtése, amit a korona felett elhelyezett mikroszórófejekkel oldanak meg – fotó: pixabay.com
Hogyan kerülhetjük el az esetleges károkat?
A védekezés során különbséget kell tenni a fagy milyensége között. Ha a fagy kialakulását a légtömegek áthelyeződése okozza, akkor szállított, vagy adventív fagyokról beszélünk, ilyen esetben kevésbé tudunk védekezni, viszont a kisugárzási fagyok ellen már eredményesen tudunk és lehetőségeinkhez mérten kell is védekezni. Ha ez elmarad, akkor tetemes kárunk keletkezhet.
A fagyos időszakok káros hatásait fagyvédelmi rendszerek használatával mérsékelhetjük, erre a tél során kevesebb, viszont a virágzás időszakában sokkal több lehetőségünk van:
- Néhány nappal késleltethető a virágzás a fák törzsének, vázágainak, akár teljes ágrendszerének fehérre festésével, meszelésével, mivel kevésbé és lassabban melegszenek a növény szöveti részei, később indulnak az életfolyamatok, ezáltal csúszik a virágzási időszak is, ami meghatározó jelentőségű lehet.
- Egy másik lehetőség, ami üzemi szinten jobban használható, a fák hűtése, amit a korona felett elhelyezett mikroszórófejekkel oldják meg, amit akkor üzemeltetnek, amikor a hőmérséklet egész nap fagypont fölött van, így hűtik a fák felületét és így akár egy héttel is eltolódik a virágzás ideje. Sőt virágzási időszakban is alkalmazhatjuk, amikor a fenológiai stádiumhoz tartozó kritikus hőmérsékletnél kezdjük az öntözést működtetni, mindaddig amig a külső hőmérséklet a kritikus érték fölé nem emelkedik, vagyis amig a jég a hőhatás következtében felolvad
- A fák közé elhelyezett füstölőkkel is van lehetőség arra, hogy a virágok körüli hőmérsékletet fagypont fölé emeljük, vagy szélgépek kihelyezésével a hideg levegőt „távolabbra" vinni az ültetvény környezetéből, ez még a szállított fagyok esetén is elég hatékony.
30-100 %- os is lehet a fagykár mértéke – fotó: pixabay.com
10 évből 4-5 évben számolhatunk késő tavaszi virágzáskori fagyokkal
Ha nem tudunk védekezni, akkor az ilyen években 30-100 %- os is lehet a fagykár mértéke. Érdemes kihasználni, hogy a fákon belül a különböző termőrészeken nem egyforma a virágzás kezdete: a hosszú termővesszőkön 2-3 nappal később nyílnak a virágok, mint a rövid termőrészeken. Az évenkénti rendszeres metszéssel biztosítani tudjuk, hogy megfelelő hosszú termőrész is képződjen a fákon.
A kajszi esetében 40%- os virágfagykár, míg őszibarack esetében 60% -os virágfagykár esetén is megfelelő termésmennyiséggel számolhatunk. Kis mértékű fagykár esetén a termésritkítás mérsékelhető, vagy akár el is hagyható, ami nem elhanyagolható, ugyanis hazánkban jelentős munkaerő ráfordítást igényel - írja a nak.hu
Vannak olyan gyümölcsfajok is, ahol nem a virágok elfagyása okoz gondot, hanem a gyenge fiatal hajtásoké, ilyenek a gesztenye és a dió. E gyümölcsfajokra jellemző, hogy először a hajtások alakulnak ki, majd a rövid leveles hajtások végén fejlődnek a virágzatok. Itt is a későn fakadó fajták telepítésével védekezhetünk a legkönnyebben a tavaszi fagyok ellen.
A lehetőségeinkhez képest, mindent el kell követni, hogy az egyre gyakoribbá váló tavaszi fagyok, okozta károkat megelőzni, vagy legalábbis mérsékelni tudjuk, mert legnagyobb kárt az jelenti, ha kimarad a termés.
