A fehér fagyöngy (Viscum album) félparazita életmódot folytat. Azért fél, mert bár a gyökerei belenőnek a gazdanövénybe, és onnan szívja el a számára szükséges vizet és tápanyagokat, de nem fojtja meg teljesen, és zöld leveleivel képes fotoszintetizálni is.
A termékenység és a hosszú élet szimbóluma
A kelta papok, vagyis a druidák tisztelték a tölgyfát és a rajta termő fagyöngyöt. Samhain téli ünnepén a szent tölgyek csupaszok voltak, kivéve a fagyöngy zöld ágait, ezért ezt az örök termékenység jelének tekintették. A kelták fagyöngyágat helyeztek házaik ajtaja fölé, és annak szent természete megtiltotta alatta a harcot.
A fagyöngy jótékony hatásai
A fagyöngy bogyós termése az emberre mérgező, ezért azokat semmiképpen nem szabad leszedni és elfogyasztani. A fehér fagyöngy gyógyhatásáért a leveleit és fél centinél nem vastagabb, vékony ágait gyűjtik novembertől februárig.
• Leveléből készülhet görcsoldó, vérnyomáscsökkentő tea: a népi gyógyászatban régóta használják e célra, ugyanis kiválóan enyhíti a magas vérnyomás tüneteit, főleg a fejfájást és a szédülést. Képes enyhíteni a görcsöket, és ellazítva az érfalakat csökkenteni a vérnyomást.
• Erősíti az immunrendszert: hatóanyagai közül a csersavak jó hatással vannak a szívre és az ereinkre. Az alkaloidok, glikozidok, ligninek mellett találhatók benne különféle flavonoidok is, például kvercetin, kaempferol, melyek erős antioxidáns hatással bírnak, így erősítik az immunrendszerünket is.
A fehér fagyöngy félparazita életmódot folytat – fotó: Shutterstock
• Kiegészítő kezelésként alkalmazható rákos betegségek esetén: a huszadik század elején Rudolf Steiner felvetette, hogy a fagyöngy felhasználható a rák kezelésére. Ötlete azon a megfigyelésen alapult, hogy a fagyöngy a rákhoz hasonlóan parazita és halálos gazdája számára. A Steiner nevéhez fűződő fagyöngyalapú készítményt a mai napig alkalmazzák kiegészítő kezelésként, és bár elmélete nem tekinthető tudományos tételnek, a gyakorlat és a kísérletek alátámasztották a fagyöngy hasznát a rákkezelésben. Egy tanulmányban Németországban a 396 egyező rákos betegpárból a fagyöngykészítményt szedők 40%-kal tovább élték túl a betegséget, mint azok, akik nem szedték. Minden vizsgált ráktípus esetében megnövelte a túlélési időt.
Nem mindegy, melyik fán él
A fagyöngy vizes kivonatainak tulajdonított rákellenes hatás két fő mechanizmuson alapul: a közvetlen citotoxicitáson és az immunmoduláló (immunszabályozó) rendszer stimulálásán. A fagyöngykivonatok in vitro citotoxicitása azonban nemcsak a vízben oldódó viszkolektinek és viszkotoxinok jelenlétével függ össze, mert az alkoholos kivonat is mutatott ilyen hatást. Úgy tűnik, hogy a biológiailag aktív vegyületek, mint a fenolsavak, alkaloidok, flavonoidok és fenilpropanoidok, szinergikusan, vagyis egymást erősítve hatnak, fokozva a fagyöngykivonatok daganatellenes hatását.
A nyáron gyűjtött növények több hatóanyagot tartalmaznak, és a fagyöngy gyógyító hatása nagymértékben függ attól is, hogy milyen fán nőtt.
Bogyója mérgező, levele gyógyhatású – fotó: Shutterstock
Bár az eredmények biztatóak, a fagyöngykészítmények csupán kiegészítő kezelésként alkalmazhatók, és nem helyettesítik a szakszerű orvosi ellátást.
Forrás: divany.hu
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
