Jellemzően a felhasznált fűtőanyagok a szén, pellet, faapríték, termálvíz. Már a felsorolásból kitűnik, hogy sok környezetkímélő fűtőanyag szerepel a felhasznált anyagok között. Ennek ellenére a szén még mindig vezető szerepet tölt be, sőt, egyre nagyobb a térhódítása, mivel jól kezelhető, könnyen beszerezhető és a kialakított fűtésrendszerek jellemzően erre a szilárd tüzelőanyagra vannak optimalizálva.
Összehasonlítás
Pellett
A mezőgazdasági és erdészeti anyagok tömörítése a pelletálás. Pelletnek nevezzük a körcellás, görgős préseken készített 3-25 mm-es tömörítvényt. A tüzelésre szánt nagyobb tömörségű 10-25 mm-es pellet a tűzipellet megnevezést kapta. A pellet megújuló biofűtőanyag. A pelleteknek két fő fajtája van:
• Fapellet, amelynek a fa belső, tiszta részéből kikerülő fűrészpor, forgács az alapanyaga
• Agripellet, amely lágyszárú növényekből (szalma, kukorica, energiafű) készül
A fapellet drágább fűtőanyag, mivel a világ faállománya fogy, és ezért egyre távolabbról szállítják. A pelletek tárolás során érzékenyek a nedvességre.
A tűzifa
A tűzifa megújuló biofűtőanyag. A tűzifa égetése nem automatizálható olyan mértékben, mint a szemcsés, granulált anyagoknál (szén, pellet, biomassza). A tűzifát száraz helyen kell tárolni, a tűzifának annál jobb a fűtőértéke, minél szárazabb. A frissen vágott fa nedvességtartalma kb.50%. A fa fűtőértéke erősen függ a nedvességtartalomtól, minél nedvesebb a fa, annál kisebb a fűtőértéke. A fában található nedvességnek az égés alatt el kell párolognia, mivel a víz elpárologtatásához jelentős mennyiségű energia szükséges, ezért minél nagyobb a tűzifa víztartalma, annál több energia vész kárba a fűtés folyamán. A nedves fát eltüzelni gazdaságtalan! A fa tárolásánál figyelembe kell venni, hogy jól szellőző, fedett helyen tároljuk a tűzifát, hogy ezzel elősegítsük a száradását.
A faapríték
A faapríték erdőgazdaságokban készül, speciális aprítógépek segítségével. A kivágott fatörzseket, illetve ágakat darabokra aprítják. A frissen készült apríték nedvességtartalma 50% körül van. Ez nem alkalmas a fűtésre, az aprítéknak száradnia kell. Az apríték minősége attól is függ, mennyi kéreg, levéltömeg és föld keveredik be az aprítás során. Ezek csökkentik az apríték fűtőértékét.
A szén
A barna daraszén a legstabilabb fűtőanyag. Fűtőértéke csak nagyon kis mértékben vagy egyáltalán nem változik és a fenti tüzelőanyagokhoz képest könnyen beszerezhető, tárolható és felhasználható. A hamuképződés magasabb, mint a fenti termékeknél, attól függően milyen típusú szenet használunk. A kéntartalom az uniós normán belül van a cseh barnaszenek esetében, így a károsanyag-kibocsájtás sem jelent túlzott terhelést környezetünk számára. A Mosti és Ledvicei szenek a legjobb fűtőértékűek, ezért az ár/érték arányuk a legkedvezőbb térségünkben. Megbízható partner esetén a minőség standard, a környező bányákból kitermelt lignit vagy barnaszenekkel össze sem hasonlítható.
Az alábbi táblázatokat megvizsgálva arra a következtetésre juthatunk, hogy a szénnél csak a tűzifa gazdaságosabb, ha figyelmen kívül hagyjuk azt a tényt, hogy a fát szárítani kell legalább egy évig, amely nagyméretű fedett területet igényel. Ha ezt is számításba vesszük, már nem gazdaságosabb a szénnél. Tárolási térfogat tekintetében egyértelműen a szén a legmegfelelőbb tüzelőanyag és a fóliás termesztésnél nem mindegy, hogy mekkora területen termesztjük a növényeket és mekkora területet foglal el a fűtésükre szolgáló tüzelőanyag tárolása.
A költségek összehasonlításban a tűzifa vezet, de ismét meg kell említeni a szárítás és tárolás költségeit, amelyek ezeket mind növelik, arról nem is beszélve, hogy az automatizált kazánok elsősorban a szemcsés (szén), fűtőanyagra vannak optimalizálva.
A különböző tüzelőanyagok gazdaságossága –Tárolási térfogatok
Költség-összehasonlítás
Ez a diagram azt mutatja, hogy hány forintba kerül egy köbméter 110 Ft-os gáz helyettesítése.
Magyarországon többen használnak ún. termikus fűtést is, de erre a beruházási költségek, valamint a hosszú megtérülési idő miatt nem is térnék ki, figyelembe véve még a területi kötöttséget is, amivel jár az ilyen típusú fűtés.
Cikkünk végén egy szakértőt, Balogh Zsigmondot kérdeztük a zöldségtermesztés során felhasznált energiahordozókról.
Mióta foglalkozik zöldségtermesztéssel és pontosan mit termeszt?
1982 óta foglalkozom zöldségtermesztéssel, egész pontosan 0,4 hektáron fólia alatti hajtatott tölteni való fehérpaprikát.
Milyen időszakot ölel át a fűtési szezon, miért van szükség a növények folyamatos fűtésére?
Decembertől a májusi fagyosszentekig fűtünk. Ez az időszak a magvetéstől kezdődik és tart a májusi hónap végéig, amikor már az éjszakai hőmérséklet eléri az állandó 12 fokot.
Milyen technológiát használ, tudna e tanácsot adni kollégáinak az eszközök beszerzése kapcsán?
A korai zöldséghajtatók többsége hidrokultúrás növénytermesztést alkalmaz. Ez a technológia megköveteli a nagyon pontos hőtartást a növények számára. Ezért a fűtési berendezéseinkkel vizet melegítünk, ezt a különböző hőfokú melegvizet juttatjuk a növényházainkba és így biztosítjuk a pontos hőtartást. A régebben beállított berendezéseink (kazánjaink) kivétel nélkül mind a szén energiáját használták a víz melegítésére. A mai újonnan épített növényházak már korszerű technológiával felszerelt, kazánokkal dolgoznak, amelyek a faapríték és a pellet energiáját is használják vízmelegítésre.
Véleménye szerint melyik tüzelőanyag a legjobb ár/érték arányú az Ön technológiáját tekintve?
A jelenlegi gazdasági helyzetben mindenképpen a szén, és a szállítás vagy az új technológiák kiépítési költsége miatt valószínűleg ez még sokáig fenn fog maradni.
További információk és ajánlat kérés az alábbi linken:
_fill_540x300_0.jpg)
