A fekete bodza (Sambucus nigra) olyan vadon termő, őshonos cserjénk, melynek virágát és termését a népi gyógyászatban már régóta használják. Termesztett gyümölcseink közül pedig az egyik legegészségesebbnek mondható, nagyon magas vitamin-, aminosav-, ásványianyag-, antocianin- és flavonoidtartalmának köszönhetően. Cikkünkben összefoglaltuk egy bodzatermesztő tapasztalatait, és hogy mi mindenre jó a bodza.
Hogyan termesszünk bodzát?
Sokan úgy gondolják, hogy mivel a bodza sok helyen magától is megterem, ezért igénytelen és bárhova ültethető növény. Azonban ez nem igaz. A fekete bodza a tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajokat szereti. Hiszen ha jobban megfigyeljük, a természetes élőhelyei az árokpartok, vízpartok magasabb részein találhatóak, ahol a talaj szerves anyagban bővelkedik. A pangó vízre érzékeny, ezért belvíz sújtotta területekre semmiképp se ültessünk bodzát.
Telepítés előtt mindenképp végeztessünk termőhelyi és talajvizsgálatot, és készítsük elő a termőterületet a telepítéshez, mélylazítózással és szerves trágyázással. A telepítést szabad gyökerű ültetési anyaggal októbertől késő őszig és márciusban végezhetjük. A konténeres ültetési anyagot az év során bármikor ültethetjük, de a legideálisabb időszak az augusztus és szeptemberi hónapok. Persze ez a módszer inkább kiskerteseknek ajánlott, nem pedig ültetvénylétesítés céljából.
Bodzaültetvény-telepítés
Az ősszel eltelepített bodza szálvesszőre nevelését már az azt követő tavasszal meg kell kezdeni
A fajták között nemigen válogathatunk, ha árutermő ültetvényt szeretnénk létrehozni, mert Magyarországon az egyetlen hivatalosan engedélyezett fajta az osztrák „Haschberg” fajta. A fajta előnye, hogy erős növekedésű, de mégis alkalmas kompakt koronaforma kialakítására. Júniusban virágzik, tányérjai nagyok, termésének beltartalmi értékei kiemelkedőek.
Jól kezelhető, közepesen nagy koronát nevel, amely lefelé ívelő vesszőkből áll. Ültetvényekben a könnyebb betakaríthatóság érdekében törzsre nevelik, házikertben azonban nyugodtan választhatjuk a bokorformát is. Tenyészterületnek a „Haschberg” fajta esetében 5,5-6 m közötti sortáv és 3,5-4 m közötti tőtáv javasolt, a talajtípustól függően.
A júniusban virágzó bodzaültetvény
A törzses fák művelhetősége jóval egyszerűbb, kinevelése azonban bonyolultabb és több munkával jár. A törzsnevelés időszakában támberendezés szükséges, azaz karózást igényel a kiválasztott szálvessző, amelyből a törzset szeretnénk kinevelni.
A kiválasztott, kellően erőteljes szálvesszőt 100-120 centiméter magasságig meg kell tisztítani a zöld részektől (levektől, hajtásoktól). Ha a kiválasztott szálvessző eléri a kívánt magasságot, akkor a csúcshajtás kivágásával megállítjuk a bodza további növekedését, és a kifelé álló rügyekből szétterülő koronát alakítunk ki.
A törzsnevelés időszakában a bodza támrendszert igényel, mely során a kiválasztott szálvesszőt a karóhoz kötözik
A bodza metszése
A metszés során arra törekedjünk, hogy a növény minél több egyéves, elágazás nélküli szálvesszőt neveljen, mert a bodza ezeken a vesszőkön hozza a termését. A törzsből növő vesszők alkossanak kehelyformát, így biztosíthatjuk a szellős, napfényt járta lombkoronát.
A kehely formájú, megmetszett bodzafák, amelyeket visszametszés nélküli szálvesszős módszerrel metszettek
A metszést már a betakarítás utáni időszakban elvégezhetjük, azonban ez a szeptemberi és októberi munkacsúcs miatt ritkán teljesül. Ezért legtöbbször a tél folyamán végzik az ültetvény metszését, amelynek előnye, hogy a korona lombozat hiányában jobban átlátható.
A bodza metszését minden évben szükséges elvégeznünk, mert az elmaradt metszés a fák elsűrűsödéséhez vezet. Márpedig a bodza a legnagyobb és legjobb minőségű gyümölcsét az éves vesszőkön hozza. A kétéves vagy annál idősebb gallyakon kisebb, kevesebb és apróbb bogyókat termő virágok képződnek.
A metszés előtt álló ültetvény – a metszés során a fás részeknek akár az 50%-át is eltávolítjuk, ezzel érhető el a következő évi hajtások növekedése
A metszés során eltávolítjuk az egyévesnél idősebb letermett gallyakat és a gyenge, vízszintes vagy lefelé hajló hajtásokat, illetve a függőlegesen felfelé álló és túl erőteljes hajtások levágása is indokolt. A legszerencsésebb, ha a 45 fokos szögben álló egyéves vesszőket hagyjuk meg szellősen, jól elosztva egymástól legalább 30-40 cm távolságban. A munkálatok végeztével ne feledkezzünk meg a törzstisztítástól és a sarjhajtások eltávolításáról sem.
Növényvédelem
A fekete bodzának viszonylag kevés károsítója van. A leggyakoribb kártevői a levéltetvek, melyek a zsenge hajtásokon és a virágnyélen végzett szívogatásukkal gyengítik a növényeket, másodlagos kártételükként pedig cukortartalmú ürülékükkel (mézharmat) szennyezik a leveleket. Ennek következtében pedig csökken az asszimilációs felület. Kártételük továbbá, hogy vektorszervezetként terjesztik a különböző vírusokat a növények között.
A bodza leggyakoribb vírusos betegségei az uborka mozaik vírus (CMV) és a cseresznye-levélsodródás (CLRV) vírusa. A levéltetvek ellen tavaszi lemosó permetezéssel és olajos készítményekkel védekezhetünk.
A fekete levéltetű (Aphis ambuci) nyáron nagy tömegben jelenhet meg a hajtásokon, de a védekezés ellenük viszonylag egyszerű, emellett a természetes ellenségeik is segítenek a kártevő gyérítésében (katicák, fátyolkák)
A lombrágó kártevők közül nagyobb kárt okozhat a fehér medvelepke (Hyphantria cunea), melynek hernyója tarra rágja a hajtásokat.
A gyümölcsöket legújabban a pettyes szárnyú muslica (Drosophila suzukii) károsíthatja, mely ellen sajnos még nincs hatékony védekezési módszer. A nagyvadas területeken a tél folyamán gyakran előfordul, hogy a vadak lerágják a vesszők csúcsrügyeit, illetve agancsváltáskor ledörzsölik a bodzafák kérgét.
Szarvasok által károsított fa
A gombás betegségek közül a gyakori a cerkospórás levélfoltosság (Cercospora depazeoides), mely ellen rezes kezeléssel védekezhetünk július, augusztus folyamán a fertőzöttség mértékétől függően akár többször is.
A cerkospórás levélfoltosság tünete a bodza levelén
A gombás betegségek miatt súlyos mértékben legyengült fa, sajnos ebben az évben a csapadékos időjárás hátráltatta a növényvédelmi munkálatokat
Gyakori gombás betegség továbbá a kocsánybénulás, melynek következtében elfonnyadnak a fő- vagy a mellékkocsányok, ezért a termés nem tud beérni. A kocsánybénulás ellen szintén javasolt a réz hatóanyag-tartalmú szerrel történő kezelés. Ha erős, bő termést hozó fákat szeretnénk, a növényvédelmi kezeléseken kívül érdemes kálium-, bór- és kalciumtartalmú lombtrágyát is kijuttatnunk a fenológiai állapotnak megfelelően.
Mikor és hogyan gyűjtsük a bodza gyógyhatású részeit?
A fekete bodzának a levele, a virága és a termése is gyógyhatású. A virágzat szedésének optimális időszaka akkor következik be, amikor a bogernyő szélén lévő virágok kinyíltak, de a középsők még bimbósak. A bodzavirág gyűjtését száraz időben végezzük, mert ha esőtől, esetleg harmattól nedves virágokat gyűjtünk, akkor azok bebarnulnak a szárítás során.
A virágzatot ollóval metsszük le a bokorról, a vastagabb szárrésszel együtt. Érdemes a virágokat kosarakba gyűjteni, és ügyelni rá, hogy ne nyomjuk össze őket. A szárított virágok körül érdemes eltávolítani a szárrészeket, mert cianogén glikozid- és szambunigrintartalmuk miatt mérgezőek. Görcsöket és hányingert okoz, ha ezeket is elfogyasztjuk. Virágának izzasztó, vizelethajtó és köhögéscsillapító hatása van.
Az érett terméseket a virágzathoz hasonlóan a kocsánnyal együtt gyűjtsük teljes érésben, aminek az ideje augusztus végére, szeptember elejére tehető. A friss bodzabogyóból készíthetünk gyógylekvárt (meghűléskor immunerősítőként, izzasztóként fogyasszuk), szörpöt és akár pálinkát is. A termésnek gyenge hashajtó és vizelethajtó hatása van. Azonban csak feldolgozva fogyasszuk bogyóját is, mert nyersen mérgező, de a méreganyagok hevítés hatására lebomlanak.
A bodza gyümölcséből készült pálinka régen igazi kincsnek számított, rozmaringot áztattak bele, és szívgyógyszerként fogyasztották.
A bodza gyümölcse
Leveleit a virágzás ideje alatt gyűjtsük és vékony rétegbe kiterítve szárítsuk. A leveleiből készült teát reumatikus bántalmakra vagy lázcsillapításra is használhatjuk.
Mire jó még a bodza?
Kiskertesek számára a bodza jó opció lehet akár dísznövényként, sőt nyírott sövénynek is kiváló. Több olyan fajtája is kapható, amely bordó lombozata révén kitűnő éke lehet kertünknek, ilyen fajták például a „Black beauty” és a „Blak lace” fajtájú fekete bodzák. Megfigyelések szerint hasznos lehet az istállók közelében és vidéki udvarokon, mert a levelek kellemetlen illata távol tartja a legyeket, az egereket és a vakondokat is.
A bogyókból kisajtolt lé természetes színanyagai révén hatásos színezék szörpökhöz, lekvárokhoz, üdítőitalokhoz, illetve egyes alkoholos italokhoz. A termésből emellett számos más élelmiszer készíthető, lekvár, bor, pálinka és akár aszalvány gyümölcsteákba.
_fill_540x300_0.jpg)
