Ugyan a következő hetek még hatással lehetnek a minőségre, de Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője szerint összességében közepes termésre és évjáratra lehet számítani.
A hazai szőlőterület 2015 óta folyamatosan csökken, s a tendencia idén is folytatódik, a központ adatai szerint az összterület már nem éri el az 57 ezer hektárt – írja az mfor.hu. A tavalyinál jobb időjárás hatására azonban – a nagyobb átlaghozamok miatt – az össztermés egy-másfél százalékkal több: 418-420 ezer tonna lehet. A szakértők szerint a szőlő termelői ára idén átlagosan 10 százalékkal nőhet.
Miklós Csabi móri borász úgy becsüli, a termés 15 százalékát vitte el a tavaszi peronoszpóra-fertőzés és a csapadékos vegetációs időszak is nehezítette a dolgát. Tapasztalatai szerint a belföldi kereslet visszaesett, különösen a közepes testű fehér borok iránti igény csökken. A helyi értékesítésben viszont lát lehetőséget, jó rendezvényekkel és a programokkal növelni tudták a forgalmat.
Okoz még fejtörést a borászoknak, hogyan szólítsák meg a fiatalokat – fotó: pixabay
Egy héttel későbbi szüretre készül a hűvösebb tavaszi időjárás miatt Soltész Gergő, az egri Ostoros Családi Pincészet vezetője. S habár az Ostoros 2023 első félévében két számjegyű volumenbővülést ért el az Irsai Olivér boruk Challenge du Vin nemzetközi borversenyen elért sikerével, öröme nem felhőtlen, mert mint minden borász, ő is érzi az európai és hazai kereslet csökkenését.
A Szekszárdi Borvidéken egyenletesen oszlott el a csapadék az idén és szerencsére, a nagy viharok is elkerülték a területet. Ugyanakkor Bősz Adrián borász szerint a borvidéken is az elmúlt 20 év legerősebb peronoszpóra-járványával küzdöttek meg a gazdák, és a lisztharmat is veszélyeztette a termést. A kompetencia központ felmérésében úgy értékelte, hogy a megdrágult inputanyagok, és a többletvédekezés költségei is jelentős anyagi terhet rónak a termelőkre, amelyet az árakban szinte lehetetlen érvényesíteni. Másrészt Fórián Zoltán szerint a borászok életét nehezíti a szabályozás: januártól a kötelező üvegvisszaváltási rendszerrel is meg kell küzdeni, miközben változnak a címkézési szabályok is. Az év végétől ugyanis a boros címkéken is fel kell tüntetni a kalóriatartalom mellett a pontos összetételt, ami nem kis fejfájást okoz a termelőknek a borok és pezsgők esetében.
S ha ez még nem lenne elég, minden (is) a gazdák nyakába zúdult egyszerre. A munkaerőhiány kezelése érdekében automatizálni kellene, közben alkalmazkodni a változó éghajlati viszonyokhoz is. Meg kell oldani a termelést nehezítő "aránytalan környezetvédelmi uniós szabályozók kérdését", az exportpiacokon pedig a több bor értékesítése és az ágazat jövedelmezőségének javítása a cél; nem beszélve a szőlészek és a borfelvásárlók viszonyáról. Fontos, hogy a borászok a trendekhez is igazodjanak, s népszerűsítsék a fiatal fogyasztók körében a mértékletes, minőségi borfogyasztást.
Az Agrárminisztérium az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból igényelhető borászati beruházásokban érintett termelőknek későbbi időszakot kíván megnyitni 2023 novemberében és decemberében a kifizetési kérelmek beadására, mert a kérelemben szereplő borászati gépek, technológiai berendezések szállítását és beüzemelését a szállítók több esetben nem tudják a korábban egyeztetett időszakban teljesíteni. Ennek az orosz-ukrán háború miatt bekövetkező nyersanyag- és alkatrészhiány az oka.
Rókusfalvy Pál, nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos – aki a nemzeti bormarketing stratégia kidolgozásáért és végrehajtásáért is felel – is látja, mekkora a baj az ágazatban.
"Idősödik a fogyasztók köre, a fiatalabb generációkat nem tudjuk megszólítani, radikálisan csökkenni fog a fogyasztók száma, ha ezen nem változtatunk" – előlegezte meg a kormánybiztos. Fórián Zoltán aggodalmával osztozva ő is megerősítette, hogy a magyar szőlőterület néhány évtized alatt az ötödére csökkent. Ráadásul szétaprózott a fajtaszerkezet és elavultak az ültetvények. "Kommunikálhatatlanul sok termékkel rendelkezünk, problémás a termékalap, sújtanak bennünket a világpolitikai és világgazdasági válságok és az Európai Unió alkoholpolitikája is" – summázta a biztos.
