Mondhatjuk, hogy a földimogyoró a klímaváltozás nyertese? Bár közel 100 évvel ezelőtt is próbálkoztak termesztésével hazánkban, akkor széles körben mégsem terjedt el. 2017-től kezdve azonban új lendületet vettek a hazai gazdák – írja a greendex.hu
Földimogyoró, ami sokkal inkább bab, mint mogyoró
A földimogyoró a neve ellenére sem a mogyorók nemzetségébe tartozik, sokkal közelebb áll a babokhoz és a borsókhoz, tekintettel arra, hogy a hüvelyesek rendjének a tagja. Különlegessége, hogy a megtermékenyülés után a virágok a földbe húzódnak, és ott érnek meg az általunk is jól ismert héjas magvakká.
Peruból vagy Brazíliából származik, de az említett államoknál jóval idősebb - pontos adatot nem lehet róla tudni, de több ezer éves lehet, hiszen 3500 évvel ezelőtti cserépmaradványokon már a mogyorómintázatok vannak. Kr.e. 1500-ban az inkák már magában és feldolgozva is fogyasztották. Európába elsőként a kora újkorban, az Újvilág meghódítása után került, majd az egész Földet meghódította. Trópusi növény, amely szereti a napot, enyhén tűri a hideget, de köszönhetően a fajtanemesítéseknek Ázsiától Európáig, Afrikán át Óceániáig mindenhol megtalálható.
Magyarországon is termelték egy ideig
Hazánkban is megpróbáltak földimogyorót termeszteni az 1930-as években az Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet támogatásával Hódmezővásárhelyen, Szegeden és Kiskunhalason. A belvízre is fokozottan érzékeny földimogyorónak az akkori csapadékos időjárás nem tett jót, így nem is terjedt el a termesztése.
Bruder János irányításával az 1950-es években Mezőhegyes és Medgyesegyháza környékén 300 hektáron termesztették - 1954-re már fél hektáron elérték a 8–10 mázsa termést, de mivel a géppark hiányos volt termesztéséhez, így lassan eltünt a többi kultúra közül.
A magyar klímán is érdemes foglalkozni vele
A földimogyoró melegkedvelő növény, kedveli a tápanyagban gazdag, homokos vályogtalajt. Érzékeny a túlzott öntözésre, és a belvizes területeken sem érdemes próbálkozni a termesztésével.
Igazi szuperétel, hiszen a termése közel 25 százalékos fehérjetartalommal rendelkezik, kiemelkedően magas tápértéket biztosítva.
Termesztése környezetbarát: jóval kevesebb vizet és növényvédő szert igényel más szántóföldi növényekhez képest, sőt a pillangósvirágúakhoz hasonlóan remek nitrogéngyűjtő, ráadásul a növény szára zöldtrágyának vagy takarmánynak is használható.
Földimogyoró – fotó: Új Mezőgazdasági Magazin/Youtube
A magyar földimogyoró-termesztés fellegvára: Zákányszék
Balla Zoltán 2013-ban, még az egyetemi évei alatt elevenítette fel a földimogyoró termesztését. Elmondása szerint olyan növényt kerestek, ami a klímaváltozás nyertese lehet. Így esett a választás a földimogyoróra. 2017-ben a Debreceni Egyetem agrárkarán végzett kisparcellás kísérletek és elemzések igazolták a termesztés eredményességére vonatkozó korábbi feltevéseket, sőt az egy hektárra vetített terméshozam (3,3–3,6 tonna) a magyar termőképesség alapján hazánkat a világ földimogyoró-termesztő országainak élbolyába pozicionálta. (Az USA-ban az egy hektáron megtermelt földimogyoró mennyisége 3,8–3,9, Kínában pedig 3,4–3,5 tonna volt.)
2017-ben Dobó Jenő és Kővári Róbert, helyi zöldségtermesztő gazdák kísérleti jelleggel a Csongrád megyei Zákányszéken fél hektáron nekiláttak a mogyorótermesztésnek.
2021-ben már családi gazdálkodóként 8 hektár üzemi területen termesztettek földimogyorót a Dél-Alföldön. Kiderült, hogy hazánkban a laza szerkezetű, humuszos homoktalajon biztonsággal és eredményesen termeszthető a földimogyoró.
A termést jelenleg pörkölve értékesítik a piacon, de már belefogtak a földimogyoró-olaj és -vaj kísérleti gyártásába is. Saját termesztéstechnológiát dolgoztak ki, a vetéstől kezdve a betakarításig. Maguk tökéletesítették a vetőgépet, a felszedőgépet, a földimogyoró-kombájnt.
Balla Zoltán elmondta, hogy a kísérletezés egyik fő célja a fajtanemesítés és az, hogy a kinemesített földimogyoró bekerüljön a Nemzeti Fajtajegyzékbe valamint az uniós jegyzékbe is.
Hogyan kell a földimogyorót termeszteni?
Vetni az érett, egészséges (nem pörkölt!) földimogyorót lehet. A vetés időpontja április vége, május eleje legyen. A vetés módja megegyezik a bokorbabéval: a magot az állandó helyére, 40×40 cm távolságra, 5–7 cm mélyen kell vetni. Fontos, hogy a kert napsütötte részén jelöljük ki a helyet a számára, mert fényigényes növény.
Kedvező időjárás esetén kikelés után a hajtások gyorsan fejlődnek, majd rajtuk sárga színű, pillangós virágok nyílnak. Ilyenkor kell a növényeket a burgonyához hasonlóan földdel felkupacolni.
A termések október elejére érnek be, ilyenkor a hüvely héja sárgásfehér, a benne levő magvak pedig húspirosak. Az ásóval a bokor alá kell nyúlni, meg kell emelni, majd a növényt a száránál fogva óvatosan ki kell húzni a földből, ügyelve arra, hogy a terméshüvelyek ne szakadjanak le.
A töveket néhány napig a szabad levegőn szárítani kell, majd a hüvelyeket le lehet fejteni a szárról. A termést hűvös, szellős helyen, vékony rétegben kiterítve tároljuk. Vigyázzunk, mert az éretlen mogyoró nagyon hajlamos a penészedésre, ami emiatt fogyaszthatatlanná válik.
_fill_540x300_0.jpg)
