A fiatal kutató, Miklós Ákos Márton neve ismerősen csenghet már a kertészet iránt érdeklődők fülében, hiszen ő hozta létre Magyarország első üzemi méretű kiviültetvényét Zalában, a becsehelyi Kis-hegyen. Azonban nemcsak kivitermesztéssel foglalkozik, hanem sokféle más, idehaza egzótának tekintett gyümölccsel. Mind közül a legfontosabb a füge, melyből már egy 450 fajtából álló, nagyon komoly génbanki gyűjteményt hozott létre. Ezeket – hőség- és szárazságtűrésüket, fagyállóságukat, növekedési erélyüket, a környezeti feltételekkel szembeni igényességüket, terméseik méretét, állagát, tetszetősségét, ízvilágukat – évek óta megfigyeli, s igyekszik közülük a hazai viszonyoknak leginkább megfelelő fajtákat kiválasztani, szelektálni.
Az adott év eredményeit, a további célokat minden évben egy nyílt frissgyümölcs-bírálat és szakmai nap keretében osztja meg. Az immár hatodik ilyen alkalomra kedden került sor Becsehelyen, a faluházban. Az eseményen az Agroinform riportere is részt vett.
Miklós Ákos Márton – fotó: Agroinform
– A szelekció során minden egyes fajtát évről évre újra értékelni kell, hiszen nincs két egyforma évjárat, s ahogy a mérnökemberek szokták mondani, egy mérés nem mérés – bocsátotta előre Miklós Ákos Márton. – Pláne, ha mindig újabb és újabb fajták kerülnek a gyűjteménybe. Több év egybevágó eredményével már ki lehet jelenteni egy fajtáról, hogy igen, ez jó lesz itt, Magyarországon is. Az általam termelt és vizsgált fajták a világ számos pontjáról származnak, Amerikától, Portugálián és Izraelen át Olaszországig, az újabb fajtákhoz vesszőcsere útján jutok hozzá, melyeket dugványozással gyökereztetek. Komoly mozgalom már a fügetermelőké a világban, nagy erőkkel zajlik a cserebere... Hogy hány fajta lehet a Földön? Nem tudom, de van egy mallorcai gyűjtő, aki már bőven kétezer fajta felett jár. S gondoljunk csak bele, egy termésben ezernyi mag van, s megfelelő körülmények között mindegyikből újabb, egyedi tulajdonsággal rendelkező növény fejlődik, tehát ez a munka gyakorlatilag soha nem ér véget, a fajták száma pedig ilyenformán végtelen...
Egy igazán gusztusos fajta, a Panache – fotó: Horváth Attila
Ákos azt is elmondta: a füge megfelelő termőhelyi adottságok közt biztonsággal termelhető, de ez nem a klímaváltozásnak köszönhető, hiszen havas, hideg telek és enyhe periódusok az elmúlt évtizedekben is váltakoztak, s egy-egy szépen termő fügebokrot akkor is lehetett találni szőlőhegyi pincék közelében. Sokkal fontosabb a fekvés: ha találunk déli tájolású dombos területet (minimálisan 50 méter szintkülönbség ajánlott), ami egy laposabb fekvésű résszel találkozik, ahol a hideg levegő szét tud terülni, akkor ott nagy biztonsággal telepíthető és termeszthető füge. A talaj iránt a növény nem különösebben igényes, de ha juttatunk neki tápanyagot, azt meghálálja.
Ákos kedvence, a tunéziai Zidi még egyben... fotó: Horváth Attila
...és felszeletelve – fotó: Horváth Attila
– A helyben termett friss füge iránt szinte a világon mindenhol nagy a kereslet, így itt is, a hipermarketekben kapható "friss" gyümölccsel össze sem hasonlítható az ízélmény. Ennek az az oka, hogy utóbbit nagyon korán, félig éretten szedik le a szállíthatóság miatt, ezért gumis állagú – jelezte Ákos. – A friss fügét éttermek, cukrászatok is veszik, ezért én biztos vagyok benne, hogy a magyar fügének van jövője.
Színek és ízek – a bolti fügétől ezt hiába is várjuk – fotó: Horváth Attila
A szakember szerint fajtái közül egy tunéziai a non plus ultra, amely a Zidi nevet viseli. Egyetlen hátránya, hogy igényli a fügedarázs megtermékenyítését, ezért aki ezt szeretné termeszteni, annak gondoskodni kell a rovar betelepítéséről is.
Ákos kiviültetvényén idén először Szedd magad! akciót hirdet, akit érdekel a füge és a kivi, azt szeretettel várja október elején. Részletes információk Facebook-profilján olvashatók.
