Ha így néz ki a kerted, érdemes nekifogni a gyomlálásnak! – Fotó: Agroinform
Így lehet megágyazni a legjobban a „soha-többé-nem-fogok-vetni-semmit” gondolatnak, ugyanis, ha most nem figyelünk oda az előbújó, még apró gyomokra, két hét múlva már lehet, hogy késő lesz. Májusban megérkezik az igazi meleg, olykor már nyárias az idő, ami kedvez ugyan a veteménynek, de a gyomoknak talán még jobban.
A zöldborsóval nem lesz nagy gond, olyan gyorsan növekszik ebben az időszakban a levéltömeg, hogy egy kis odafigyeléssel viszonylag gyommentesen tarthatjuk a sorokat. Természetesen azt tudni kell, hogy több termésre számíthatunk, ha végig figyelünk arra, hogy a borsótövek közötti gyomok ne tudjanak felnőni, mivel ezek jelentős mennyiségű tápanyagot vonnak el a veteménytől.
A petrezselyem és a sárgarépa már más: a répasorokban rendszerint előbb láthatóak a gyomnövények, mint a zöldségnövény. Ahol áprilisban bőven volt csapadék, vagy öntözni tudták a kerteket, ott már látszódnia kell a cérnavékony répának és petrezselyemnek. Jöhet a gaz csipegetése, kapával sajnos nem érdemes nekiállni.
Te már elültetted a krumplit? – Fotó: Agroinform
A vöröshagyma és a fokhagyma eddigre már szép nagyra nőtt remélhetőleg, most kell elcsípni például azokat a gyomokat, amelyek hosszú indákat növesztenek és felkúsznak a hagymaszárra.
Milyen gyomok keserítik meg az életünket?
Mezei acat (Cirsium arvense)
Ez az évelő kétszikű nem csak a szántóföldön okoz károkat, a konyhakertben is gond lesz belőle, ha hagyjuk megerősödni a töveket. Rendkívül gyors növekedésre képes, gyomláláskor kézzel kihúzni addig lehet, amíg nem nagyon szúrós a levele, utána már a gyökere mélyre lejut, nehéz eltávolítani.
Nehéz ellenfél a mezei acat: szúrós a levele és mélyre jut a gyökere – Fotó: Agroinform
Apró szulák (Convolvulus arvensis)
Sok kellemetlenséget okoz, ha hagyjuk elburjánzani. Indáival mindenhová felkapaszkodik és szinte megfojtja a zöldségféléket. Addig érdemes kikapálni, amíg kicsi, mert később már csak úgy tudjuk lefejteni a zöldségekről, hogy azokban is kárt teszünk. Az országos gyomfelvételezések alapján az első 10 leggyakoribb gyomfaj között szerepel, de hasonlóan gyakori a világ más, fejlett mezőgazdasággal rendelkező országaiban is.
Nehéz elhinni, hogy gondot fog okozni a szulák, amíg ekkora. Most érdemes megszabadulni tőle – Fotó: Agroinform
Parlagfű (Ambrosia artemisiifolia)
A parlagfüvet nem csak azért kell kiirtani, mert kötelező, és bírság jár, ha a területünkön elszaporodik, hanem komoly egészségügyi problémákat okoz sokaknak, de a zöldségek fejlődését is hátráltatja. Ráadásul a bolygatott területeken képes a legjobban szaporodni, tehát a kiskert talaja éppen ideális a fejlődéshez. (A kaszálást rosszul tűri, a leghatékonyabban így lehet ellene védekezni a nem bolygatott területeken.)
A parlagfű számára nem jelent kihívást a göröngyös talaj – Fotó: Agroinform
Mezei menta (Mentha arvensis)
Ez a szívós, rizómákkal szaporodó gyomfaj nehezen irtható ki, ha az elején nem figyelünk oda. Könnyű kikapálni, ha van hely, de ha a répa- vagy hagymasorokban bukkan fel, akkor nehéz dolgunk lesz, kapával nem lehet hozzáférni, kézzel viszont nem lehet kihúzni, a szára könnyen elszakad, majd néhány nap múlva egy erősebb gyommal fogunk találkozni. Leveleit összedörzsölve citrom és menta illatot lehet érezni. Föld alatti és feletti szárakat is fejleszt. A megművelt területeken gyakran szaporodik magról is.
Mezei menta – Fotó: Agroinform
Fehér libatop (Chenopodium album)
Az a legnagyobb gond ezzel a gyommal, hogy vonzza a levéltetveket és többféle kártevőt, és ha már a libatopot megtalálják, természetesen a zöldségfélékre is át fognak kerülni. Szerencsére ez a gyom kicsi és nagyobb korában is könnyen eltávolítható, kézzel, kapával egyaránt könnyű dolgunk lesz vele. Tavasztól késő nyárig csírázik, egynyári gyomnövény. Erős karógyökere akár 1,5 méteresre is megnőhet. Mindenféle talajon előfordul: kedveli a bolygatott, tápanyagban gazdag talajokat. Óriási mennyiségű tápanyag elvonására képes. Szabaduljunk meg tőle!
Ne adjunk esélyt a levéltetveknek, szabaduljunk meg a libatoptól! – Fotó: Agroinform
Szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus)
Meglehetősen kellemetlen gyom a konyhakertben, konkurenciát jelent a víz- és a tápanyagfelvételben, valamint a betakarítást is gátolja. A burgonya felszedése például óriási munka lesz, ha ezektől a gyomoktól nem tisztítottuk meg a területet időben. Késő tavasszal vagy nyáron csírázó egynyári, magról szaporodik, magassága elérheti a 130 cm-t is. Ezt ne hagyjuk!
Szőrös disznóparéj – Fotó: pixabay
Közönséges tarackbúza (Agropyron repens)
Ennél a gyomnál mindent be kell vetni: kapálni, kézzel gyomlálni, majd újra kapálni. Szinte kiirthatatlan, jól tűri szárazságot, mindent elvisel. Ennek ellenére érdemes tudni róla, hogy értékes gyógynövény, gyöktörzséből vízhajtó, köptető hatású teát lehet készíteni.
Végeredmény: gyommentes hagymasorok – Fotó: Agroinform
_fill_540x300_0.jpg)
