Hogyan védhetjük meg a dió- és a gesztenyefát?

Május végére már kialakultak az aknák, ezeket már nem tudjuk eltüntetni sem permetezéssel, sem injektálással. A második nemzedék aknáitól viszont még mentesíteni tudjuk a vadgesztenyéket. A készítmény hatása ugyanúgy megjelenik a következő évben, mint ahogy erre a tavaszi injektálás után is számítani lehet.

Május végére már kialakultak az aknák, ezeket már nem tudjuk eltüntetni sem permetezéssel, sem injektálással – fotó: Zsigó György

Egyre több injektálást vállaló hirdetéssel találkozom, és sajnos egyre több durván megfúrt, később a seb körül másodlagosan baktériumoktól, gombáktól fertőzött fát mutatnak a panaszosok. (Lásd a fotót.)

A seb körül másodlagosan baktériumoktól, gombáktól fertőzött fa – fotó: Zsigó György

Elsősorban a magánkertekből, a társasházakból érkeznek a bejelentések. A felhasznált rovarölő szerre is kíváncsi lennék, ugyanis jelenleg nincs forgalomban lévő engedélyezett szer. A növényorvossal rendelkező cégek az úgynevezett szükséghelyzeti engedély megkérésével tudnak hozzájutni a készítményhez. A kamarai tagsággal rendelkező növényvédős szakemberek alkalmazása és a hatósági engedély megléte tehát a kivitelezés minőségét is szavatolják!

Javaslom, hogy a megrendelés előtt tájékozódjanak ennek a két feltételnek a meglétéről. Arról nem is beszélve, hogy közterületen az injektálás ugyanolyan növényvédelmi kezelésnek minősül, mint a permetezés, ugyanazt a végzettséget írják elő a jogszabályok.

Már nem ritka, hogy egy dióültetvényben kilencszer is permeteznek évente. A levéltetvek, az atkák, a gombás és baktériumos betegségek mellé felsorakozott a dióburok-gubacslégy is.

Diógubacsatka – fotó: Zsigó György

A közterületi diófák sincsenek könnyebb helyzetben. Budapest egyik kerületében 787 diófát számoltunk össze 2011-ben a faleltárból. A lakossági panaszok tükrében figyeltünk fel rájuk. A fertőzött utcai fákról a kertekbe terjedő károsítók miatt reklamáltak. Jogosan.

Diógnomónia – fotó: Zsigó György

Több olyan készítményünk is van, mely közterületen és dióban is engedélyezett, de a zöld dióból készített pálinkára és az őszi gyűjtésre gondolván az élelmezés-egészségügyi várakozási időkkel is számolnunk kell. Ez pl. a réztartalmúaknál 21 nap. Nem tudjuk eddig őrizni a fákat. Egyetlen lehetőségünk maradt, a rügypattanáskor elvégzett rezes-olajos lemosás.

A közterületi diófák sincsenek könnyű helyzetben – fotó: Zsigó György

Az összes utcai gyümölcsfánál, de a díszítő céllal közterületre ültetett gyógy- és a takarmánynövények esetében is be kell tartanunk az engedélyokiratok előírásait, a várakozási időket.

A diótörzsön fényképezett kéregfolyásban a platánokon is gondot okozó baktériumokkal találkozhatunk. Esőcseppekkel, rovarokkal, szerszámokkal átterjedhetnek…

A 22. hétre szinte nullára csökkent a vadgesztenyelevél-aknázómolyok száma az országos előrejelző hálózatunkban. Véget ért az első nemzedék rajzása. Ugyanekkor berepültek az első selyemfényű-puszpángmoly hímek a varsás csapdákba. A fotó 22-én készült.

Selyemfényű-puszpángmoly – fotó: Zsigó György

A párzás után nemsokára megjelenik az újabb hernyócsapat. Fokozott figyelemmel kövessék a buxusokat, rendszeresen vizsgálják át a bokrok, sövények belsejét is! Kívülről is berepülhetnek az imágók, lehet, hogy a tavaszi után egy második kezelésre is szükség lesz.

Zsigó György, Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara