Ezekben a csapadékos és meleg napokban már gondolnunk kell a szőlő peronoszpórájára is – írja Zsigó György. Dr. Füzy István műszerei az idén már három fertőzésre alkalmas időszakot is jeleztek. Szerencsére még sehol sem indult be járvány. Talán a száraz kora tavaszi hetek gátolták a fejlődését.
A szőlő bármely zöld részét megbetegítheti, de a virágokban okozhatja a legsúlyosabb károkat. A virágzásig bátran használhatják a rezeket, van aki a virágzó szőlőt sem félti. Ekkor inkább az újabb típusú rezes készítményeket válasszák. A réz helyett használhatják a Polyram DF-et vagy a „rézpótlónak” is hívott mankocebeket. A felsoroltak valamennyien kontakt módon hatnak, az esőtől lemosódnak.
A peronoszpóra tünetei a szőlő levelén – fotó: Zsigó György
Aki belülről is védené a tőkéit, az vegye elő a felszívódókat: pl. Quadris, Mildicut. A rezisztenciatörés miatt már a gyártásnál kontakt hatóanyaggal kombinált felszívódók: Acrobat MZ, Ridomil Gold MZ, Electis 75 WG (más néven Roxam 75 WG), Enervin, Equation Contact, Lieto, Profilux, Profiler, Cabrio Top, Overgo, stb.
Elkülönítve sorolom a felszívódó és réztartalmú készítményeket: Forum R, Ridomil Gold Plus, Curzate R, Curzate Super DF, Kupfer Fusilan WG, Galben R, Amaline Flow, Melody Compact 49 WG, stb. Két kontakt hatóanyag kombinációja is felerősítheti egymás hatását: a Cuprofix 30 DG mely réz és mankoceb tartalmú, hasonlóan a Cupertine M-hez és a Miltox Speciál Extra WP-hez. A lisztharmat és a peronoszpóra csak távoli rokonok, nincs olyan gombaölőnk mely mindkét gombára hatásos lenne. (A Quadris kivétel, de sajnos ennél már leírták, hogy a szőlőlisztharmatnál rezisztencia is kialakult.)
Sokszor hallottuk, hogy olajfolttal indul a peronoszpóra. Sajnos a lisztharmat első tünetei is hasonlóak! Schmidt Ágnes egri kolléganőmtől idézem a kezdeti fertőzés találó leírását. „A peronoszpóra folt mindenképpen egy olajosabb, kicsit narancssárgább, és általában nagyobb is, a lisztharmat a legtöbb fajtán nagyon halvány sárga foltokat okoz csak.” Később a lisztharmat foltja kissé kiemelkedik, kidudorodik. Ez azzal magyarázható, hogy a lisztharmatfajok csak a növények felületén terjeszkednek és itt szívókacsokkal kapaszkodnak a bőrszövetbe. A gombafonalaik sűrű, erős szövedéke az ami nem engedi tovább növekedni, kiterjedni sem a leveleket, sem a bogyókat. (Ez utóbbi kireped, kibuggyannak a magvak, ezért hívják sérves bogyónak.)
A lisztharmat és a peronoszpóra tünetei hasonlóak, de némi odafigyeléssel megkülönböztethetők – fotó: Zsigó György
Érdemes egy otthoni ellenőrző kísérletet is beállítani. A sárgafoltos levélből néhányat tegyenek egy befőttes üvegbe, és zárják le. Ha a peronoszpóra a ludas, akkor a szobahőmérsékleten tartott, bepárásodott üvegben beindul a gomba, és a levelek belsejéből a fonákon megjelennek a fehér fonalai, kialakulnak a telepei. Ez már a jól ismert tipikus tünet. A növények belsejében terjedő peronoszpóra „kiverődik”, a felszínre kerül.
A körtén megjelentek a körterozsda első tünetei, az élénk, sárga pöttyök. Ahol az előző években súlyos lombkártételt okozott vagy zavaróak a narancssárga foltokkal, kinövésekkel teli levelek látványa, ott már most érdemes védekezni. A réz és a mankoceb hatóanyagú gombaölők valamint a Score 250 EC engedélyezettek.
IDE KATTINTVA a felhívások mellett láthatják a molyfogási táblázatokat és nemsokára a selyemfényű puszpángmoly országos csapdahálózatának az adatait is. Emellett egy növényvédő szer kereső oldal is működik az Agroinformon, melyet IDE KATTINTVA érhet el.
Zsigó György
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
