Magyarországon a 2022-es évben számos gazdasági és környezeti tényező is befolyásolta a zöldség- és gyümölcstermesztési ágazatot.
Gyümölcstermesztés
A gyümölcstermesztés esetében a kibocsátás évről évre csökkenő tendenciát mutat. Az alma árában áremelkedés várható, ugyanis az elmúlt évek legalacsonyabb termésátlagát jegyezhetjük. Az országban a meggy piaci áráról elmondható, hogy kiegyensúlyozott volt, mert nem volt tapasztalható ár ingadozás. Az őszibarack és a dió termése az előző évhez képest 30-50%-al emelkedett.
Szabadföldi zöldségtermesztés
A szabadföldi zöldségtermesztés ágazatában a téli csapadékhiány mellett a tavaszi szélkár jelentett nagy veszélyt a 2022-es évben. A paprikán kívül mindegyik zöldség termése visszaesett. A paprika, paradicsom és uborka árában is körülbelül 25%-os áremelkedést tapasztalhatunk. A folyamatos áremelkedés mellett a borsó és a csemegekukorica vetésterülete is csökken.
A klimatikus változások és az alternatív növények termesztése mellett, a borsó és a csemegekukorica világpiaci ára is egyre magasabb lesz, továbbá ezeknek - a magas technológiai igényeik miatt kevésbé fognak a termesztésébe. Ipari méretükre egyre kevésbé lesz szükség. Ugyanakkor Farkas Sándor miniszterhelyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy ezekben a növénytermesztési szakágakban nincs fejlesztés és mindig a felvásárlási árakhoz igazodnak:
Élni kell a fejlesztési lehetőségekkel, továbbá nem elhanyagolható a nemesítés jelentősége, a megfelelő fajta kifejlesztése sem. Magyarország világviszonylatban élen jár, stratégiai szerepben van, ebben a szakágakban plusz exportot hozott az országnak.
A magyarországi gombatermesztésben is az alapanyag hiánya jelentkezik. Nincs elég szalma, továbbá a madárinfluenza járvány miatt nincs meg a termesztéshez szükséges trágya mennyisége.
Alapvető probléma volt a vízhiány
A vízhiány az ország minden részén alapvető problémát jelentett. Több mint 1.430.000 ha-on jelentettek aszálykárt. Idén ennek a támogatására is sor kerül, a program a kormány előterjesztési stádiumában van.
A talajvíz szintje az elmúlt 6-8 évben jelentős mértékben csökkent. A folyómedrek, melyeket a folyó szabályozás során alakítottak, most kiszáradtak, de nem csak a csapadékhiány miatt, hanem a talajvíz szintje is csökken, amit nem engedhetünk tovább. Egy új eljárással, egy új támogatási rendszerrel és megfelelő talajművelés mellett ez a folyamat visszafordítható. Továbbá, vízgazdálkodás javításának egyik napirendi pontjához a különböző térségekben az öntözés fejlesztése mellett, a mikroklímában a pára és a víz visszatartása is tartozik.
A mezőgazdaságban a költséghatékony fejlesztések jelentik a megoldást
Gazdasági szemszögből a COVID-járvány és a munkaerő-hiány mellett, a villamosenergia kétszeres áremelkedése jelenti az ágazatok egyik legnagyobb kihívását. Általánosságban elmondható, hogy az input árak (trágya, műtrágya, növényvédő szer) megemelkedtek, így a mezőgazdaságban költséghatékony fejlesztések kellenek.
A forgóeszközökre vonatkozó hitelmoratórium meghosszabítása sikeres volt. A kormány támogatja az üvegházak fejlesztését, valamint a korszerű ültetvények telepítését is a megfelelő minőségű és mennyiségű termékek előállítása céljából. Vidékfejlesztési szempontból is támogatják a geotermikus- és napenergiához kapcsolódó fejlesztéseket is, főleg üvegházak esetében.
Elsősorban a felvásárlói oldalnak kell lépnie és a termelőtől versenyképes áron felvásárolni áruját. Hiába van a termelőnek minőségi terméke és a termésnövelésre, illetve nemesítésre fejleszt, ha nem fogja tudni hova eladni. Az első lépéseket és a fejlesztéseket a feldolgozó- és hűtőiparban, valamint a logisztika területén kell megtenni.
- mondta Fazekas Sándor.
Letölthetőek az elhangzott prezentációs előadások
December 8-án a kecskeméti Sheraton Hotelben megrendezett "Értékelő 2022" Kertészeti Évzáró Konferencián 3 különböző szekcióban hallhatott a közel 200 résztvevő a kertészeti ágazatot érintő legaktuálisabb kihívásokról és megoldási lehetőségekről.
1. blokk: Feldolgozóipari alapanyag-termelés és -ellátás - kihívások a termelők és a feldolgozók előtt
Gubacsi Zoltán alelnök, FruitVeB: Hajtató ágazati beszámoló 2022
Gubacsi Zoltán alelnök, FruitVeB – fotó: fruitveb.hu
Varga István alelnök, FruitVeB: Szabadföldi zöldségtermesztés 2022 (előadta: Kelemen Péter ügyvezető igazgató, FruitVeB)
.jpg)
Varga István alelnök, FruitVeB – fotó: fruitveb.hu
2. blokk: 2023-2027 – várható támogatások, tervezett projektek, finanszírozási háttér
Dr. Juhász Anikó helyettes államtitkár, Agrárminisztérium: Kertészeti ágazatot érintő támogatások az elfogadott KAP Stratégiai Tervben (2023-2027)
Dr. Juhász Anikó helyettes államtitkár, Agrárminisztérium – fotó: fruitveb.hu
Nagypéter Sándor elnök, Délalföldi Kertészek Szövetkezete: Megvalósulnak-e az Operatív Program lehetséges beruházásai a DélKerTÉSZ-nél a 2023-2029-es időszakban
Nagypéter Sándor elnök, Délalföldi Kertészek Szövetkezete – fotó: fruitveb.hu
Tresó István ügyvezető igazgató, Agrár- és Élelmiszeripari Üzletfejlesztési Főosztály, K&H Bank Zrt. : A támogatott projektek finanszírozhatósága a jövőben banki nézőpontból
Tresó István ügyvezető igazgató, Agrár- és Élelmiszeripari Üzletfejlesztési Főosztály, K&H Bank Zrt. – fotó: fruitveb.hu
3.blokk: Az életet adó, vagy elvevő energia
Jablonkai László ügyvezető, HungaroSun Bt. : Napelem beruházások – mit és hogyan tehetünk a megváltozott szabályozás mellett
Jablonkai László ügyvezető, HungaroSun Bt. – fotó: fruitveb.hu
Szita Gábor elnök, Magyar Geotermális Egyesület: Geotermikus energia hasznosításának jövője a kertészeti ágazatban
.jpg)
Szita Gábor elnök, Magyar Geotermális Egyesület – fotó: fruitveb.hu
