Magyarországon napjainkban a körte nem tartozik a legfontosabb gyümölcstermő növényfajok közé, azonban lehetővé teszi a gyümölcsválaszték bővítését a nyári, illetve a téli időszakban egyaránt. Interjúnkban Apostol Attilát, az Agrosidae Kft. ügyvezetőjét és termesztéstechnológiáért felelős szakemberét kérdeztük a körtetermesztés aktuális helyzetéről és problémáiról.
Az Agrosidae Kft. 1997-ben alakult, családi működtetésű gazdaság, ekkor történt az első almaültetvény telepítése. A cég összesen 95 hektár gyümölcstermő területtel rendelkezik. A körtén kívül, amit 33 hektáron termesztenek, foglalkoznak almával, kajszival, szilvával és meggyel is.
Mióta foglalkoztok körtetermesztéssel? Ez idő alatt miben változtak a piaci igények?2000 óta foglalkozunk körtetermesztéssel, azaz már 21 éve. Véleményem szerint ez idő alatt a piaci igények nem sokat változtak. A legkedveltebb fajták továbbra is a Vilmos és a Bosc kobak. Habár mindig vannak újabb körte fajták, amelyeket az áruházakba behoznak, de nagy valószínűséggel meg sem közelítik a népszerűségét az előbb említett két fajtának. Többek között ezért sem tervezünk fajtabővítést. Hiszen ahhoz kicsik vagyunk, hogy népszerűsítsünk egy új fajtát, főként, mert a vásárlóink sem igénylik.
Erre jó példa a Packham's Triumph körtefajta, amit 20 éve termesztünk, de a saját mintaboltunkban sem tudjuk elérni, hogy kedvelt fajta legyen, pedig a zamata ugyanolyan, mint a Vilmosé. Emellett rengeteg előnyös tulajdonsággal rendelkezik mind termesztéstechnikai, mind tárolási szempontból.
A Packham's Triumph fajtájú körték, osztályozva, rekeszben, eladásra készen várják a vevőket – fotó: Lepres Luca
Melyek azok a termesztéstechnológiai elemek, amelyek meghatározóak a körte termesztésének szempontjából?
A körte gyümölcse kényes a szélverés által okozott mechanikai sérülésekre, emiatt a fa speciális metszést igényel. Ezért is úgy alakítjuk a koronaformát, hogy minimálisra csökkentsük annak a lehetőségét, hogy a gyümölcs sérüljön azáltal, hogy a növekvő körték egymáshoz vagy az alattuk lévő gallyakhoz ütköznek. Ez főleg azért fontos, mert áruházi beszállítás esetében csak a parásodás nélküli, ép körte piacos.
Bosc kobak körtefa bő terméssel – fotó: Apostol Tamás
A körte a savanyú talajt szereti, meszes talajon kövecsesedik. Ezzel nincs problémánk, mert a talajaink savanyúak vagy savanyúba hajlóak. A legnagyobb arányban a K-utánpótlásra kell figyelnünk, de fontos a megfelelő K-Ca arány biztosítása, mely tápelemek szükségesek a gyümölcsnövekedéshez és a megfelelő gyümölcsminőség eléréséhez is. A többi tápelem utánpótlását ezen elemek köré építjük a megfelelő fenológiai állapotban.
A vegetációs időszakban a lombra kijuttatva vagy az öntözővízhez adagolva juttatjuk ki a szükséges tápanyagokat. Alkalmazunk talajjavító meszező anyagot is a tél folyamán, de nem sokat, mert a körte nemes része birsalanyra van oltva, ami nem kedveli a meszes talajt.
A körtének rettentően nagy a vízigénye, így kizárólag csepegtető öntözés mellett valósítható meg a termesztése, a tenyészidőszakban folyamatos öntözéssel.
Valamint ami még szükséges lenne a növény számára, de mi sajnos nem tudjuk saját ültetvényeinkben hiánytalanul biztosítani, az a párásító öntözés. Különösen néhány körtefajta esetében lenne nélkülözhetetlen, hogy a levegő páratartalma kedvező legyen. Ilyen például a Conference fajta is, ami nekünk is volt, de sajnos a gyakran fellépő légköri aszály ellehetetlenítette a termesztését, mert termése így nem tudta elérni a kívánt gyümölcsméretet.
Melyek azok a betegségek és kártevők, amelyek ellen minden évben szükséges védekezni? Illetve hogyan védekeztek ellenük?
Szerencsére a mi körteültetvényeinkben nem okoznak nagy gondot a gombás megbetegedések, mint a varasodás vagy a körterozsda. Így leginkább a tűzelhalás ellen (Erwinia amylovora), ami egy baktériumos betegség, illetve a körtelevélbolha-fajok ellen kell minden évben védekeznünk. Úgy is mondhatnám, hogy ha ezek ellen nem védekezünk, akkor nincs körtetermesztés. A tűzelhalást kiválthatja jégverés is. Két éve volt egy nagyobb jeges eső nálunk, azóta is küzdünk az ervíniás elhalással (elsősorban a fiatal, 2-4 éves egyedeknél).
Nagy hangsúly van a mechanikai védekezésen. Amikor megjelennek a tünetek, azonnal vissza kell vágni a tünetes hajtást vagy növényi részt, majd a levágott részeket ki kell hordani az ültetvényből és megsemmisíteni, elégetni azokat. De természetesen a hangsúly a megelőzésen van,
ezért mi virágzásban foszfonáttartalmú levéltrágyával kondicionáljuk a növényeket. Sajnos a tűzelhalás ellen konkrét, hatásos növényvédő szer nincs, de ha már megjelentek a betegség tünetei az ültetvényben, be kell vetni a réz hatóanyagú készítményeket is.
Apostol Attila: "Fontos elcsípni a körtelevélbolha lárvakelésének idejét a pontos rovarölőszeres kezelés időzítéséhez. Ennek megfigyelésére a legalkalmasabb eszköz egy 100-szoros nagyító" – fotó: Apostol Tamás
A körte legjelentősebb kártevője a körtelevélbolha. Súlyos fertőzés esetén a levelek a bolhák által kibocsátott mézharmattól ragacsosak lesznek, majd idő előtt lehullanak, a termés pedig nem nő meg rendesen, deformálódik, és gyorsan megromlik. A későbbiekben pedig megtelepedhet rajta a korompenész, ami szintén rontja a termésminőséget. Ezért
már a gyümölcsfejlődés kezdete előtt meg kell akadályozni a körtelevélbolhák túlszaporodását az ültetvényben.
A körtelevélbolha elleni növényvédő szeres védekezést a téli végi (kénes, olajos) lemosópermetezéssel indítjuk. Ezt akkor érdemes elvégezni, amikor a tojások 40-50%-a már sárga színű, azaz kelés előtti állapotban vannak. A vegetációs időszakban a rovarölő szereket kombinációban kell alkalmazni ellenük, mert hamar kialakulhat rezisztencia a különböző hatóanyagokkal szemben. Emellett nincs ellenük sok engedélyezett szer, így fontos, hogy felváltva használjunk kontakt és felszívódó készítményeket.
Van-e olyan új károsító, amely problémát okoz vagy okozhat a körtében?
A jövőben, úgy gondolom, problémát jelenthet az ázsiai márványos poloska (Halyomorpha halys) és a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) károsítása a körteültetvényekben. De jelenleg ezek a kártevők még nem igényelnek védekezést a mi körtéseinkben.
Szerinted az éghajlatváltozás hatással van a körtetermesztésre?
Mivel a körte nagyon vízigényes, illetve magas páratartalom-igényű növény, az egyre gyakrabban előforduló aszályos időszakok megnehezítik a termesztését. A kútjaink is szemmel láthatóan apadnak, emiatt rendszeresen visszatérő probléma a vízhiány. De az egyre gyakrabban és erősebben fellépő jeges esők és viharok is sok gondot okoznak, ezért is egyre nélkülözhetetlenebb a jéghálók alkalmazása.
Terveztek-e bármilyen fejlesztést a jövőben?
Nemrégiben történt meg 42 hektár gyümölcstermőterület újratelepítése. Nemcsak körte, hanem kajszi-, szilva-, meggy-, illetve almaültetvényeket is újratelepítettünk. Ezért új telepítést a közeljövőben nem tervezünk, de ha lehetőség lesz rá, tervben van további 3 hektár Packham’s Triumph fajtájú körte területcseréje Vilmosra és a jéghálós támrendszer bővítése 10 ha-ral.
Nemrég újratelepített jéghálós almaültetvény – fotó: Apostol Attila
Melyik fajta a te személyes kedvenced és miért?
A Vilmos fajta a kedvencem, mert az eladja magát az utolsó szemig! Mind a fogyasztók, mind a kereskedők ezt a fajtát keresik a legnagyobb mértékben. Olyannyira, hogy már szinte a szüret előtt elfogy…
Frissen betakarított Vilmos körte – fotó: Apostol Tamás
Mik az aktuális munkálatok a körteültetvényben?
Már túl vagyunk az alaptrágya és a talajjavító anyagok kijuttatásán. Jelenleg a gépi előmetszés, ezt követően pedig a kézi koronaalakító metszés zajlik.
A már megmetszett körteültetvény – fotó: Lepres Luca
Mennyire okoz gondot a munkaerőhiány?
Ez már évtizedek óta fennálló probléma. A munkára jelentkező emberek csökkenő számán túl a munkaerő szakképzettsége és rátermettsége is egyre gyengébb. Évek óta nem tudunk olyan gépkezelő szakembert felvenni, akiről úgy gondoljuk, hogy tartósan megérné alkalmaznunk. De ha csak a kézi munkaerőt nézzünk, akkor a legnagyobb gond, hogy a környékről nem vagy alig jelentkeznek munkára emberek, ezért messzebbről, konkrétan Ózd környékéről kell hívnunk brigádokat, ami több mint egyórányi autóútra van Maklártól, ahol az ültetvények elhelyezkednek.
A körte mellett foglalkoztok almatermesztéssel is. Nektek melyikkel éri meg jobban foglalkozni, körtével vagy almával?
Almából túltermelés van, ezért is csökkentettük le a területeinket 12 hektárról 5 hektár termőterületre. Az alma valamivel könnyebb termeszthetőségű, de magasabb post harvest kapacitás kell hozzá (hűtő és tárolókonténer), mint a körtéhez, a magasabb terméshozama miatt.
A 20 éves tapasztalatunk alatt a körtére már kialakult egy stabil, jól bejáratott vevőkörünk, ami az értékesítést leegyszerűsíti. Az, hogy melyik éri meg jobban, nem megválaszolható kérdés, hiszen az évjáratonkét változó! De mivel rendelkezünk egy már bejáratott vevőkörrel, akik keresik az almát, ezért nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne foglalkozzunk almával. Emellett általános tapasztalat, hogy a lakossági vevők az alma mellé visznek egy kis körtét, és nem fordítva.
