Jelenleg a hazai kertészet a teljesítőképességének 30-40 százalékát tudja produkálni. A beszélgetésből kiderül, hogy milyen okokra vezethető ez vissza és milyen stratégiát követ a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztálya, hogy ez az arány jelentősen javuljon.
A beszélgetés során többek között elhangzott:
- A kertészet szempontjából történelmi lépés az a novemberben a parlament által elfogadott törvény, amely megreformálja, észszerűsíti a sok sebből vérző őstermelői rendszert, a mezőgazdasági családi gazdaságok szabályozását. Jelenlegi formájában a kertészet ugyanis hitelképtelen ágazat, ez kerékkötője a fejlődésnek, az infrastrukturális fejlesztéseknek, a versenyképességnek. Magyarország adottságainak köszönhetően alkalmas arra, hogy Közép-Európa kertészeti centruma legyen.
Az ágazat teljesítőképességének csak a 30-40 százalékát tudja produkálni – fotó: MTI/Bruzák Noémi
- A kertészeti osztály jelentős lépéseket tett az edukációs programok terén is. A NAK missziót vállalt fel az egészséges táplálkozás, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás serkentése érdekében. A hároméves Európai Friss Kalandok kampánynak mérhető is a sikere.
- A zöldfelület-gazdálkodás a hazai díszkertészek területe kell legyen. Cél, hogy a nagyon magas minőségű magyar díszfaiskolából telepítsünk, ne külföldről hozzunk termékeket, amiket kétévente cserélni kell, mert nem bírják a klímát.
- A gyógynövényeknél elkezdődött a termelt gyógynövények irányába elmozdulás, mert a jelenlegi gyógynövénymennyiség 70 százaléka gyűjtött, ami több szempontból kockázatos.
- A gyümölcstermelés kieső éve volt az idei az időjárási anomáliák és a vírushelyzet miatt. Az ágazat hosszú távú stabilitása szempontjából fontos a hazai szükségletek minél nagyobb arányú belső kiszolgálása, valamint a piaci nyitás lehetősége. Utóbbi esetében nagyobb potenciál van a feldolgozott termékekben, mint a frissekben – ez az egyik fő csapásirány.
A teljes beszélgetés megtekinthető az alábbi videón:
