A házaspár férfi tagja, Molnár Miklós Budapestről került Zalába, felesége, Szerencse Szilvia pedig balatonfüredi. Öt évvel ezelőtt költöztek a Nagykanizsa közelében található Liszó községbe, ahol mellékállásban szinte a kezdetek óta fürjtojás-termeléssel foglalkoznak. S hogy miért épp a fürj?
– Mert intenzíven, viszonylag egyszerűen, ketrecben tartható, így a madarak víz- és a tápanyagellátása, illetve tisztán tartása könnyen megoldható – árulta el kérdésünkre Molnár Miklós. – Ami általában gondot okoz a baromfitartóknak, az a madárinfluenza és a madártetű atka, mi ezért mondtunk le a szabadtartásról. Az atka gyakorlatilag bármivel behullhat a fürjeink közé, ami komoly kockázat, mert nagyon meg tudja ritkítani az állományt. Zárt tartásban viszont elég jól kontrollálható. Szintén a fürj mellett szólt, hogy rövid a madár életciklusa és jól kiszámítható a keléstől számított első produktivitási nap. Ez azt jelenti, hogy 16-17 napos kelési idő után a fürj a 8. héten már tojik. Ráadásul úgy, hogy az teljesértékű termékként értékesíthető. A fürjtartás ebből a szempontból nagyon kiszámítható, tehát ez volt az egyik szempont, amikor a madárfaj mellett döntöttünk. A másik – mivel főállásban egészségfejlesztéssel foglalkozom –, hogy a fürjtojás a kulinaritása mellett nagyon egészséges is. Napi 4 tojás elfogyasztása fedezi egy ember ásványianyag-szükségletének nagy részét. Ráadásul a fürjtojás biohasznosulása az egyik legjobb, beleértve ebbe a vitaminok mellett a nyomelemeket is. Azt gondolom, fontos és nagyon izgalmas adottsága, hogy azok is bátran fogyaszthatják, akik valamiért érzékenyek a tyúktojásra. A fürjtojás sokkal kevesebb túlérzékenységi faktorral bír, volt olyan vásárlónk, aki tyúktojás helyett ezt fogyasztotta.
Molnár Miklós a fürjek közt – forrás: Liszói Fürjes
Általában 250-300 madár alkotja az állományt, a létszám a folyamatos keltetések miatt változó. Alapvetően a madárfaj nem igényel speciális felkészültséget, csak annyit, amennyi minden állatfajhoz kell. Legyünk figyelmesek az állatainkkal szemben, életük során biztosítsunk számukra jó körülményeket, biológiai igényeiket pedig maximálisan elégítsük ki.
– Amit lehet, igyekszünk automatizálni, így a vízellátást és a takarmányadagolást is – fogalmazott a fiatal termelő. – Úszószelepes megoldás révén az egész sor folyamatos vízellátása biztosított. Nyilván, az élelmezés több manuális beavatkozást igényel, hiszen etetővályúk vannak, napi egyszeri etetés során takarmánykeverék kerül a madarak elé. A tojás begyűjtése is naponta egy alkalommal történik.
A folyamatos keltetések miatt igazából pontos létszámadat soha nem áll rendelkezésre – forrás: Liszói Fürjes
A fürjtojást a fogyasztói társadalom általában prémium élelmiszerként tartja számon, ami Miklós szerint alapvetően hibás felfogás. Ugyanis szerinte az olyan élelmiszerek tartoznak a prémium kategóriába, amelyek nem szükségesek a napi létfenntartáshoz és az egészséges életmódhoz. Az egyéni preferenciák persze, nagyon különbözőek lehetnek, van akinek a kóla, vagy a csipsz számít prémium élelmiszernek. De visszakanyarodva a fürjtojáshoz: a házaspárnak az említett társadalmi nézet elterjedtsége okán hétköznapi piacokon nem sikerült eladni a megtermelt tojást, hanem csak és kizárólag termelői piacokon, éttermek számára, vagy rövid ellátási láncban, közvetlenül a fogyasztóknak. Friss, illetve olajban elrakott főtt, füstölt tojást értékesítenek.
Egy gyönyörű példány – forrás: Liszói Fürjes
– Sajnos, mint annyi más a mezőgazdaságban, ez se könnyű pálya, mindenkinek magának kell kitaposna az utat és megkeresni a piaci csatornákat – mondta végül Miklós. – Hogy ez mennyire igaz, azt jelzi, hogy a környezetünkben már 3 fürjtojás-termelő húzta le a rolót. Hogy mikor lehet ebből főállás? Őszintén? Nem tudom... Ahhoz legalább ezres állomány kellene, de nagy kérdés, hogy ennyi tojást hogyan lehetne eladni. Erre még mi is keressük a választ.
Indexkép: Pixabay
