A klímaváltozás a burgonyának sem kedvez: hazánkban öntözés nélkül ma már nem érdemes ezt a növényt termeszteni, ezért a gazdálkodóknak a magyar nemesítésű fajták jelenthetik a biztonságot. Ezek a fajták a mi éghajlati körülményeink között lettek nemesítve – írja a novenyvedoszer.hu
Burgonyából a legnagyobb az egy főre jutó éves fogyasztás, csaknem 28 kilogramm – fotó: pixabay.com
Kevés a korszerű tároló
A külföldön nemesítettek szemben a MATE által nemesített vetőburgonyák jobban tűrik az egyenetlen vízellátást, az időszakosan jelentkező hőstresszt, többször visszaültethetők, (három-négy alkalommal) jelentős termésveszteség és minőségromlás nélkül. Ez annak köszönhető, hogy ezek a fajták vírus rezisztensek, a többségük még a fonálférgekkel és a varasodással szemben is ellenálló, így akár kevesebb növényvédő szer felhasználásával is termeszthető.
Az ágazatra nagy hatást gyakorolt a vásárlói szokások változása: míg néhány évtizede még a családok egész télre egyszerre vásárolták meg a burgonyát, napjainkban már folyamatosan, kisebb mennyiségeket vesznek. A gazdaságok jelentős része azonban nem rendelkezik a burgonya megfelelő tárolására alkalmas infrastruktúrával.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Burgonyakutatási Központjának igazgatója, Polgár Zsolt szerint kevés az olyan hűtött, párásító rendszerrel rendelkező korszerű tároló, amellyel hosszú távon, a következő év tavaszáig jó minőségben el lehetne tárolni a burgonyát. Mivel ilyenek nincsenek, a termelők kénytelenek a szezon elején viszonylag dömpingáron, alacsonyabb jövedelmezőséggel túladni a termésen – tette hozzá.
.jpg)
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is visszaesett a termelés – fotó: puxabay.com
Ma már importra szorulunk
Zöldségek közül a burgonyából a legnagyobb az egy főre jutó éves fogyasztás, csaknem 28 kilogramm – joggal mondhatjuk, hogy az egyik legfontosabb alapvető élelmiszerünk. Az itthon megtermelt burgonya korábban a teljes magyar piac ellátására elegendő volt, ma már azonban importra szorulunk.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is visszaesett a termelés, pedig ez az ország egyik legfontosabb termesztő körzete, most mintegy 760 hektár területen foglalkoznak vele. (Összehasonlításképpen: a kilencvenes években csak Balkányban és környékén meghaladta az ezer hektárt a burgonya termesztésébe bevont terület.)
Az ezredfordulón országosan több, mint 46 ezer hektáron termesztettek burgonyát, 2023-ban már csak alig több, mint 5800 hektáron. A termelés visszaesésének magyarázata az, hogy a gazdaságok képtelenek voltak felvenni a versenyt az olcsón behozott import áruval és egyre kevésbé volt jövedelmező a burgonyatermesztés.
Kevés az olyan hűtött, párásító rendszerrel rendelkező korszerű tároló, amellyel hosszú távon, a következő év tavaszáig jó minőségben el lehetne tárolni a burgonyát – fotó: pixabay.com
Növelni kell az ágazat versenyképességét
Az Agrárminisztérium azon céljának eléréséhez, hogy 2030-ra hazánk önellátó legyen burgonyából, elengedhetetlen az ágazat versenyképességének növelése.
A szakemberek szerint ehhez minden rendelkezésre áll: a tudományos háttér, a megfelelő genetika, illetve a legkorszerűbb eszközök és technológiák is. A szaktárca jelentős forrásokat biztosított az öntözésfejlesztésre is, valamint a Közös Agrár Politika stratégiai terve kiemelt hangsúlyt helyez a burgonyatermesztés támogatására.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)