A jó mulcs annál sokkal több: tápanyag, élettér, a kert biodiverzitásának része – írta aktuális Facebook-posztjában Fóris Anna okleveles ökogazdálkodási kertészmérnök.
Mint írta: a mulcsozás teljesen új téma volt számára az egyetemen, azonnal beleszeretett. Ezért a későbbiekben igyekezett minél több mulcsozási technikát megismerni, majd saját gazdaságában kipróbálni és összehasonlítani. Tapasztalatai alapján egy kis ismertetőt állított össze. Mint ebben írta: amikor mulcsozásról beszélünk, első körben az jut eszünkbe, hogy valamivel letakarjuk a talajt a kultúrnövényeink körül. Azonban ha egy közvélemény-kutatást csinálnánk, elég hamar előkerülnek a téveszmék is a mulcsozást illetően:
- A mulcs káoszt csinál a kertben. Oda a szépen megtervezett ágyásrendszer, az egységes kinézet. Átláthatatlan és sok esetben átjárhatatlan is a terület.
- Mulcsozás esetén is számtalan növényvédelmi probléma felüti a fejét, lehetetlenné téve a termelést. Így nem lehet vegyszerek nélkül termeszteni mulcsozott területen. Ugyanúgy kell használnunk szintetikus növényvédőszereket, mint egy hagyományos technológiában.
- -Vannak növények, melyeknél működik a mulcsozás és vannak olyanok, melyeknél nem. Nem lehet egyformán minden kertben, minden talajtípuson mulcsozni.
"Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a mulcsozásról és kiútra leljünk a mulcsozás körüli tévhitekből, vizsgáljuk meg, mi is a mulcs és mennyiféle lehetőség kínálkozik arra, hogy hatékonyan tudjunk termelni egyszerű kiskerti körülmények között" – írta.
A szakember leszögezte: a mulcsozás a talaj takarását szolgáló technológiát jelenti. A talajt különböző módszerekkel, anyagokkal takarhatjuk. Az, hogy a saját kertben mely módszert használjuk, eldöntheti a termelési cél, a beszerezhető anyagok, valamint hogy milyen megjelenést kívánunk adni a házikertünknek, magaságyásokkal, emelt ágyásokkal, egyáltalán ágyásrendszerben dolgozunk-e, vagy esetleg a természetes kuszaság hívei vagyunk. Egyébként utóbbi mögött szintén megtervezettség van, bár sokak számára csupán káosznak tűnő egyszerűség.
Mulcsozási megoldások:
Szervetlen mulcs:
– kőzúzalék takarás (például a városi tájépítészetben)
– műanyag fólia, lebomló fólia, agroszövet, agrotextil (leginkább értékesítési célú termesztés esetén), mely Fóris Anna szerint azonban már inkább talajtakarás, mint mulcs
Szerves mulcs:
– földmulcs
– biointenzív technológia (komposzt, mint mulcs)
– zöldmulcs
– helyben megtermelt növényanyag újrafelhasználása (kaszálék, kihúzott gyomok)
– barnamulcs
– faapríték, avartakarás, papír (alkalmazási területe díszkert vagy haszonkert)
– gyapjútakarás (zöldség- és gyümölcstermesztés esetén házikertben)
– vegyesmulcs (lasagne mulcs)
– állati trágya, zöld növényi anyag és száraz növényi anyag rétegezése (magaságyásban jól használható technológia)
– komposzthagyó mélymulcs (Gyulai Iván technológiája)
– élő mulcs (zöld növény, ami sorközben takarja a talajt a főnövényünk alatt)
– talajtakaró növények (kultúrnövényeink előtt-után, a fő termesztési időszakon kívül takarja a talajt)
Fóris Anna – Forrás: Facebook
A mulcsozás 4 legnagyobb értéke:
- talaj védelme a kiszáradástól
- talaj víztartalmának megóvása
- gyomosodás csökkentése
- talajélet fokozása
A mulccsal, legyen az bármilyen mulcs is, az a fő cél, hogy a talajtakarásnak köszönhetően beálljon egyfajta egyensúly, ne melegedjen fel, ne száradjon ki túl hamar, s ne legyen óriási a gyomosodás. Optimális talajmikroklíma jöjjön létre, otthont és táplálékot adva rengeteg hasznos élőlénynek a talajban.
Azzal, hogy takarjuk a talajt, optimális élettér alakul ki számos hasznos élelőnynek számára. Baktériumok, gombák, rovarok, atkák, ugróvillások és számtalan egyéb alsóbbrendű élőlény talál otthont a mulcsban, mulcs alatt. Ha a mulcs alól egy maroknyi talajt mikroszkóp alatt megnéznénk, több millió élőlénynek találnánk benne. Ha az ember immunrendszere a bélben van és a bél mikrobiomja megmutatja, mennyire vagyunk egészségesek, akkor a növények „bélrendszere" a talaj, s a talaj mikrobiomja megmutatja, mennyire egészséges a növény. S ha ezt továbbgondoljuk, akkor a kiskertünk talaja megmutatja, mennyire vagyunk mi egészségesek.
Mulcsozással tudjuk óvni a talajunkat a szél és vízeróziótól, csökkenthetjük a gyomok mennyiségét, valamint a művelést is egyszerűbbé, gyorsabbá tehetjük. Nincs ásás, nem feltétlenül van szükség hagyományos értelemben vett kapálásra. S mindemellett észrevétlenül javítjuk a talajéletet, tápláljuk talajunkat.
Az elmúlt évtizedben a szakember számtalan technológiát kipróbált és jónéhány kísérletet is beállított kertjükben.
"Rendkívül gyenge, homokos talajunk van, ami a tápanyagot és a vizet nem tudja hosszan megtartani. A termelési célom a kezdetektől fogva a saját önellátásuk mellett az értékesítésre történő termelés, olyan módon, hogy minden, a gazdaságban képződő anyag vissza legyen forgatva. Így e célok már az elejétől fogva körvonalazták, mely típusú mulcsok fognak számomra beválni, s melyek nem."
A kertészmérnök szerint Gyulai Iván mélymulcsos rendszere tökéletes azok számára, akik sok év munkájával maguk szeretnék felépíteni a talajukat, s a természet adta rendezettséggel, sokszínűséggel szeretnének harmóniát hozni a kertjükbe és saját célra termelnek. Házikertben jól alkalmazható, értékesítésre történő termeléshez nem kellően hatékony. Továbbá előnyös ennél a technológiánál, ha a terület már mentes az évelő gyomoktól.
Földmulcs (juhtrágyakomposzt) sóskában – forrás: Facebook/Fóris Anna
A faaprítékos, avaros takarás jól alkalmazható dísznövények között, vagy ágyásos rendszerben járóutakon. Zöldségesben nehezebb a használata, azonban kifejezetten jól alkalmazható abban az esetben, ha nagy mennyiségű komposztot használunk az ágyásokon és azt még száraz anyaggal lefedve is óvjuk. Vagy zöld részekkel rétegezzük, vegyesmulcsként.
A gyapjútakarást is más technológiával kombinálva használnám legszívesebben, például amikor komposzttal vastagon beszórt, új telepítésű gyümölcsfa tövét gyapjúval takarjuk, vagy éppen egy komposzttal szórt zöldségágyás esetében a palánták körül gyapjútakarást alkalmazunk.
Óriási terméshozamokat értünk el a kertünkben törköly komposztálásával és mulcsként való használatával, illetve szőlőtörköly, juhtrágya és szalma rétegezésével.
Mulcsként használhatjuk a levágott füvet, a kihúzott gyomokat, vagy épp a letermett zöldségnövényeinket is. Én ezeket a növényeket szeretem először fonnyasztani vagy száradni hagyni egy kicsit, s csak utána rétegezni, hogy ne rothadásos folyamatok induljanak el.
Használhatunk élő mulcsot, például talajtakarásra körömvirágot, bazsalikomot, spenótot a paradicsompalánták alatt, de gyümölcsfák tövében is gyönyörűen fedi a talajt például a törökszegfű.
Az évek során a leginkább tervezhető, kiszámítható termésmennyiséget az a technológia adta, mely során nagy mennyiségű komposztot használunk az ágyásokra. Házikerti és kiskerti profittermelésre is tökéletesen megfelelő ez a rendszer. Vannak olyan kultúrák, melyeknél 5-6-szoros termésmennyiséget értek el ezzel a technológiával. A biointenzív technológia egyik hátránya viszont az, hogy takarás nélkül a komposzt felső részében a biológiai aktivitás csökken. Abban az esetben tudták elérni a legnagyobb hatékonyságot talajélet szempontjából, ha a komposztot még valamilyen másik anyaggal, forgáccsal, lombbal takarták.
Rostálatlan komposzt takarás-földmulcs – forrás: Facebook/Fóris Anna
"Végig nézve a különböző technológiákat, egyértelműen láthatjuk, hogy a mulcs nem káoszt hoz a kertbe, hanem éppen hogy a káoszból hoz létre rendet. Elsősorban rendet a talajéletben. Egyes mulcsozási típusokon össze-vissza termelt növények első ránézésre sugallhatnak káoszt, azonban ha kimegyünk egy rétre, a sokféleség ott sem a káosz szót mondatja ki velünk, hanem a harmóniát. S a célja valahol mindenkinek ugyanaz: a harmóniát megteremteni kint és bent, lent és fent" – írta Fóris Anna.
Indexkép: Facebook/Fóris Anna
