A mögöttünk lévő héten mindaz megtörtént, amit a meteorológusok ígértek. Alapvető tendencia a határozott melegedés volt, amit tarkítottak a helyi esők, zivatarok. A páratartalom továbbra is magas szinten maradt, általában 70-80% körül mozgott, de az esők után akár 90-95%-ot is elért.
A meleg és a napsütés miatt a levélfelületi nedvesség időtartama csökkent, általában 5 óra alatt maradt, bár a helyi esők megnyújtották ezt az időtartamot. Mindez csökkentette a nedvességigényes kórokozók fertőzőképességét, ráadásul az erős UV-sugárzásnak még csíraölő hatása is van.Úgy általában csökkent a fertőzési nyomás, kicsit megnyugszik a növényvédelmi helyzet.
Természetesen vannak kivételek, pl. a bevezetőben említett szürkepenész, de arról később.
Az időjárás-előrejelzés ennek a tipikusan nyárinak tekintett időjárásnak a folytatását ígéri. Talán annyiban tér el az elmúlt napokban tapasztalttól, hogy tovább csökken a levegő páratartalma, csökken a záporok, zivatarok esélye, a másik oldalon pedig tovább emelkedik a hőmérséklet. Így aztán a következő hét nehéz lesz növénynek, állatnak, embernek egyaránt.
Jelenleg még mindig zöldek a növények, akár a szántóföldi kultúrákat, akár a gyümölcsösöket nézzük. Zöldek a tarlók is, már ha elmaradt a tarlóhántás, tarlóápolás. A parlagfű a domináló gyomfaj. Erőteljesen nő, gyorsan fejlődik, s a legtöbb helyen már kezdődik a virágzása, ami nehéz napokat ad az allergiásoknak. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy a termelők kiemelt figyelmet fordítottak a tarlók megművelésére, tehát az a fenyegető kép, amit fentebb felvázoltam, nem általánosan látható.
Lehet, hogy kicsit korainak tűnik az új termelési ciklus indulására figyelni, de a termelők már arra készülnek. Konkrétan a tarlók művelése a víz megőrzését célozza, illetve a magágykészítés is elindul, hogy legyen ideje beérni, megülepedni a repce vetésére.
Az elmúlt években, az évek egész sorában a júliusi és augusztusi aszályos időjárásban a talajok teljesen kiszáradtak, a megművelésük komoly energiát – többszöri munkamenetet – igényelt. Az eredmény gyakran poros, szerkezet nélküli talaj lett, ami nem igazán kedvező a magvak csírázásához. Most – a jelenlegi állapot szerint – van elég nedvesség a talajban, s ez lehetővé teszi az őszi káposztarepce idejében történő vetését, remélhetőleg a magvak csírázását is.
Repcét önmaga után nem vetünk, ez erős szabály, de repcetábla mellé kerülhet az új repcevetés, s ilyen megközelítésben már fontosságot kap a betakarítás utáni repceárvakelések megfigyelése. Sok helyen lehet látni igen sűrű, 2-(4) leveles árvakeléseket, amelyek tökéletes körülményeket biztosítanak a repce kártevőinek, akár gombabetegségeinek is a túléléséhez.
Megfigyelések szerint a földibolhák általánosan jelen vannak ezeken az állományokon, bár a számuk nem kiemelkedő. A repcedarázs szintén ott táplálkozik, némely táblán a gyakori rágásnyom mutatja az L3-L4 fokozatú lárvák aktivitását. Mindezek indokolják, hogy a vetésnél figyeljünk a szomszédos, közeli árvakelésekre, s a várhatóan áttelepülő kártevőket a kikelt állományok védelmében vegyük figyelembe.
A kukoricaállományok továbbra is szépen mutatnak, a szemfejlődés állapotában járnak. Csak a sülevényes, gyenge minőségű talajokon lehet észlelni a vízhiány tüneteit, az alsó levelek kezdődő felszáradását. Sajnos a fokozódó meleg és a csökkenő csapadékmennyiség ezt a kedvezőtlen folyamatot erősíti.
Fuzáriumos kukorica – A szerző felvétele
A károsítók közül a kukoricamoly rajzása észlelési szintű a fénycsapdákban és a táplálékattraktáns csapdákban is. A csapdaközeli táblákon a szárfertőzés is csak észlelési szintű, vagy éppen csak eléri a gyenge fertőzöttségi szintet a Dunántúlon. Az Alföldön sem lényegesen rosszabb a helyzet, ott 5-10% a kártételi arány.
A gyapottok-bagolylepkét továbbra sem fogják a csapdák a megfigyelt területeken, ennek ellenére több táblán (érzékeny hibriden) jelentős lárvakártétel tapasztalható. A csővégek megrágásával a különböző korú lárvák (L1- kb. L4-L5) a táblán belül, foltszerűen 60-80%-os csőkárt okoztak. Összességében a károsított csövek aránya elérheti a 30%-ot is, amely már védekezést igényel.
A kukoricabogárimágó-rajzás jelentősen csökkent, az egyedszám 15-25 db imágó/csapda/3 nap érték között alakul jelenleg.
A kártevőkre és a rágásukra azért is kell figyelni, mert a rágások, sérülések behatolási kaput biztosítanak a fuzáriumfertőzésének. A gomba számára eddig nagyon kedvező időjárás uralkodott, s a kettős hatás eredményeként már 5-10% közötti fuzáriumfertőzést lehet találni. Remélhetőleg a száraz forróság csökkenti az új fertőzések megjelenését, s lassítja a meglevő fertőzések terjedését. A védekezés hatásosabb megoldása a kártevők elleni kezelés.
Hörcsöglyuk kukoricában – A szerző felvétele
A napraforgótáblákon már lefelé fordulnak a fejek, a kaszatok telítődnek. A betegségek közül a szklerotíniás fertőzés tünetei nem erősödtek, legalábbis területi elterjedés tekintetében. A lehajló tányérok, a szövetek öregedése egy újabb esős időszak esetén a fertőzésnek fokozottan kitettek. A betegség jelenléte pedig biztosítja a fertőző anyagot.
A kórokozónak kedvező, hajlamosító körülmények között az alsó 6-8 levél leszáradása mellett újabb diaportés foltosság-tüneteket lehet tapasztalni. A betegség szárfoltosságtünete csak kismértékben növekedett egy-egy növényen belül. Érzékeny állományban a növények ~30-60%-a is fertőzött gyenge-közepes mértékben.
Az alternáriás foltosság tünetei is megjelentek az állományok nagy részén, érzékeny állományokban a tövek ~30-40%-án látni a tüneteket, elsősorban a száron kialakuló hosszanti foltok formájában. Láthatók tünetek már a murvaleveleken is a jellegzetes szürkés-barnás konídiumgyeppel. A kedvező időjárás és a szövetek öregedése miatt a betegség fokozódása várható a későbbiek során.
A gyapottok-bagolylepke még mindig megtalálható a tányérokon, s társult hozzá a napraforgómoly is. A kettő együtt 5% körüli fertőzöttségi szintet ért el. A rágásuk nyomán egyre inkább terjed a szürkepenészes tányérrothadás, s azt segítik a gyakori kisebb esők, a magas páratartalom. A megtámadott tányérok aránya közelíti a 10%-ot. Itt is a szárazabbra váló időjárás és a kártevők elleni védekezés segíthet a betegség megállításában.
A burgonya gumónövekedése a végéhez közelít, a zöld lomb általában leszáradt, részben a betegségek, részben a természetes öregedés miatt. Itt is korai betakarításra kell számítani.
Az alternáriás levélfoltosság tüneteinek előfordulási gyakorisága tovább nőtt, közepes fertőzés jellemző (26-50%) különösen az érzékeny fajtákban, a növények 30-40%-át érintve. A burgonyavész tünetei is fokozódtak, helyenként hirtelen lombszáradást okozva. Ilyen táblákon már nincs sok növényvédelmi teendő, inkább a betakarításra való készülődés – konkrétan a szárzúzás – oldja meg a fenti gondokat.
A paradicsomállományok növényvédelmi helyzetében jelentős változás nem történt, de mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy az érő termést a szürkepenész is megtámadta. A fertőzés még alacsony szintű (1-2%), de a követése és szükség esetén a beavatkozás mindenképpen indokolt.
Alternáriás paradicsom – A szerző felvétele
Hernyókártétel paradicsomon – A szerző felvétele
Hörcsögkártétel paradicsomon – A szerző felvétele
A szabadföldi uborka is egyre több támadástól szenved. Folyamatos a termés kötődése, növekedése. A meleg, csapadékos időnek köszönhetően nagyon megugrott a peronoszpórás levelek száma, helyenként a 30%-ot is elérte. Mindenféleképpen indokolt a védekezés. Van, ahol a baktériumos szögletes levélfoltosság jelent meg, ez ellen is ugyanúgy védekezni kell. A kolletotrichumos fenésedés tünete is tapasztalható helyenként.
A kártevők közül a liszteske is szórványosan gondot okoz, folyamatos védekezéssel lehet csak szinten tartani, azonban szedés előtt már csak rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartásával alkalmazható kontakt szereket válasszunk. A takácsatkák minimális mértékben észlelhetőek a szabadföldön.
Peronoszpórás uborka – A szerző felvétele
Az alma- és körteültetvényekben – az érésidőtől függően – már a szedésre készülődnek. A gyümölcsök már elérték a szedésre érett méretüket, most a színeződés jelzi az érés kezdetét. A varasodás fertőzésveszélye gyenge fokozatúra csökkent. A szövetek öregedése lassítja a betegség lefolyását, tünetmegjelenését.
Késői indulással, fokozatos erősödéssel mostanra az erwiniás fertőzés (tűzelhalás-betegség) lett az idei év legnagyobb problémája a dunántúli alma- és körteültetvényekben. A hajtásfertőzés tünetei szinte minden gyümölcsösben (még az intenzíven védettben is) közepes-erős mértékben jelentek meg. Nagyon gyakori, hogy nemcsak a hajtás, hanem ágrészek is leszáradtak a betegség következményként. Almában Idared és Gála fajtákon több ültetvényben alakult ki jelentős kár. A védekezés eszköztárába a fertőzött részek levágása és elégetése, valamint a réztartalmú kezelések tartoznak.
A lisztharmatfertőzés az utóbbi hetekben háttérbe szorult, legalábbis a gondozott ültetvényekben. A fertőzés továbbra is legfeljebb gyenge mértékű. Érdekes, hogy az utóbbi időben az Alföld déli részén alakult ki a betegség számára kedvező környezet, így ott jelent meg kis számú, gyenge fertőzés.
Az almamoly rajzása folyamatos, de alacsony egyedszámú, csökkenő 10-12 db hím/csapda/3 nap értékkel. Az almalevél-aknázómoly rajzása hasonló az előző időszakhoz, stagnál, folyamatos 60-65 db hím/csapda/3 nap.
A piros gyümölcsfa-takácsatka és az almalevélatka a kevésbé intenzíven és szakszerűen védett gyümölcsösökben van jelen, helyenként közepes fertőzést okozva. Az időjárás mindkét kártevőnek kedvez az idén. A vizsgált leveleken vegyes fejlődési alakok (imágó, tojás) fordulnak elő.
A csonthéjasok közül egyre több gyümölcs szedése fejeződik be. Az őszibarack és szilva kései fajták gyümölcsét még mindig megtámadja a keleti gyümölcsmoly, melynek rajzása enyhén csökkenő, de folyamatos 20-24 db hím/csapda/3 nap. A szilvamoly rajzása szintén enyhén csökkenő, 18-20 db hím/csapda/3 nap. A Drosophila suzukii továbbra is csak észlelési szinten csapdázható, a száraz időjárás megakadályozta a Drosophila-fajok újabb szaporodását.
Betegségek közül a blumeriellás levélfoltosság mostanra közepes fokozatúra erősödött (11-50%) a lombozat 30-40%-án. A betegség következtében a lombozat sárgulása és már intenzív hullása is tapasztalható. Még mindig látni a sztigminás levéllyukacsosodás miatti levélhullás következményeit, kicsit felkopaszodott fákat.
A szőlőültetvényekben is korai szüretre kell számítani. Annyira, hogy a csemegefajtákat már szedik, s készítik a szedőedényeket az Irsai Olivér fajta szüreteléséhez. A héten már megkezdődhet a szedése.
Ebben az időszakban a szürkepenészes rothadás jelenti a fő veszélyt. Természetesen a betegség megjelenése nem hirtelen jött átok. A folyamat korábban indult, már a nyár korábbi, csapadékos időszakában megkezdődött a kórokozó felszaporodása. A mostani gyors és fokozott fertőzését a befolyásoló tényezők együtt állása tette lehetővé. A fürtök korai érése, a cukortermelés, a bogyók héjának vékonyabbá válása és a kártevők fellépése.
A sérült bogyókon megtelepedett a kórokozó, majd gyorsan terjedt a fertőzése, hisz a gyakori esők, a magas páratartalom segítette. Néhol az elhanyagolt zöldmunka, a dús lomb olyan mikroklímát teremtett a lombfalban, ami az előbbieket csak fokozta. Jelenleg még nem súlyos a helyzet, a fürtfelület fertőzése általában 2-5%-os, kisebb területeken ezt meghaladó.
Így érthető a védekezés lépései között a zöldmunka elvégzése, a fürtök megnapoztatása, a kártevők elleni védekezés, s ezekkel együtt – ha belefér még szüret előtt – megfelelő kezelés a betegség ellen. Mindehhez társul a remény, hogy a szárazabbra forduló időjárás támogatja védekezésünket.
A lisztharmat fertőzése lombon továbbra is legfeljebb 2-es skálafokozat mellett (1-10%) fordul elő (átlagosan), a levelek ~3-5%-án. A fürttünetekhez viszonyítva a betegség a lombon egyelőre csekély mértékű. A kazmotéciumok képződése folyamatos, de még mindig viszonylag lassú. A száraz, meleg időjárás (de nem a tartósan 32 fok feletti hőmérsékletek) a termőtestképződést elősegítheti.
A peronoszpóra szaporodása és terjedése az elmúlt héten visszafogottabb lett, amely a meleg, száraz időjárásnak tudható be. A fiatal leveleken ugyan látni újabb olajfoltokat, de a sporulálás várat magára. Gyenge-közepes fertőzés mellett jellemző a betegség, lombon és fürtön is.
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
