Repce
A repce értékes ipari növényünk, magjából olajat sajtolnak. A repceolajat főleg két fajtájából (réparepce és a káposztarepce) állítják elő, itthon inkább az utóbbi terjedt el. A repcét ősszel és tavasszal is lehet vetni, hazánkban az őszi repce termesztése a jellemző a növény számára kedvezőbb időjárási körülmények miatt.
A réparepce gyengébb, homokos talajon is termeszthető, a káposztarepcénél fagytűrőbb, rövidebb tenyészidejű, viszont magja apróbb és a termése is kevesebb. A repce a káposztafélék családjába tartozik, eredetileg a mediterrán égtájakról származik, napjainkban szinte a teljes mérsékelt égövben folyik a termesztése.
A növény biológiai tulajdonságait illetően kb. 1 méter magasságú, lágyszárú növény, levelei kékeszöldek. A virágok fürtökben nőnek, a belőlük kifejlődő keskeny hüvelyszerű termés 5-10 cm hosszú, benne 10 és 50 közötti olajos mag helyezkedik el. A repce termesztését sajnos jó néhány kártevő veszélyezteti, ezért a növény védelmére különös hangsúlyt szükséges fektetni.
Brutális emelkedésben a napraforgómag termelői ára
Mutatjuk, mi történik az olajmagok árával.
Repce helyett olajretek teremhet a Dél-Alföldön
Jelentősen átalakulhat a vetésszerkezet.
Most is vannak növényvédelmi teendők a szántóföldeken
Végezzük el optimális időben a védekezést!
Büszke gazdák lenyűgöző eredményei – mi a sikerük titka?
A magas hozamokhoz kiváló genetikájú, jó termőképességű vetőmagokra van szükség.
Újabb csúcson a napraforgómag termelői ára
Mutatjuk, hogyan alakultak az olajmagok ára.
Növényvédelmi előrejelzés: Sokasodnak a kártevők!
Most a legfontosabb feladat az őszi vetések védelme és felkészítése a télre.
Érkeznek az új, Magyarországon, hazai viszonyok közt nemesített kukorica hibridek
Stabil és növekvő pályán a magyar értékesítés.
Növényvédelmi előrejelzés: Halaszthatatlan teendők a gyümölcsösben
Záró permetezés és törzsmeszelés – teendők, amelyeket nem lehet kihagyni.
Meglepő? Tovább emelkedett a napraforgó ára!
Magyarországon drágult a szójabab és a repcemag termelői ára is.
Jót tett a csapadék az őszi káposztarepcének
Folyamatosan töltődik a talajok vízkészlete.
Növényvédelmi előrejelzés: Mikor kell elvégezni a gyümölcsfák lemosó permetezését?
Szüret után sem feledkezhetünk meg a gyümölgyfáinkról.
27 százalékkal magasabb a napraforgó termelői ára, mint tavaly
Emelkedett a repcemag és a szójabab ára is.
Növényvédelmi előrejelzés: Halaszthatatlan feladatok vannak a szőlőben
Változékony időjárás közepette zajlik a vetés és a betakarítás is.
Idén komoly versenytársat kap a repce. Muszáj védekezni! (x)
Megbízhatóság és hatékonyság a Pantera 40EC-vel ősszel is!
Meglepő? Ilyen áron kereskednek a napraforgómaggal és a repcemaggal
Mindkét termény ára magasan a tavalyi ár felett.
Mutatjuk, hogyan teljesítettek a vetőmagok a fajtakísérletben
Idén 52 őszi búza fajtát és 15 repcehibridet vizsgáltak hazai viszonyok között.
Rekordot döntött a napraforgó termelői ára
Emelkedett a repcemag ára is.
Megtérülő megoldások a repce őszi gyomproblémáira (x)
Az időben elvégzett gyommentesítés segíti a repcét a korai fejlődésben.
Változás lehet a gabona árában, Európa-szerte gyengébb a termés
Németországban az ellátás is veszélybe kerülhet.
Vihar előtti csend az olajmagok piacán?
Magyarországon a tavalyi ár felett a napraforgómag termelői ára.
Van olyan repcehibrid, amelyik még vadkártétel után is képes összeszedni magát (x)
Gazdainterjú Zala vármegyéből.
Kevesen számítottak arra, hogy ez történik a repcemag árával
Így alakult a repce- és a napraforgómag, valamint a szója termelői ára.
BREAKING NEWS! KWS repcehibrid a GOSZ-VSZT-NAK Posztregisztrációs kísérletek élén! (x)
A KWS MIKADOS újabb független kísérletben bizonyítja kiválóságát!
Ez lesz a jövő gabonája, hogy alakulnak a terméseredmények, megfizethetetlenek lesznek a gyümölcsök?
Az Agroinform.hu heti hírösszefoglalója.
Rosszul kelt a repce? Ez a hibrid akkor is sokat terem (x)
Gazdainterjú Hajdú-Bihar vármegyéből.
Nagy a baj: egyre kevesebben foglalkoznak repcetermesztéssel
Öntözéssel még meg lehet menteni.
Az amerikai Bunge Global felvásárolhatja a Viterrát, de feltételekkel
Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri az ügyletet.
Mutatjuk a termésátlagokat! Így alakult a búza, árpa és repce hozama
A rozs, a tavaszi árpa, a tritikálé és a zab terméseredményét is közölték.
Hatalmasat drágult a magas olajsavtartalmú napraforgómag Magyarországon
A világpiacon viszont többnyire esik az olajmagok ára.
Génmódosított élelmiszerek, kártevőhelyzet, megtérülő megoldások
Az Agroinform.hu heti hírösszefoglalója.
Piactér
Zöldítés, és akg programhoz, valamint hagyományos szemes szálas, gabona stb, fémzárolt vetőmagok és keverékek, folyamatosan kaphatók, kis és nagy tételben,...
Tisztelt Gazdálkodó! ZÜRN gyártmányú repcebetakarító adapter, amely csatlakoztatható a következő típusú kombájnokhoz: -CASE, CHALLENGER, CLAAS, DEEUTZ-FAHR,...
Fórum hozzászólások
Videók »
Válasz #4090 hozzászólásra de akkor az most egy tárcsás kasza? vagy szárzúzó? szárzózó esetén naprában, és kukoricában iszonyat hasznosnak gondolnám, repce esetében mondjuk inkább már csak jónak. Ha már búza, akkor inkább egy ilyen adaptterrel... Meg persze ennek csak No-till esetében van értelme, hogy még tökéletesebb legyen a talajtakarás, és még gyorsabban táródjanak fel a tápanyagok. Ha utána 1-2 napon belül megtárcsázod, akkor nem sok értelme van szerintem...
Videók »
JD FUNOSOKNAK és mindenkinek egy kis csemege most készítettem a repce utolsó napi betakarításunkkor!!! http://www.youtube.com/watch?v=DqTPbzIukZAhttp://www.youtube.com/watch?v=ihB7FmpRg-Yhttp://www.youtube.com/watch?v=1BYpQ0FJe4c Remélem tetszik mindenkinek!!!
Repcevetés aug. 25-től »
Válasz #335 hozzászólásra Hello . Én először is a fajta repcét kapásból elfelejteném a pergési hajlamuk miatt , ebben már biztosan jobbak a hibridek. A hibrid kiválasztását a környéken beváltakra és az árára alapoznám (ajánlatom a Pioneer PR46W10-et , sokkal olcsóbb mint az átlag és biztosan van is olyan jó)... A rovarölőzést tartom a repcetermesztés legfontosabb részének (minimum 3 x kezelném) -rögtön tavaszon mikor egy két bogár megjelenik azonnal ezzel:http://www.mahun.hu/termekek/pyrinex_rpack -majd közvetlen mielőtt megjelennek a virágbimbók , vagy egyáltalán a sárga színek ezzel:http://www.dowagro.com/eu/hun/hu/prod/insecticides/nurelled.htm -és végül fő virágzásban ezzel:http://www.bayercropscience.hu/webset32.cgi?BayerCrop@@HU@@326@@GOOGLEBOT + adnék neki egy ilyet virágzás kezdetén 1lier/ha :http://www.kwizda.hu/fezan_250_ew Ha mindezt még megtoldod egy kis lombtrágyával , még több rovar(már ha szükséges) és gombaölővel , nem lesz rossz repcéd... Ja és műtrágyának én 12-52 NP (MAP legalább 1-2 mázsa) vagy 6-26-30 NPK őszi és 27%-os Pétisót minimum 4 mázsát használnék... Ezek csak az én véleményeim , nem szentírás ...
Repcevetés aug. 25-től »
Válasz #442 hozzászólásra Pillantsd meg...
Repcevetés aug. 25-től »
Fiúk-Lányok !
Ezek ITT...jó vetőmag áraknak számítanak ? Mert választék az van , de...
Hol tudok olyan céget ahol jó áron adnak kp-ra repce vetőmagot ?
Rövidtárcsák »
Válasz #407 hozzászólásra Haveréknak van egy 6-os. Erősen 250 plusszos gépet és 12tonnát 3 ökör kereket kíván kemény földbe , nagy mélységbe... A munkája kiváló. Nagy repce tarlóban betúrt. És a cugcsavarjai amik a tárcsákat tartják elpattogtak mint a szar , és repedezik itt -ott... szóval nekem ennyiért nem kéne ... Inkább egy ilyen: http://www.stromexport.com/index.php?art=820 Vagy ilyen:http://www.agrisem.com/agrisem.php?pp=product&fam=158&product=Robust
Kinek milyen a repce, illetve a búza? »
Válasz #730 hozzászólásra itt megtalálod
Repce alapgyomirtás »
Válasz #58 hozzászólásra Baromság a Kukorica tiltás! Pontosan , hogy azt lehet Ikarus után , de Naprát nem tavaszon(véletlenül ha kimenne a repce)... A Butisantól ez olcsóbb asszem :-és ezt lehet kombinálni Agil-al is (ha van Búza árva kelés is. http://www.mahun.hu/termekek/sultan_50ec Személy szerint én , ha nincs benne évelő 2 szikű még(pl Acat) , akkor az Ikarust vagy Galerát én tavaszra tartogatnám.
Grubberekről »
Válasz #1454 hozzászólásra Ilyen heger van: http://www.landwirt.com/gebrauchte,649682,Sonstige-Heger-11-Zinken-Grubber.html Ezek szerelhető kapásak. 2 kapát levettünk róla, és a 9-et osztottuk el a 2 méterre, így könnyebb húzni kicsit. Kb 7 km/h-val szoktam a búza, repcetarlón húzni 15-20 cm mélyen egy sorral. Napra után csak próbálva volt még, mert az után csak tárcsát szokott kapni. A 75 cm-es kapatávolsággal szépen lehet csinálni akár kukit is, pedig itt nem szokták zúzni. Volt egy ideig, hogy két kapa közt 50 cm volt, de az egyfolytában bedúrt. Most nem emlékszem a vázmagasságra, de lényeges, mert így éppen a bedúrás határán megy a gazosabb, szármaradványosabb földben. A grubbernak pont az az előnye, hogy nem nagyon forgatja le a szármaradványt és egy kalapszerűen védi a földet a kiszáradástól.
Repce tavaszi növényvédelme »
Ma keresztül gyalogoltam egy repce földön. ugyanaz a tulaj akinek itt a képekben van 45cm repcéje, nem volt gyomos.EZAZ
Búza gyomirtása »
Válasz #548 hozzászólásra http://www.cheminova.hu/en/gyomirtok/caliban/http://www.cheminova.hu/en/gyomirtok/herbaflex/ Ezek olyan 7500-8500 ba vannak hektáronként... De alighanem EZ KATT lenne a legolcsóbb , csak nem tudom , hogy tavaszon is jó e széltippan ellen , ezt meg kellene kérdezni . Ja és ennek van repce utó vetemény korlátozása !
Szarvasmarhatartás - tej termelése / információ csere, előírások »
Válasz #510 hozzászólásra Szia, a rosttartalmat kell növelni: ld. pl. itt: http://mezohir.hu/mezohir/2004/03/a-tejfeherje-a-tejzsir-es-az-energia-osszefuggesei/ A tejzsírtartalmat jobban befolyásolhatjuk a takarmányozással, mint a tejfehérje-tartalmat. A kérődzők adagjában jellemzően kevés a takarmányzsír. Extra zsír hozzáadásával és/vagy védett (by pass) zsírok etetésével a tejzsír mennyiségét és zsírsavösszetételét fokozhatjuk, illetve módosíthatjuk. A tejzsírtartalom szintén növelhető a takarmány nyersrosttartalmának növelésével. Az ellés utáni gyors és túlzott testsúlycsökkenés következménye a megnövekedett tejzsírtartalomnak. A fehérje-zsír arány akár 0,63-ra apadhat. Az első befejés alapján ilyen értékű tehenekben sokszor tejlázat, ketózist és gyakoribb oltógyomor áthelyeződést is észlelünk. A tejzsírtartalom hirtelen lecsökkenését (low-fat syndrome ťalacsony tejzsír szindrómaŤ vagy MFD, Milk Fat Depression ťtejzsír csökkenésŤ) az ecetsav és a béta-hidroxivajsav hiánya okozza. A takarmány magas abrak- (keményítő) és alacsony szálastakarmány- (rost) arányaival olyan irányban módosítja a bendő erjedési folyamatait, ami kevesebb ecetsav termelődését eredményezi. A tejfehérje-tartalom csökken a takarmány nyersrosttartalmának növelésével, azaz az energiatartalom csökkentésével. Takarmányzsírok és védett olajok etetése szintén a fehérjetartalom, s egyben a tejfehérje-tejzsír arány csökkenését eredményezi. Nyersfehérje-, fehérjedús takarmány (pl. repcedara) -etetéssel nő a tejfehérje-tartalom és nő a fehérje-zsír arány is, bár ez inkább a lecsökkenő tejmennyiség következménye. Az abrakadag növelésével (illetve a rosttartalom csökkentésével) nő a fehérje-zsír arány, de ez nem más, mint a tejzsírtartalom csökkentése, ami ismét hígabb tej termeléséhez vezet.
Phylazonit - az első magyar baktériumtrágya »
Válasz #202 hozzászólásra Repce vagy kalászos aratása után érdemes minél hamarabb, a tarlóhántáskor kijuttatni a Phylazonitot. De kijuttathatod például a repce vetése előtti utolsó talajműveletkor is. Kijuttatás tarlóbontáshoz
Repcevetés aug. 25-től »
Válasz #868 hozzászólásra Ebben a cikkbenMonosemmel vetettek. Nincs is olyan messze Törökszentmiklós, meg kellene őket látogatni, valóban jól adta-e nekik a helyi viszonyokhoz képest. Nálunk max egy Galignani vetőgép jöhetne szóba, mert az IH-val biztos nem tudunk repcét vetni, és azon lenne mikrogranulátum szóró is, csak a gazdájával kicsit össze rúgtuk a port, úgyhogy nem tudom nálunk lesz-e lehetőség kísérletezni... Egyébként szerinted hányas átmérőjű furaton nem slisszana át a repce mag?
GMO Magyarországon Pro és Kontra »
Válasz #396 hozzászólásra
igazad van
cserébe kapsz egy linket 
Veszélyben a repce a GMO botrány miatt
Repcevetés aug. 25-től »
Amugy ki milyen lombtrágyát tenne a repcére?Sokan mondják,hogy bór nem kell a repcének ősszel,én megvettem a polybórt. De pár cikkbe meg Bór ezt írják. Haveroméknak van Route ők azt nyomják toprex mellé,ha nem kell bór akkor abból is jutna nekem.
Szakmai rendezvények »
Kezdődnek az év eleji szakmai rendezvények. XVIII. DuPont Növényvédelmi Konferencia Az elmúlt évek hagyományai szerint a DuPont Magyarország ez évben is megrendezi szezonnyitó konferenciáját. Az immár tizennyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő rendezvény idei fő témái a kalászosok, a kukorica, a napraforgó és a repce növényvédelme. Meghívó itt Időpontok és helyszínek: 2012. január 4. Hajdúböszörmény, Művelődési Ház, Bocskai tér 4. (városközpontban) 2012. január 5. Orosháza, Petőfi Művelődési Központ, Kossuth u. 1. (városközpontban) 2012. január 6. Kecskemét, Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ, Deák Ferenc tér 1. (parkolás a Malom Bevásárlóközpont parkolójában) 2012. január 9. Gyöngyös, Károly Róbert Kutató-Oktató Nonprofi t Kft., Mátrai u. 36. B épületi előadóterem 2012. január 10. Győr, Széchenyi István Egyetem, Egyetem tér 1. Labor épület, E előadó (bejárat az Egyetemi Csarnok felől) 2012. január 11. Siófok, Hotel Vértes, Batthyány u. 24–25. 2012. január 12. Pécs, Kodály Zoltán Konferencia- és Koncertközpont, Universitas u. 4. 1. emeleti konferenciaterem 2012. január 13. Baja, Malom Étterem, Szegedi út 19.
Kinek milyen a repce, illetve a búza? »
http://www.origo.hu/idojaras/20120110-viragzik-az-aprilisban-nyilo-repce-meleg-idojaras-januar-hahot-zala.html
ezt nézzétek meg, télleg virágban a tábla...
Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás »
De lesz bizahttp://www.koponyeg.hu/Búza nem fagy ki, repce is kibírja ezt az 1hetet szetm, persze jót egyiknek sem tesz az biztos. Szóval qrva hideg lesz na.
Repce körkép »
Válasz #163 hozzászólásra http://www.kwizda.hu/tapanyagutanpotlasi_programokna most talán összejött itt olvasgathatsz, a repce is benne van
Kinek milyen a repce, illetve a búza? »
Sziasztok!a repce főhajtása néhol 20cm vagy nagyobb is már,de oldalhajtással nem tom mi lesz? Szerintetek meddig lehet regulálni?valamit ki kéne rá találni mert így.....a köv permetezés a héten valoszinű,ha nincs bogár akkor is szeretném mert megjön az azospeed+adok neki 6kg keserűsót+valamilyen regulátor kéne....Toprex az van de összel is azzal volt kezelve az nem lehet probléma?egy alacsony 3dl dozissal? Toprex
Kinek milyen a repce, illetve a búza? »
Válasz #3306 hozzászólásra Ezek amiket ma néztem olyan méter magasak kb....nem tom nől e még. Szerintetek érdemes lenne majd gombaölövel együtt Wuxal Super 5litert kijuttatni?(Vannak benne mikro,makroelemek) Én olyan 2,5tonna körül azért várok!!ha több lesz az se baj! Tavaly ennél sokkal gyengébb ritkább állományt láttam,1,5tonnát adott! Mondjuk a repcetermelés olyan 3tonnátol felfele jó,de eddig semmi esősem volt.ha bejön az esős idő még bármi lehet...persze 4tonnában senkisem bizik már...az a 2-3isjó. Super
Kinek milyen a repce, illetve a búza? »
Válasz #3316 hozzászólásra http://www.kwizda.hu/wuxal_ascofol illetve itt egy cikk: Cikk Ára:3500ft/liter körül van.
Mezőgazdasági árverések »
Most találtam egy újabb mezőgazdasági gép árverést, ami 2012.04.12.-n lesz: Aukció helyszíne: 4181, Nádudvar, Bem József utca 1 3. Aukció kezdete: 2012.04.12. 9:00 4. Előleg összege egységesen: 100.000 azaz százezer Ft. 5. Az aukcióra a KITE Zrt. Aukciós Szabályzata érvényes. 6. A gépek, az aukció kezdetéig megtekinthetők a KITE Zrt. Nádudvari Géptelepén: 4181, Nádudvar, Bem József utca 1 GPS: 47.42802 N, 21.82295 E Tel.: (54) 480-401, 525-600, 525-683 Nyitva tartás: H-P 8:00-16:30 Kikiáltásra kerülnek: Készlet-azonosító Cikkszám Cikknév Aukciós ár 168671 980/89011 Compact seprű keret 121 754 Ft 208448 ZÜRN COMPACT 800 repce oldalkasza 144 000 Ft 198044 FERRO-FLEX 1,2 M3 föld-kavics kanál 147 840 Ft 206778 ZÜRN COMPACT 800 repce oldalvágó 150 920 Ft 206777 ZÜRN COMPACT 800 repce oldalvágó 150 920 Ft 166780 FERRO-FLEX FFLG820 tolólap 163 800 Ft 172794 FERRO-FLEX FFL820S tolólap 197 438 Ft 206771 TAK,PEP 800 repce oldalvágó 200 000 Ft 206772 TAK,PEP 800 repce oldalvágó 200 000 Ft 206773 TAK,PEP 800 repce oldalvágó 200 000 Ft 206774 TAK,PEP 800 repce oldalvágó 200 000 Ft 206775 TAK,PEP 800 repce oldalvágó 200 000 Ft 168672 980/89426 JCB folyadék tartály 239 283 Ft 206770 TAK,PEP 600R repce oldalkasza 250 000 Ft 206779 ZÜRN COMPACT 800 repce oldalvágó 250 000 Ft 174050 TAK.PEP 600R HS repce oldalkasza 250 000 Ft 166781 FERRO-FLEX FFLH830 tolólap hidr,áll, 259 200 Ft 206807 FERRO-FLEX 2M3 terménykanál 288 090 Ft 206780 ZÜRN COMPACT NH repce oldalkasza 300 000 Ft 178160 980/88391 JCB seprű adapter 340 945 Ft 166775 FERRO-FLEX BP23S pelikán 348 320 Ft 166590 GASPARDO LAMPO 1000 műtrágyaszóró 350 000 Ft 188121 FERRO-FLEX BP17SL Pelikán 414 375 Ft 205471 980/89869 JCB trágyavilla 437 560 Ft 186358 980/90084 JCB krokodil 461 885 Ft 168824 JD AMS AUTOTRAC KOMB Autotrac kombájnhoz 500 000 Ft 166578 DONDI DMR35B drénező 561 568 Ft 168833 JD AMS KÉSZLET AMS készlet 600 000 Ft 189155 RTK ISMÉTLŐÁLLOMÁS ismétlőállomás 600 000 Ft 189156 RTK ISMÉTLŐÁLLOMÁS ismétlőállomás 600 000 Ft 189157 RTK ISMÉTLŐÁLLOMÁS ismétlőállomás 600 000 Ft 189159 RTK ISMÉTLŐÁLLOMÁS ismétlőállomás 600 000 Ft 189564 PT SF1 SFITC-GSD4 párh, nyomk, készl, 600 000 Ft 168827 JD AMS HD SF2 PR AMS HD SF2 PR 900 000 Ft 177197 FLIEGL ZPW 100 pótkocsi 994 500 Ft 166593 GASPARDO TERREMO,600 kultivátor 1 412 240 Ft 212341 NISSAN J01A15 targonca 1 440 000 Ft 204510 BVL TOPSTAR 110 siló blokkvágó 1 500 000 Ft 189543 UAT SF1 SFITC GSD4 univerz, AT készlet 1 500 000 Ft 166804 GEHL SL 1635 rakodó 1 980 000 Ft 188671 RTK BÁZISÁLLOMÁS bázisállomás 2 500 000 Ft 166652 KONGSKILDE SGC-67 magágyelőkész, komb, 2 500 000 Ft 174001 STROM SWIFTERDISC SD rövidtárcsa szekció 2 500 000 Ft 195993 GASPARDO ARTIG,400/9 talajlazitók 3 158 822 Ft 206809 STROM FE 6000 mulcs kultivátor 3 500 000 Ft 206811 STROM RIPPERL,RM3000 tárcsás lazitó 4 200 000 Ft 171100 JD 740A HS vetôgép (gabona) 4 250 000 Ft 166671 LEMKEN EURO DIAM,10 5+1 vvaforgató eke 6 000 000 Ft 214124 JD 2264 HS kombájn 8 163 000 Ft 208180 JCB 535-95AGRI SUPER teleszkópos rakodó 8 178 756 Ft A hivatalos KITE Zrt. kiírás itt olvasható
Kinek milyen a repce, illetve a búza? »
Válasz #4028 hozzászólásra Szerintem itt megtalálod a károsítót. http://www.eforia.hu/Repce_rovarkartevoi_repcebeco-gubacsszunyog.php
Kinek milyen a repce, illetve a búza? »
Válasz #4365 hozzászólásra Veszélyben a repceellátás A repce tőzsdei árfolyama Európában meredeken emelkedett az utóbbi hónapokban. A 2011/2012-es értékesítési évben az árfolyamok a párizsi tőzsdén és a készpénzes piacokon is túllépték az 500 €/tonna határt, olajsajtoló üzembe szállítva. Egyes gazdaságok - a bonifikációt is beleértve - telephelyi paritáson értek el 500 €/tonna feletti árat a még szabad készletek értékesítése során. Az előttünk álló nyári betakarítási szezonig nincs kilátás a piaci kereslet enyhülésére. A párizsi tőzsdén a repcével 490-495 €/tonna közötti áron kereskednek. A búzához viszonyított árfolyam aránya ezzel 2,5-szeresre emelkedett. Az emelkedés töretlen trendje arra enged következtetni, hogy a piaci ellátás szűkös, a kereslet meghaladja a kínálatot. EU 27 – Komor terméskilátások Az Európai Unió repcetermésére vonatkozó első prognózisok februárban és márciusban az elmúlt évi 19 millió tonnás szintet tartották valószínűnek. Ez a becslés időközben megváltozott. Az Európai Unió Crop Monitoringja (MARS) április közepén a várható átlagtermést a 27 uniós tagország viszonylatában 1,4 q/hektárral 28,8 q/hektárra csökkentette. Ezzel az unió átlagtermése már a harmadik egymást követő évben marad a 30 q/hektáros szint alatt. A 2009-es rekordévben az átlagtermés még 33 q/hektár volt. A 2012. évi alacsonyabb terméskilátás okát mindenekelőtt a Dél-Európát sújtó aszályban, valamint az áttelelési veszteségekben látják. Így a magyarországi terméskilátást 3,2 q/hektárral 21,8 q/hektárra csökkentették. Németország esetében a MARS az áttelelési veszteség, az aszály és a botrytis miatt a terméskilátást 37 q/hektárról 33,6 q/hektárra csökkentette. Időközben Lengyelországban is lényegesen csökkentek a terméskilátások. Amíg a COCERAL márciusban még mintegy 2,1 millió tonna terméssel számolt, addig a Toepfer International az április 24-i jelentésében már csak 1,7 millió tonnát prognosztizál. A MARS gyengébb terméskilátásokra vonatkozó prognózisa az Európai Unió repcetermését illetően megegyezik a Toepfer International várakozásával, amely csak 18 millió tonnás repcetermésre számít az EU-ban. Az Oilword viszont optimistább, az uniós termést még 18,5 millió tonnára prognosztizálja. Az egyelőre még kérdés, hogy 18 millió vagy 18,5 millió tonna lesz-e a termés, mindenesetre az EU 27 a következő évben is jelentős behozatalra szorul majd a világpiacról. A repce termőterülete Európában, a téli kipusztulásokat követően http://crm.hu.farmit.net/binary.aspx?id=110&1338972475018 Nagy áttelelési veszteségek Ukrajnában Az utóbbi években a legfontosabb exportáló országok Ukrajna és Ausztrália voltak. Az ukrajnai kínálat ebben az évben viszont nagyon alacsony. Az UkrAgroConsult szerint a fagykárok a vetésterület mintegy 30%-át károsították. A folyó évi 1,1 millió tonnás exportmennyiséggel szemben jövőre mintegy 0,7-0,8 millió tonnával lehet csak számolni. Így az idei évhez hasonlóan Ausztrália lesz a legfontosabb exportőr. Ott az ez évi 3,1 millió tonnás rekordtermés után (előző évben 2,4 millió tonna), a magas árak miatt is számítani kell a termőterület növelésével. A vetés időszaka áprilisra és májusra esik, viszont a nagyon szélsőséges időjárás miatt nagyok a termésingadozások. Rekord vetésterület Kanadában A kanadai statisztikai hivatal április 24-én tette közzé az ország repce vetésterületének nagyságára vonatkozó prognózisát. A hivatal felmérése szerint a kanadai farmerek a vetésterületet 8 százalékkal, 8,6 millió hektárra kívánják növelni. Ez egy újabb rekord lenne, mivel egyedül Saskatchewan tartomány területén 4,37 millió hektárt szándékoznak repcével bevetni. A jelenlegi termésbecslések 15 és 16 millió tonna közötti mennyiségre vonatkoznak. A kanadai repce ára, ami a GMO-probléma miatt aligha fogja az európai keresletet befolyásolni, jelenleg 665 kanadai $/tonna (507 €/tonna) kanadai kikötő paritáson, ami túlságosan drága. Az olajosok vetésterülete általában kevés A kanadai mezőgazdasági minisztérium áprilisi jelentésében a világ olajos növény termelését az előző havi becsléshez képest 5 millió tonnával 440 millió tonnára, lefelé korrigálta. Ezzel a kínálat az előző évinél 15 millió tonnával kisebb, és a két évvel ezelőttinél is 5 millió tonnával kevesebb. A jelenlegi szezon terméscsökkenésének oka mindenekelőtt a dél-amerikai alacsony szójatermés. Az USA alacsony szójabab vetésterülete miatt jövőre sem várható a piaci feszültség enyhülése. A termelés visszaesésének hátterében valószínűleg a világ népességnövekedése, továbbá a növekvő állatállomány és a biológiai eredetű üzemanyag-előállítás állhat. Amíg egy évvel korábban a tartalékok még 7 millió tonnával növekedtek, addig az USDA az idei évre a tartalékok mintegy 15 millió tonnás csökkenését prognosztizálja. A készletek és a felhasználás közötti arány ezzel az előző évi 17,8 %-ról 14,3 %-ra esik vissza. A csekély kínálat miatt az USA agrárminisztériuma a januári prognózisával szemben az olajos növények, az olajpogácsa és a növényi olajok kereskedelmének mintegy 7,2 millió tonnás csökkenésével, 249 millió tonnával számol. Ez azt jelenti, hogy „a keresleti oldal nem minden kívánsága fog teljesülni”. Következtetések A várhatóan alacsony 2012. évi európai repcetermés és az USA alacsony szójabab vetésterülete a következő hónapokban a piac szűkös ellátottságát fogja eredményezni. A Kanadában és Ausztráliában várható rekord vetésterületek, valamint az USA és az európai napraforgó vetésterületek kezdeti vegetációja miatt a jelenlegi prognózisok még nagyon bizonytalanok. Ezért a világpiacon az olajosok ára mozgásban marad. A mezőgazdasági termelők többsége a 2012-es termés 30-60 %-át már értékesítette, ezért a figyelem már a 2013-as és 2014-es repcetermésre irányul. Telephelyi paritáson 2013 augusztusára 420-430 €/tonna, 2014 augusztusára pedig 400 €/tonna árakat kínálnak. Ez egy jó árszint az első értékesítések mérlegeléséhez. Dr. Reimer Mohr Hanse Agro 2012. május
Talajközpontú művelés »
Válasz #7463 hozzászólásra
Nekem is volt kompaktor lázam , de már elmúlt rég...
Drifteréknek volt egy ilyen Strom-juk (SO 7m, lúdtalpkapás , ami neked tetszik)
Aztán tavaly el lett adva mert nagyrészt használhatatlan szerszám , és egy Carrier többet ér nekik.
Láttam dolgozni sok féle munkában és sok féle földön , de nem lehet mindig rá számítani.
Ha lehet vele dolgozni , akkor páratlanul szép munkát csinál , de sajnos ez ritkán sikerül.
Nem bírja a neves talajt mert beragad , a szármaradványokat könnyen összehúza és a fél vöröstégla méretű rögöket se szereti , mert beszorul a hátsó hengerekhez és megálítja azokat.
Amúgy a 7méterest már jól elviszi eyg 250-es gép és nem is eszik vele sokat . Nagyon jól írtja a kigyomosodott , de már egyszer megtárcsázott tarlót . Nagyon szépen elsimítja a talajt.
Ez egy nehéz magágykészítő gép , ami tavaszra nem való(legalább is felénk) , inkább egy repce vagy búza vetés előtti magágy készítésre jó , száraz vagy átlagos őszön.
Így utólag azt mondom egy Carrier és egy NZA többet érnek mert azok mindig mehetnek felváltva , mikor mire van szükség.
Az áráról meg annyit , hogy amit kinéztél 8 méterest azzal az eszközhordozó vázzal , kb annyiba kerül hogy adnának az árán egy 6méteres Carrier-t és egy NZA-t...
A 7 méteres SO vázzal úgy nettó 12 milla a 8 méteres (már nagy vázas) úgy 15-17 milla a KITE-nél.
Van más kereskedője is már asszem az IKR-el lesz hamarosan Road Show-juk...
Konkrétan a gyártó is árulja fű alatt asszem idehaza , legalább is Etyeken ezt vettem ki a kéviselő szavából.
A Lényeg : szerintem felejtsd el az egészet...
Ettől még jobb gép az AGROSPIC-nél kapható COMBITILLER (szerintem ) . Ez egy az egyben a néhai RAU STERNTILLER
KATT
Repcevetés aug. 25-től »
Válasz #1452 hozzászólásra nézelődhetsz! Itt
Phylazonit - az első magyar baktériumtrágya »
Válasz #539 hozzászólásra
Látható különbséget akar mindenki, aztán ha látja, nem hiszi. 
Szárbontásról ezt a videót szoktam ajánlani, nagyjából bemutatja, mire lehet számítani az első évben.
Visszatérve Albert István kukoricájára, nála valóban, vegetatív és generatív szakaszban is látványosak voltak a mennyiségi különbségek, de ez látszik a fotókon. Máshol, hasonló adottságú gyenge homoktalajon a vegetatív fázisban, ugyanezzel a Dekalb 440-essel nem volt ilyen kiugró az eltérés, azt is lehet mondani, hogy alig volt látható, de a termésképzésnél a Phylazonittal kezelten kb. két cső az átlag növényenként, a kezeletlenen kb. fél. (Az is előfordul, hogy betakarított termésmennyiségben sem mutatkozik jelentős különbség, de például adott szemnedvesség-tartalomra számolva már igen, vagy napraforgó, repce esetén az olajtartalomban van nagy eltérés kezelt és kezeletlen között, búzában az eltérő minősítés miatt jelentkezik bevételkülönbség.)
Gyakran elhangzik, hogy szárazságban nem működnek a baktériumok, de éppen egy ilyen száraz év megalapozásánál, egy csapadékosabb tavasznál dobhat rengeteget a baktériumok tevékenysége miatt kialakuló fejlettebb gyökérzet a hozamon, ezt az idei év sokfelé megmutatta. Persze, ha nyáron egyáltalán nincs csapadék, hiába bírja hosszabb ideig víz nélkül a kezelt kultúra, az sem képes csodákra.
Kovács Zsolt, a Kelet-Fejér megyei területi képviselőnk folyamatosan fotodokumentálta ezeket a területeket, szívesen megosztja bárkivel akár egy CD-re kiírva, postázva a képeket. Ezt a kukoricát, ha jól tudom 1-2 héten belül betakarítják, addig viszont személyesen is bejárható, ha valaki arra jár, keresse Zsoltot!
Repcevetés Simba gépekkel »
A fórumtéma indítója az alábbi cikk és videó. 
Költséghatékony repcevetés Simba gépekkel
http://www.agroinform.com/aktualis/Gephirek-Koltseghatekony-repcevetes-Simba-gepekkel-+Video-Kepek/20120902-19926/
Talajközpontú művelés »
Válasz #8952 hozzászólásra Ne értsd félre a kérdésem, tényleg kíváncsi vagyok, miféle rettenet talajok lehetnek még feléd. Amikor átvettem a földem, két lábbal az ásón ugrálva alig tudtam belenyonmni a vasat, mint a beton, olyan volt a búza alatt. Ehhez kellett néhány évtized bérlők általi teljes kizsákmányolás, s ezt szeretném most megfordítani. Bioval is nehezítem a dolgom, de úgy tűnik jó úton járok, viszont minden, amit írtál a minimál műveléssel kapcsolatban, helytálló. Az átállítást termelési programját nagyon meg kell tervezni, s ha normál művelésre felszerelt gépészete van a gazdaságnak, valóban gond új gépek beszerzése. A növények sem egyformán reagálnak a művelés hiányára, amíg nem lesz elég laza a talajszerkezet a gyökértömegtől és biológiai aktivitástól, ezért a be kell tartani sorrendiséget is a vetésforgóban. Viszont kultivátora mindenkinek van, s abból nagyon hatékony direktvetőgépet lehet készíteni speciális csoroszlyával, ami nem igényel nagy beruházást. Nézd meg ezt a szerkezetet, nagyon jól működik: Technotill 1oo dollárért hozattam az Atomjet csoroszlyákat, amiben lefolyik a mag és a műtrágya is, ehhez van egy rugós tömörítő, kell egy vetőszekrény a keretre a járókerékkel és kész az olcsó direktvető. Sekély vetéseknél, mint a repce is jól működik.
Vetőgépek »
Válasz #2955 hozzászólásra
Hát most meg nem mondom hány lukas a tárcsa úgy emlékszem olyan hatvan körül van mint a paprikatárcsája.Mélységet a műtrágyakerekekkel meg a vetőkocsi láncának rövidítésével állítottuk be!ez egy Rapoolos mag Rohan hibrid!
Első éves kísérlet de ahhoz képest nagyon szép.
Vetőgéppel ment egy menetbe a komplex műtrágya. Egy egyszikű gyomirtást kapott már.Egy butisan star-t.Meg egy caramba turbot. Tavasszal tervezzük hogy meghúzzuk sorköz kultivátorral és egy menetbe megy a nitrosol is neki!
Valami ilyesminek kell majd kinéznie: Repce 
Kinek milyen a repce, illetve a búza? »
Repcével kapcsolatos eszmecserére, okos ötketekkel, kérdésekkel mindenkitIDEvárunk, gyertek minél többen hátha tanulunk egymástól
Repcevetés 10-75 cm-re? »
Válasz #68 hozzászólásra
Google a barátod
Mi a helyes sortáv ?
Repcevetés 10-75 cm-re? »
Válasz #74 hozzászólásra
a repce vetésmélysége 3-5 cm.
Hol van itt a nyers. Jó van és kikel. Aztán jön a szárazság és ami kiklet az elszárad. Ami eső után kel ki, az megmarad. Vagy rosszul tudom?
http://www.haszon.hu/agrar/noevenytermesztes/698-a-repcevetes-technikaja.html
Íme
Én zöldtrágyának, akarok (kell) vetni de, ha nem jön az eső, akkor, nem jön be és az AKG pontoz.
Kiskocka bálázók betegségei »
Szerintetek meg lehetne javítani ezt?http://www.agroinform.com/aprohirdetes/4311190/Massey-ferguson-kiskockabalazo.html
És ha meg lehetne javítani akkor szerintetek ilyet hogy repce szár vagy kukorica szár be lehetne bálázni vele?
Nagyon furcsállom hogy ilyen olcsó.
jobbára csak egy bálás kazánhoz gondolnám,meg egy kevés széna is lenne kb 1000 2000 bála max. Mit gondoltok?
Talajközpontú művelés »
Ez milyen földön van húzva? Olyan mintha szántás lenne, de mi az a kóró ott benne. Repce szárnak nézem, de nem létezik, hogy aratás után van, mert akkor jó beteg repce volt. Amúgy könnyű kis kompaktornak néz ki. MF-es majd hívhatlak a baci szaporítással kapcsolatban? Te tavasszal is fogod szórni?
Kinek milyen a repce, illetve a búza? »
Válasz #6832 hozzászólásra Ez így van, gyakran megnézed. Itt egy link, ez elég korrekt. Van repcéd? LINK
Repce tavaszi növényvédelme »
Válasz #511 hozzászólásra Talán ez .... Ha esetleg már nem nőtték ki a gyomok és takarja őket a Repce
Kedvenc Weboldal »
Kinek milyen a repce.... topikban zt tomi javasolta Agomókuss-nka, hogy olvasgasson.
Javaslom, hogy olvasgassa más is, (hosszú téli estéken) és ha van tapasztalat, akkor ossza meg velünk.
Kezd érthetővé válni, hogy miért kérik egyes kukoricák olyan erősen a csapadékot. (furulyálnak).
Talán egy nem időben végzett munka az oka?
Tarlóhántásról ír.
http://www.agrarunio.hu/hir/a-tarlohantas-jelentosege-napjaink-szaraz-gazdalkodasaban-941.html
Íme
Kinek milyen a repce, illetve a búza? »
Válasz #8247 hozzászólásra A Salsa hatóanyaga etametsulfuron, repcében eddig nem volt még SU hatóanyag. Itt egy link: Salsa Ahogy tudom árban nagyon jó lesz. (10 ezer alatt max dózisban is) A ButisanStar meg 20 ezer körül van. Ezt sokan használják nem rossz anyag. A Salsa is jó lesz szerintem.
Zöldtrágya »
Válasz #611 hozzászólásra Ha nem fagy le a növény, akkor valóban nem sok lehetőség van a tárcsázáson kívül, bár ha elég magasra megnő, talán a szárzúzás segít rajta. A beforgatott repce árvakelés felénk idén elég nagy mennyiségben visszanőtt.
Van még a pengés törőhenger, amivel gabonát is szépen le lehet fektetni mulcsnak, de ilyet még nem láttam Magyarországon.
Roller Crimper
Ezért érdemes csak lefagyó növényekkel zöldtrágyázni.
Kinek milyen a repce, illetve a búza? »
Válasz #8552 hozzászólásra IME Ezen kívül kb. 10 címet dob még ki a google "repce termesztéstechnológia" beírására
Repcevetés 10-75 cm-re? »
Ez kis parcellás vagy nagyüzemi lehet?
Tudhat egyáltalán ennyit a repce, vagy csak nagyít az előadó?
Egyébként itt a videó is, mielőtt PS-al vádolnának
Videók »
Alföldi srácok nagyon jó videókat készítenek: Repce aratás Claas Lexion 540, New Holland TM190, MTZ 892 HD minőségban Napraforgó deszikkálás:
Mit kell tudni a John Deere 2056 kombájnról? »
Egy kis repce aratás.
Videók »
Na szóval így talán jobb a beillesztés, szóval idei befejezésünk a repce aratásnak tegnap!! Jó csemegézést! Remélem tetszeni fog mindenkinek
Kinek milyen a repce, illetve a búza? »
1 bot csinálta volt agronómus ismerősöm mondta 1ccer (akkor is ilyen meleg száraz idő volt a 2. szórás idején)hogy a kipárolgó AN -ből a buza és repce a levél árnyékoló hatása miatt képes levélen is hatóanyagot felvenni, mármint a márolgó N hatóanyagot.... NA erre varjjatok gombot.... én nem tudom hogy igaza van-e én még erről nem hallottam. Várom a véleményeket és remélem csak megerősíteni tudjátok a csávót
Moderátor által módosítva: 2017-03-07 15:03:54
Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) »
Válasz #15914 hozzászólásra
Nem halok bele , de el tudják venni az ember kedvét , pláne ha múlt héten fizettem egy 10000-es csekket bizti övért.
Story: Kimegyünk megnézni 3-an egy haver Repcéjét. Sár van . Nejlon zacsi a cipőre , kocsi az útszéli bejárón marad ,gyalogolunk befelé a dűlőn... Tőlünk 300méterre 3 barom rendőr beszélget a strihel..... qrvákkal.
Látjuk , hogy észreveszik a társaságunkat és elkezdenek valszeg távcsővel nézni minket onnan(nem mutogattunk meg ilyenek).
Hoppá , biztos pénzt , kábszert, vagy egy holtestet ásunk majd el , oda jönnek a kocsinkhoz... Lesegetik , minket is most már kicsit közelebbről(persze az adófizető qrvákat ott hagyták büntetlenül "dolgozni"). Gondolják , na elbújunk és majd ha kijönnek tetten érjük őket(repce szemle után).
Kijöttünk , egy busz mögé be bújva kiugrott , igazoltatott... Nem hitte el hogy azt csináltuk amit ... Bizti öv nem volt bekötve (akkor ültünk be kb 200méterre), és hogy boldog legyen :10000....
Magyar rendőrség... 
Moderátor által módosítva: 2015-04-07 14:32:41
Repcevetés aug. 25-től »
Na remélem mostmár nem áll rívásra a szád!?!?!?!?
Itt semmi se eső se kelés, nagyon félek hogy oda az a sok pénz és munka amit beleültünk ráfordítottunk (clearfield repce butisan star miegymás...)
Még ha ki is kelne annyira későn vagyunk hogy nemtudom megbírna e erősödni, tudna e szép állományt kinevelni még az ősz. Tavaly is ami idejében lett vetve tűrhető volt évjárathoz képes jó, ami október eleje felé kelt azmár xart sem ért. Itt mi magasan vagyunk, normál évben az aug20-i vetés ami a tuti, meg persze utána a normális kelésidő.
Nagy bukta az egész ha nemlesz belőle jó repce 90-100 hektárnak annyi és ami mégnagyobb baj ezekbe a fődekbe nagyrészt nemtudok mást rakni mert .....sor mellett van ilyesmi...hoki tavasziárpát meg ilyesmit nemszabad mert az nemhozza meg az elbukott lóvét, kukoricát meg nemlehet ugye...
Moderátor által módosítva: 2015-04-07 13:59:56
Aratás »
Válasz #2380 hozzászólásra Nem spórolok a műtrágyán. Attól még nem adok kevesebbet. Vannak számítások arra vonatkozóan hogy mennyi és milyen szerves anyag van a szalmában. Ebből lehet következtetni. Nézz utána, vagy kérdezz utána. pontos számokat nem tudok mondani, hülyeséget meg nem akarok. Továbbá nagy kérdés mikor viszik le a szalmát. A nedvesség megőrzés miatt fontos a jól időzített tarlóápolás. Mi pl repcét vetünk gabona után ezért ez kiemelten fontos. Hisz ha kiszárad a talaj akkor nem lehet jó magágyat készíteni repce alá és az ugye nagy baj...
Talajközpontú művelés »
Többször hallottam vitákat a lazítás időpontjának megválasztásáról. Kb 50 cm mélyen mikor célszerű szerintetek mondjuk egy búza vagy repce tarlót csinálni? Egy sor tárcsa után ha már kizöldült tarlóápolás előtt , vagy rögtön aratás után (ha épp nem csont száraz)? Mert ugye szárazban repeszt igazán míg ha zöld -nyirkos a tarló , akkor már elvileg kenhet....
Talajközpontú művelés »
Vadmalac!!! Egy rugóra jár az eszünk. Kicsit visszább én is ezt írtam,hogy aratás után neis hanntanék tarlót lehet, húznm ezt a maximulch gépet. Meglenne repce alá a mély alap talajművelés, és a rövidtárcsa sorok tarlót hanntanának ugye ezzel egymenetben, nem beszélve arról, hogy nem tipikus lazító utáni állapotok lennének ezek végett, hanem jobb felszín amit még egy jó hengerrel aprítassz lezársz egymenetben. Aztán egy hónapot vársz, ha nagyonnagyon felgyomosodik akkor tarlóápolás közben, de tényleg ha csak annyira indokolt, hogy vetés előtt már akkora lenne a szártömeg,hogy veszélyeztetné a repcét. De elvileg ha július másodikfelében aratsz mint nálunk, sőt augusztus elején a búzát ugye, akkor augusztus végéig mé nemlenne baj ezzel. Aztán egy hónap alatt csak beérik egy kicsit a talaj, egy rövidtárcsával pedig vetéshez magágyat készítenék repce alá. Nekem ez jónak tűnik és kisebb kockázattal mintforgatással, vagy síma IH tárcsával.
Grubberekről »
Válasz #1183 hozzászólásra
Értelek! és ezt szeretem benned! ilyenkor elfogadom a külföldi példákat, mert ez nem politika
A 4 soro csak azért érdekel, mert a cimborám ilyet húz ugyanazzal a géppel ami nekünk van, bár azon 15 lóerővel erősebb a program, de szerintem nem ennyi múlna a "siker", 3méter szélesen elkéne vinni emennek is simán úgy gondolom.
Viszont ha nem szükséges felárat nem fizet érte az ember mert minek!?!
A Terracult azért teccik,mert nem spirálrugós, valamiért ezt a 40x40-es rugós kapaszárat jobbnak vélem, legalábbis addig amíg ki nem próbálom
Mint írtam a sok kotnyeleskedés és kérdezésből már felállt egy elfogadható technológia.
Eleve nekem a lazító búza után repce elé menne, tehát repce alá a mély altalaj művelést kell elvégeznie, semmi többet, így a talaj vízvesztesége sem csökkenne, mivel a feltalaj nem forog át nem megy fel rög, kicsit megcsíkozódik, de a henger meg lenyomja utána azt is.
Ez persze hanntott tarlón menne, majd amikor végiglazítjuk a kívánt területet, nemsokára jön a vetés, ami alá pedig kultivátoroznék!
Nem mélyre, 10-15centire. Szerintem elég, magágynak, kezdeti gyökérfejlősédnek ez a lazított porhanyított réteg, aztán lefelé meg a lazító rendezkedett már szóval van útja a gyökérnek.
Így a vízmegőrzés is elég jól hangzik, ha nem sárba csináljuk ezt akkor a talaj is zsír utána, nem rögbe kell vetni, és nincs tárcsa-eketalp sem.
és időben is kiadja szépen, nemkell egyszerre többféle munkát végezni, egyfolytában átakasztgatni, összevissza szervezni a munkát, semmitsem, és még gázolajból sem kér nagyon sokat.
Szerinted???
Nagy szármaradvány nincsen, leszecskázott, vagy felbálázott tarlóra menne ez a művelet sor, tehát a nem alakulna ki levegős zárványos magágy sem.
Főleg mert általában ha tudunk kezdeni idejében aratni nem is elég egy tarlóhanntás ,szokott kérni mégegy sort tarlóápolás képpen.
Grubberekről »
Válasz #1363 hozzászólásra 5,2 m-es ih nehéztárcsa, ez a gép ment eddig a legtöbbet, tarlóhántás, tarlóápolás... magágykészítésre kompaktor, kombinátor, eke elmunkálóval, lazító idén jött a lazító, ezzel repce, búza alá dolgoztunk, tarlóhántás után, majd kompaktor vagy tárcsa után ment a vetés a tavaszi vetések alá is a lazító dolgozott, csak a kuk. tarlót szántottuk próbán Lemken Heliodor volt 4 m-es, de nem voltam vele teljesen megelégedve
Altalajlazítás - altalajművelés »
Válasz #2519 hozzászólásra Joseynak van igaza, szerintem a keskeny kés szárnyakkal ami prímán roppantja szét a fődet! De ahogy írtam is laza talajon kisebb osztással kell mindenképpen, de a laza talajt fel is lehet forgatni ezért ott az olasz féle lazítók is bármikor használhatóak, eleve nem rögesedik hanem omlik. Szóval kb ígyvan a beosztása a lazítóknak szerintem, illetve sokak szerint akik tapasztalták a dógokat. A hajlított és egyenes kés közötti különbség szerintem ott jön ki, hogy a hajlított jobban forgatja a fődet az egyenes meg csak vágja de nem fordít a feltalajon semmitsem. Nálunk nyirok agyagos a főd, amolyan lágykemény ahogy szoktukvolt mondani, persze van ilyenis olyanis de a nagytöbbség ezt mutatja. Alapvetően repce alá szoktunk lazítani alapművelésként és nyáron ha én felhantorgatom a fődet akkor nemlesz semmi még talán búzának sem talaj belőle. Így meg a hántott tarlón vagy előtárcsázva nehéztárcsával ahogy helyzet adja, kitűnő munkája van! Ha lenne egy Pronto vagy Rapid mehetne a lazító után, nekünk nincs így kap még egy rövidtárcsát és mehet is a vetés. Az idei helyzetben pedig észnél kell lenni! MErt ami nemlett meghanntva azzal eljátszani ezt nemtudom hogy ment volna oly annyira kegyetlenűl robbant a főd hogy itt ez a technológia lehet nem működött volna túl jól. Ezért amikor már látszott hogy aszály van még aratáskori időben akkor a tárcsával ment is a mulatság folyamatosan, a hanntás tarlóápolást is kapott amikor jól felnőtt a gyom-árvakelés, így amikor a lazítót húztuk akkor a vetőágy a feltalaj omlott alul meg roppant a főd ahogy kell!
Olajretek termesztése »
csak egy ostoba vélemény, vagy észrevétel erről a zöldtrágya dologról: egyszer a repce tarlót sekélyen a cerrier-el meghúztam, majd magára hagytam az őszi szántásokig. hatalmas zöld tömeget adott, de..... maradt a vegyszerezőben valamennyi totális a tarlókezelésekből és belefordultunk egy-két gépaljjal a "zöldtrágyába". a poén a szántáskor jött. a zöldtrágyás részen az eke alig ment bele a földbe, az agyát is kiszárította, mert mint a beton olyan száraz volt traktor keréknyi "rögöcskékkel", ellenben ahol kivegyszereztük ott a talaj nyirkos volt és simán bele lehetett volna vetni a szántásba bármilyen vetőgéppel. nagyon sokáig motoszkált bennem ez a zöldtrágya dolog, mert nem minden területemet tudok normálisan szerves trágyázni de egy ilyen véletlen próba miatt marhára elment a kedvem tőle. az észrevételem inkább a talaj vízkészletére utalt volna. egy ilyen aszályos évben, ez a zöldtrágya a hatalmas tömegéhez borzasztó vizet még valahonnét elvessz, akkor végképp a kérdésem, hogy mi marad a fő vetésnek ?
Kukorica gyomirtása »
Válasz #612 hozzászólásra Ja és az árakról... Colombus :5300 /liter nettó Galera :2300 /liter nettó De acat ellen most mi a Taltost is kipróbáljuk 3100/ha nettó , ez is tövestül viszi búzában! Gondoltam már csak MCPA-s tarlókezelésre is full dózisban + nedvesítőszerrel konkrétan acat ellen ez volna a legolcsóbb , 1600/ha. (esetleg én tennék még mellé 20gr Mezzo-t 1400/ha , ha mondjuk nem repce lesz utána )
Vegyszerezők »
Válasz #119 hozzászólásra A nagyobb keret jobban benyúlik a vízfoltok, laposok fölé, valamint kevesebb taposást csinál. Szerintem nem tud túl nagy lenni egy permetezőkeret, ha a tartályban van annyi víz, hogy kb. egész számú kerülőt lehessen vele menni! Az oszlopkerülgetés megszokás kérdése. Ma a legtöbb permetező nyomkövetős, így ha törésmentes íveken mégy, akkor nem jelentős a taposás, és ha megszoktad, akkor simán tudod kerülgetni. Az, hogy mekkora gép kell sok mindentől függ. A területméret csak egy dolog. Ha 8,5 ha a legkisebb földed, tedd össze a két kezed, mi sokat forgolódunk 0,3-1 ha-os földeken is, és azt is ugyanúgy sarkosan kell megművelni. Fontos a vetésszerkezet is. Pl. kukoricát jó esetben évente egyszer permetezel. Ha azonban a fő kultúráid a repce vagy a búza, akkor 3-5 kezelés is van, de ha ráadásul folyékony műtrágyát is szórsz, meg tarlókezelést is végzel, esetleg a baktériumot is ezzel fújod ki, akkor ugyanazt a földet 6-8 alkalommal is permetezheted egy évben, és így a 180 hekis gazdaságban is 1000 hektár fölött megy a permetező Nekünk a mostani Hardink 2800 literes 18 m-es, 2002-es. Amikor vettük 150 ha földön gazdálkodtunk. Mára 18.000 ha fölött van benne, és tökéletesen megy ma is, de már nagyon kinőttük. Ha érdekelne, gondolkodj rajta, ha úrban meg tudunk egyezni, azt viheted...
Kinek milyen a repce, illetve a búza? »
Válasz #1886 hozzászólásra tarlóhántás + tarlókezelés, a gyomok jó részét rábírod, hogy a repce tarlón keljen ki
Repcevetés aug. 25-től »
Ha parlag föld akkor repce(tarlókezelés és commanddal) vagy búza vetés lenne a jóbb??
Bérmunka tarifák szántóföldön! »
Válasz #2705 hozzászólásra Persze! Tarlókezelésnél is, de pl árvz után visszafoglalt területeket is takarítottunk ki vegyszerrel, eleve állományt szárítani olajretek, szója esetében ésatöbbi. Mostanság az Amegát fújtuk olcsó volt és pont olyan amilyennek lennie kellett, mindent vitt! 4 literrel szoktuk fújni amúgy, pl Fecoéknál kell már 5liter mert ők "mindennél" vetésután keléselőtt totáloznak régóta. Majdnem mindegy mit fúj az ember egyébként. Az biztos, hogy bekellessz venni a technológiába, minden búzatarlót lekellessz kezelni ezzel mert ahol megcsináltuk kegyetlen tiszta és jó ődek vannak tőle, főleg ami már az őszön van lefújva, gondolom akkor a növény élettani munkája megfordúl és a gyökér felé kezd dolgozni raktározni no ilyenkor szívódik le gyökérbe is szépen az anyag és öli el ahogy kell. Végigkell menni a fődeken ezzel az évek alatt ahogy a forgó adja, kalászosok repce olajretek után meghántani gyorsan a tarlót aztán szépen szokott felzöldűni. Persze kérdés mi megy utána mert ha olajretek után búzát akarok vetni október elején de szeptemberre kerül az aratása akkor nemfogja kiadni időben dehát ezért nemfog minden évben mindenre jutni ez
Totális gyomirtás, tarlókezelés »
Mi 2,5 liter glyfosat-tal 80 liter vagy 100 liter vizzel megyünk mindig.Repce meg búza tarlókezeléseknél. Nálunk bevált módszer ez.
Szója termesztése »
Válasz #1375 hozzászólásra Valóban ígyvolt, legnagyobb részben Janibácsi hatására kezdődött a történet tavaly 10hektárral, aztán idén tavasszal pedig szűk 50hektárral folytattuk. Jövőre még nemlátom teljes egészében a forgót mi hogy adja illetve lenne érdemes majd de elméletileg két 30-35hektáros táblába kapásból ez fog kerűlni ésmég ha úgyvan 100hektárig elmegyek vele, de ezmég repce függő is lesz, valamennyit ebből is akarok vetni azért és egymás helyeit elveszik részben. Viszont lesznek táblák melyekbe szója-búza-szója-búza vetésforgó lesz beállítva tartósan is, remélem a kettő közti búzában kitudom majd venni az évellő nehezen irtható gyomokat, tarlókezeléssel meg eleve a megfelelő búza vegyszerrel. Szántani fogok alájuk mert általában egy fokkal könyebb a gyomokkal bánni szántott alapművelésnél egyéb kultúrában is. Viszont attól függetlenűl, hogy a kapás sortáv géppel gyorsan mechanikusangyomírtható sorközökben, ettől függetlenűl még mindig jobban teccik a duplagabonás téma. Aztmondják sokhelyen "Herriő" répavetőkkel vetik és kapákkal húzatják a szóját, ha ócsón használható gépsort kapnék és tényleg jó is akkor lehet érdemes lenne beruházni 100hektárnál már
Kukorica gyomirtása »
Igen, Kukorica után búza vagy tavaszi árpa lesz, utána csinálok tarlókezelést totálissal majd jöhet a repce....
Gyomnövények a szántóföldön »
"Egy veszélyes (tév)eszme nyomában: gyógynövény-e a parlagfű? parlagfűről, amely több százezer allergiás beteg életét keseríti meg, újabban internetes oldalakon és körlevelekben azt terjesztik, hogy nem irtandó gyom, hanem becsülendő gyógynövény. Lássuk a növény „védelmezőinek” fontosabb téziseit, és azt is, hogy mi a valóság: "A parlagfű latin neve: Ambrosia artemisifolia (…). Azt mondják rá, hogy gaz, pedig ez nem igaz. Gaz, csak az emberek között van, mert van rendes ember, meg gazember. Növények között nincsen gaz, csak haszonnövény és gyomnövény. A parlagfű nem gyomnövény, mint ahogy az ürömfélék családjába tartozó többi növény sem az. Az ürömfélék hasznos növények, gyógyításra és ételek, italok készítésére használják őket. Például a likőrök, borok közül nagyon finom az ürmösbor, vagy a likőr." Ökológiai szempontból valóban nem releváns a gyomnövény kifejezés, de a köznyelvben hasznosságot tekintve minden olyan növényt gyomnövénynek szoktak minősíteni, ami (adott körülmények között) több kárt okoz, mint amennyi haszna van. Bár az üröm fajok, sőt, a kamilla, a körömvirág és még számos gyógynövény ugyanabba a családba tartozik, mint a parlagfű (a családot nem ürömfélék, hanem fészekvirágzatúak családjának hívják), az egyes fajok hasznos vagy ártalmas volta nem függ attól, hogy az adott család többi tagját hogyan minősítjük. A parlagfű Magyarországon a gyomok közé tartozik: az állításokkal ellentétben gyógyászati értéke nincs, viszont allergizáló hatása miatt sokak életminőségét rontja és hatalmas gazdasági károkat is okoz.Hazánkban több százezerre tehető az allergiások száma, akiknek körülbelül fele a parlagfű pollenjére (is) érzékeny. Becslések szerint évente mintegy 10 milliárd forintot tesz ki a parlagfű-allergia kezelésére szükséges gyógyszerek költsége, a kapcsolódó egyéb költségekkel (kieső munkaidő, orvosi ellátás stb.) a nemzetgazdaságot érő kár 30-35 milliárd forint. "Régi gyógynövény könyvek leírják több gyógyító tulajdonságát, de meg is lehet enni, mert nagyon sok vitamint tartalmaznak a levelei és a virága, meg a pollenje is. Ezért szeretik legelni az állatok is." A parlagfű Észak-Amerikában őshonos növény, csak a 19. században került Európába. Az első világháború után gyorsult fel elterjedése, de igazán nagy területeket az 1950-es évektől foglalt el. Magyarország területén az 1920-as években jelent meg. Épp ezért nem tartozik a régi, hagyományos európai gyógynövények közé, és Amerikában sem volt jelentős a felhasználása. A referenciaként használt régi gyógynövényes könyvek nem említik a parlagfüvet a gyógyhatással rendelkező fajok között. Élelmiszernövényként való felhasználásáról sincsenek megbízható adatok. "A búzára, a búzából készült ételekre a lakosság 90 %-a, a szarvasmarha tejére és az ilyen tejjel készült tejtermékekre a lakosság 80%-a allergiás és mégsem irtják ki sem a teheneket, sem a búzát a földeken. Ezt az érzékenységet nem allergiának hívják, hanem glutén- és laktóz érzékenységnek! Ugye mekkora csúsztatás! Nagyon sokan allergiásak a pollenekre (ürömfű, repce, paréj, libatop, stb), s nemcsak a parlagfű pollenjeire, s mégis a parlagfű van kikiáltva fő ellenségnek! Legalább annyi ember allergiás az állati szőrökre, különösen a kutya- és macskaszőrökre és ezen állatok ürülékeire, mint a parlagfű pollenjeire, s mégsem irtatják ki hatóságilag sem a kutyákat, sem a macskákat, pedig más tekintetben, csak Budapesten az utcai megszáradt kutyagumik szállóporától évente 3-4 kisgyermek meg is vakul! A lisztérzékenység (gluténérzékenység, más néven cöliákia) immunológiai alapon kialakuló, a gabonákban található glutén által kiváltott felszívódási zavar. Előfordulási gyakorisága a körlevélben szereplő magas számmal szemben jóval 1% alatt van. A laktózérzékenység (más néven tejérzékenység, helyesebben laktózintolerancia) azért alakul ki, mert az emberek egy részének bélrendszerében nem termelődik elegendő laktáz enzim ahhoz, hogy az elfogyasztott tejtermékekben lévő laktóz nevű cukrot lebontsa. Bár a laktózintolerancia nagyon sokakat (a populáció több mint felét) érint, a tünetek súlyossága függ az enzimhiány mértékétől. A parlagfűallergiát a növény virágpora váltjai, amely az érzékeny egyének légúti nyálkahártyájára kerülve rövid időn belül kialakuló jellegzetes tüneteket okoz. A gluténérzékenység és a laktózintolerancia a parlagfű-allergiától teljesen eltérő módon alakul ki, tévedés vagy csúsztatás a három betegséget ily módon párhuzamba állítani. A növények közül van néhány, amelyre kifejezetten sokan allergiások. Ezek egyike a parlagfű, amely nemcsak azért veszélyes, mert a legfontosabb, leggyakrabban allergiát okozó növény, hanem azért is, mert idegen földrészről bekerült ún. özönnövényként nagyon gyorsan terjed. Az állatszőr és néhány egyéb allergia tüneteinek kialakulása elkerülhető vagy mérsékelhető odafigyeléssel (pl. az érintett nem tart otthon kutyát). A parlagfű-allergiával az a baj, hogy a gyorsan terjedő növény virágporát a szél továbbviszi, így az is részesül belőle, aki parlagfűmentesen tartja környezetét. "10 évvel ezelőtt két kisbusznyi allergiás gyermek lett kirándultatva Dobogókőre. A gyermekek allergiás betegek voltak, s Dobogókőn a parlagfűben játszottak, pedig akkor volt a virágzása, és senki sem prüszkölt, senki sem váladékozott tőle! Sokan szedtek csokorba parlagfüvet, hogy otthon büszkélkedjenek vele, hogy már nem allergiásak a parlagfűre. Ahogy a buszok beértek a Flórián tér közelébe, szegény gyermekek elkezdtek prüszkölni, köhögni. Vajon miért? Azért mert az autók kipufogó gázai lemarták a pollenek védőburkát, amely védőburok alatt a polleneknek a bogáncsra hasonlító kis karmai vannak. Ezek a kis karmocskák irritálták a légutak nyálkahártyáit. Addig, amíg ép volt a védőburok, addig nem allergizáltak!!! Akkor most ki a hibás, a parlagfű, amelynek a pollenje védőburokkal van ellátva, hogy ne sértse meg a légutak nyálkahártyáit, vagy a kipufogó gázok, amelyek lebontják (lemarják) a védőburkot? Nem az autókat kellene inkább irtani, vagy a városokból kitiltani? Vajon miért erőltetik még a kőolajszármazékokból nyert hajtóanyagokkal üzemelő motorok gyártását, üzemeltetését, amikor van, vannak sokkal környezetkímélőbb, környezettisztább üzemanyagok, hajtóanyagok is? A válasz: a gyógyszeriparnak óriási üzlet az orvostudomány által gyógyíthatatlannak kikiáltott allergiás betegségek gyógyszeres kezelése!!!!!!!!! Ma már a lakosság 30 %-a allergiás, vagy asztmás, s ők biztos gyógyszerfogyasztók! Az a tény, hogy az orvostudomány gyógyítani nem tud, csak kezelni, régóta ismert. "Medicus curat, natura sanat." Csak a beteg tudja saját magát meggyógyítani. Az orvos csak kezel (kúrál), a (saját) természet gyógyít. Hippokratész és Galénusz óta semmi sem változott. De a gyógyszeripartól sem várhatjuk el egészségünket. Az is egy iparág - méghozzá jövedelmezőbb, mint a hadiipar -, amely a gyógyszerek eladásából él. Ha a gyógyszerek meggyógyítanának, nem csak szimptómákat szüntetnének meg vagy enyhítenének, rövidesen minden beteg egészséges lenne, és senki nem venne többé gyógyszert. Mindenki előtt világos, hogy egészséges nép egyidejűleg "halott gyógyszeripart" jelentene." A gyerekekről szóló anekdotikus leírás valóságtartalma nem ellenőrizhető. Ezzel szemben tény, hogy aki allergiás,az nem csak a szennyezett nagyvárosokban, hanem a természet lágy ölén is szenved a kellemetlen tünetektől. Felmérések azt is bizonyítják, hogy egyes nyugat-európai, tiszta levegőjű nagyvárosokban sokkal gyakoribbak az allergiás betegségek, mint a szennyezett levegőjű kelet-németországi iparvárosokban. Az allergiás betegségek gyakoriságának növekedésére napjainkig nincs egységes magyarázat, de bizonyosnak tűnik, hogy a genetikai okokon kívül a nyugati életmód is fokozza a kialakulás kockázatát. A parlagfű-allergia kialakulásának módjának fenti, igen érzékletes leírása nem tényeken alapul és nagyon távol áll a valóságtól. A légúti allergiásoknak valóban kedvez a kipufogófüst-mentes környezet, de a benzin- és dízelüzemú autók betiltásának elodázását a gyógyszeripar nyakába varrni teljesen alaptalan és elég meredek következtetés. Nem titok, a gyógyszeripar a beteg emberek által kifizetett pénzekből él, de a profitszerzés mellett az elsődleges cél az elégedett vásárló, azaz a gyógyuló beteg. Összeesküvés-elméletek ennek ellenkezőjéről szólnak, de sajnos van elég betegség ahhoz, hogy ne kelljen mesterségesen fenntartani egyes kórságokat ahhoz, hogy a gyógyszergyárak bevételhez jussanak. Az pedig egyszerűen nem igaz, hogy az orvostudomány csak kezelni tud, gyógyítani nem. Gondoljunk csak arra, hány millióan haltak meg az antibiotikumok korszaka előtt pl. tüdőgyulladásban, és ma már milyen kicsi ez az arány. És egy másik példa: azok a maláriás betegek, akik gyógyszeres kezelés kapnak, nem halnak meg, de a világ „gyógyszeripartól nem szennyezett” részein, például Afrika szegényebb részein évente több százezren esnek ennek a ma már gyógyítható betegség áldozatául – pusztán azért, mert nincs pénzük megfelelő gyógyszerekre. "Nem kell (…) irtani, visszafogja az önmagát is a szaporodásban, ha nincs megműveletlen terület, mert neki az a teremtéstől rendelt feladata, hogy megóvja a termőföldet a kiszáradástól, s teszi a "dolgát"! Hazánkban úgy akarnak védekezni az allergia ellen az illetékesek és mindenféle egyletek, hogy a parlagfű irtására szólítanak fel. A parlagfüvet csak vegyszerekkel tudnák véglegesen kiirtani, ha egyáltalán véghez lehetne ezt vinni. A parlagfű is a természet része és kipusztításával felborulna a természet rendje. A vegyszeres irtás több kárt okozna az embereknek és a természetnek, mint a parlagfű az embereknek. A parlagfű után aztán jönnének a többi allergének, az ürömfélék, a libatop, a nyírfák és még sorolhatnám a növényeket s végül nem volna körülöttünk természet, mert a kultúrnövényeket is irtani kellene, mert aki allergiás, az előbb-utóbb a kukorica, a búza, stb. pollenjeire is érzékennyé válna, s így lassan kipusztulna az emberiség is." Bár megművelt területeken és természetes vegetáció esetén a parlagfű ritkábban fordul elő, nagyon gyors terjedése miatt irtani szükséges. Legszerencsésebb a fiatal, még nem virágzó, virágport nem termelő (így nem is allergizáló) növények kitépése, kaszálása – ehhez még vegyszer sem kell. Ugyanakkor nem árt megjegyezni, hogy a „természet rendje” akkor is felborul, ha egy növény olyan területen jelenik meg, ahol nem őshonos. Természetes ellenségei, kórokozói hiányában gyorsan szaporodik, és bár várható, hogy meghonosodása után idővel a helyi ökológiai egyensúly részévé válik és előfordulási gyakorisága csökken, de azok, akik most allergiásak, ezt nem várhatják meg. "(…) miért van ma annyi beteg, így pollenallergia is. 60-80 évvel ezelőtt kevesebb ember volt és több pollent termelő növény, tehát egy emberre fajlagosan több pollen jutott, mint napjainkban, és mégsem volt ennyi allergiás, asztmás beteg. A virágporok nem veszedelmesek, hanem hasznosak (az egyik legértékesebb táplálékunk)." Bizonyos virágporok egyáltalán nem, mások jelentősen allergizálnak. 60-80 évvel ezelőtt a parlagfű nem volt elterjedve olyan mértékben, hogy a maihoz hasonló problémákat okozzon. "Engem nem tudnak megbüntetni a parlagfű nem irtása miatt, ugyanis én úgy irtom a parlagfüvet, hogy megeszem! (…) a parlagfű az emberek számára is ehető, s azóta rendszeresen fogyasztom, az év minden napján. Ilyenkor, amikor még zsenge, összevágom apróra egy kis petrezselyem-, vagy zeller-zölddel, - önmagában sem rossz!- és rászórom a szendvicseimre, a kiszedett ételeimre (leves, kása, tészta, főzelék, barnarizs). Ebben a zsenge korban nagyon sokat leszedek és leszárítom, majd szárítva tárolom, s így egész évben tudom az ételeimbe, ételeimre tenni a szárított, megőrölt porát. Veterán dobóatléta vagyok és sokszor vannak olyan monstre versenyek, ahol több órán keresztül kell dobálni különböző súlyú nehézkalapácsokat. Ilyenkor szoktam a teljesítményem fokozása céljából a verseny színhelye körül talált parlagfűből fogyasztani, önmagában és nyersen. El is neveztek a sporttársaim fűevőnek. Aztán megdöbbentette őket, hogy a parlagfű-evésem után kb. 20 percen belül egyre javultak az eredményeim. Néhány követőm is akad majdnem mindig és náluk is hasonló teljesítmény javulásokat lehetett tapasztalni." A fiatal, nem virágzó növények nem okoznak pollenallergiát. Szájon át elfogyasztva sem várható olyan allergiás reakció, mint amikor a virágpor a légutakba jut. Megenni mégsem javasolt, mivel előfordulhat, hogy az evés közben belélegzett pollentől túlérzékenységi reakció jelentkezik, továbbá fogyasztásával nincsenek hosszú távú tapasztalatok, és tudományos igénnyel nem vizsgálták, (hogy pl. hosszútávon vagy nagy dózisban) nem mérgező-e emberre. Különösen veszélyes és nem elfogadható, amikor egy közszolgálati jellegű műsorban ilyen veszélyes tévhiteket terjesztenek, és bár a riportban megszólalnak szakemberek, nincs lehetőségük reflektálni az elhangzottakra. A fent említett teljesítményfokozó hatás nem ismert, más nem írta le, és az alapján, amit a növényről jelenleg tudunk, valószínű, hogy placebóhatásról van szó. "Pár évvel ezelőtt el akartak adni nekem egy gyufás-skatulyányi zöld port több tízezer (!) forintért. Kérdeztem, hogy mi van a dobozban és miért olyan drága? Erre azt felelték, hogy a szervezet őssejt termelését fokozza a zöld por és ezáltal minden betegséget helyrehoz a szervezetben. Nem vettem meg a port pedig tudtam, hogy egy keletet, nyugatot is megjárt, neves magyar orvostól származik, hanem megízleltem s megszagoltam. Kellemes volt a meglepetésem, ugyanis a zöld por, a parlagfű pora volt, amelyet jómagam már régóta napi szinten fogyasztok! (…) Akiket eddig meg tudtam győzni arról, hogy a parlagfű rendszeres fogyasztása milyen hasznos, bármilyen betegségük is volt, meggyógyultak belőle, még a rákból is, vagy a parlagfű allergiából is." Az itt olvasható állítások teljesen alaptalanok. Az „őssejtfokozás” racionalitása csak bizonyos, jól definiálható esetekben (lenne) igazolható, és akkor is csak szigorúan kontrollált körülmények között. Ilyen hatással a növény nagy valószínűséggel nem bír – eddig ezt egyetlen más növényfajról sem igazolták. Nagy felelőtlenség olyan súlyos betegségekre javasolni a növényt, amelyeket nyilvánvalóan nem gyógyít meg – bármit is állítson az iromány szerzője. "A fentiek ismeretében merül fel a kérdés, hogy akkor miért irttatják velünk a parlagfüvet? Ráadásul még büntetés kiszabását is kilátásba helyezik, ha nem irtjuk azt! Nekem erre is meg van a válaszom! A Földünk túlnépesedése már napjainkban is veszélyezteti a Föld valamennyi élőlényét és lakóját is! Ez ellen a Világkormánynak ( én csak háttérhatalomnak nevezem) tennie kell valamit. Nos a világunk ezen urai fő részvényesei a gyógyszeriparnak is. Ha a világon mindenki megtudná azt, amit az indiánok közöltek a franciákkal, jelesül, hogy a parlagfű, mintegy csodaszer minden betegségnél visszafordítja és normalizálja a szervezetben zajló rendellenességeket, azaz a betegségeket, akkor senki nem venne gyógyszert, és akkor nem lenne óriási bevétele a világ urainak, s még így a Föld is túlnépesedhetne. Ezért a világ urai, a fizetett bértollnokaikkal és bértudósaik által úgy rendelkeztek, hogy elsőszámú közellenségnek kiáltották ki a parlagfüvet, ezt az embernél is intelligensebb, több Föld-történeti katasztrófát is átélt csodálatos ősi növényt, hogy a tudatlan és megtévesztett embereknek még véletlenül se jusson eszébe, hogy a kötelező irtás mögött egy más célja van ezen uraknak. Ez a cél pedig a lakosság gyérítése, a Földünk megóvása a túlnépesedéstől. Weixl-Várhegyi László feltaláló, mérnök-radiesztéta, bioenergetikus, fitoterapeuta, életmód- és táplálkozási tanácsadó és terapeuta, természetgyógyász, a Magyar Természetgyógyászok Szövetsége, a Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesület tagja, a Tudományos Rendőrség alapító tagja és szóvivője" Ennek kommentálása nem tartozik a blog profiljába. A szöveg azonban indikátorként szolgálhat a teljes iromány hitelességének megítéléséhez." http://kodpiszkalo.blog.hu/2012/01/29/egy_veszelyes_eszme_nyomaban_gyogynoveny-e_a_parlagfu Moderálta: (575) 2012-04-16 09:57:24
Talajközpontú művelés »
Válasz #2555 hozzászólásra aha, vetettem. De még 10ha-t be kell vetnem. Az a repcekártevő lehetett pocok is.
Gépszélesség »
Válasz #105 hozzászólásra mondom, hogy gyártanak ! csak nem lehet megnyitni ! : Javítás, gyártás Termékek * B3-15 szárító * B1-15 szárító korszerűsítés * Függőleges bálázó * Vízszintes bálázó * Tömörítő konténer * 5-10m3-es nyitott és zárt tartály * 4,5 m3-es háztartási hulladékgyűjtő * Görgős konténer * Tömörítő konténer 1,1 m3-es bedobóval * Oldalkasza(repcekasza) * Hajó szállító- tároló kocsi * Kombájn adapter szállító kocsi * Szállító kocsik- különböző vetőgépekhez * Homlokrakodógépek adaptereinek gyártása
Fűtési módszerek: a szalmabálás kazán »
Válasz #228 hozzászólásra Heló Nekem a Badigó KFT által gyártott kazánom van .Tökéletes mindent le tudok égetni vele .Ki próbáltam repce,szója,búza,kukorica bálával,meg mindenféle szárítói hulladékkal a búza szalma a legrosszab
Brikettáló gép házilag »
Termeljen tápot ,tüzelőt ,hulladékból traktorhajtással! Pelletálógép darálóval egybeépítve 400 mm-es matricával traktorhajtással 2-3mázsa/óra T/ 25-ös traktor is elbírja eladó.Tüzipelletre és Tápkészítésre is használható.A képen látható vékonyabb pelletet gyártja ,ez éppen repcerostaaljból van. Ágdaráló gyári új, 380v-s motorral 8 cm-s ágat darál. 1/2 hordó gépzsír eladó A fenti gépek értékegyeztetéssel,Tevékenység megszüntetése miatt eladó ill. 16 tonna össztömegű bill. pótra is cserélhetők! T:0620 3355351 Mindenkinek Buék!
Mobil Bio Brikettáló »
Keveset használt brikettáló gép áron alul eladó Érdeklődni a 70/3423887-es telefonszámon! A LD Brikett Basic brikettáló a mezőgazdasági munkák során keletkező hulladékból (pl. szalma, kukoricaszár, repceszár, napraforgóhéj, tönkölypelyva, nád, fűrészpor, faforgács, faapríték, stb.) értékes fűtőanyagot, azaz brikettet állít elő. A kész biobrikettet használhatja bármely vegyes tüzelésű kazánban, cserépkályhában, kandallóban, jelentősen csökkentve a fűtésre fordított kiadásokat, vagy akár a környék lakossága számára értékesítheti is azt! A brikettáló gép csigás rendszerűek, fűtött préseléssel dolgoznak. A mezőgazdasági hulladékok szinte minden fajtáját képes feldolgozni. A préselni kívánt anyagot megfelelően elő kell készíteni. A nedvességtartalmat legalább 10-14%-ra kell csökkenteni, így kaphatunk tökéletes minőségű végterméket, illetve a megfelelő aprításról is gondoskodni kell. A hulladéknak legfeljebb 5x5 mm méretű aprítékból kell állnia a készülékbe való betöltéshez. A csiga által előállított óriási nyomás, a súrlódási hő és a présfej fűtésének együttes hatására a hulladékban található lignin megolvad, amely természetes kötőanyagot képez, egyéb adalékanyag hozzáadása nem szükséges. Ez a ragasztott kötés nagyfokú szilárdságot ad és megakadályozza a morzsolódást. A csiga és a hüvely különlegesen kopásálló, kiváló minőségű nemes acélból készülnek. A brikettek lekerekített négyzetes hasáb alakúak, ezért könnyen pakolhatóak, egymásra rakhatóak, nem gurulnak el. A továbbfejlesztett brikettálógép előnyei: - Elkülönített elektromos kapcsolószekrény - csillag/delta átkapcsolás az indítási áramlökés csökkentésére - porcelán bevonatú fűtőgyűrű - automatikus brikett-törő Adunk hozzá rengeteg alkatrészt is. Az ár a présre vonatkozik, de van még hozzá egy kalapácsos daráló és egy 1,5 m3-es puffertartály is! Együtt 1.500.000 Ft
Aratás »
Az egyik repce táblánk igen hitvány lett, ma vágtam 17hektár, jó 3óra alatt letoltam. Szép sőt gyönyörű volt benne a repce, már ahol megmaradt....Kb 3hektáron összvissz. A többin vay megállt a víz vagy elfolyt a talajja legyütt az ódalgós részein helyébe pedig széltippan erdő nőtt. Végig kemény tömeget kellett vágni de a víznyomástól és e végett megkésett gyomírtástól is ritka volt közte a repce sajnos. Aztán beleálltam egyik búzánkba, csak elkezdett pötyögni a zápor széle éppen annyi hogy már nem tudtam már folytatni meghugyozta kicsit a szalmát. Hatalmas a tömeg 120centi felett ér a szalma és az alsó 30 centije fogós hiába sárga beéredt búza színű és hiába száraz az anyag ott egyszerűen nembír kiszáradni paprikára. Fogja is a kombájnt, 6km/h-tól ritkán tudok gyorsabban menni, termésben 45-50mázsát kalkuláltam alevágott mennyiségtől és a kombájn hektárszámlálójából következtetve, a végén az össz is hasonló lesz szerintem, eléggé egyöntetű a tábla. Ez itt errefelé igen szép eredmény, de 6tonnát szerettem volna azzal a csekély 7mázsa össz műtrágyával amit kapott magágykészítéstől gombaölőzésig összesen...
Búza termény felvásárlási árak »
Válasz #3457 hozzászólásra
Piszkosul tudod osztani az észt!Te ezeket mind tankönyvből vagy a netről
szeded a valós élet teljesen más.Ha olyan rohadt nagy szakembernek
tartod magad szívesen vendégül látlak míg előkészítjük a tarlót repce
alá.Hátha te tudsz valamit a mit az összes gazda nem.Tavaly pl. 1000 ha
repce vetést kellet kinyomni mert nem lett csapadék.Vagy mikor tavasszal
elviszi a víz vagy az idén nem tudtuk optimális időbe elszórni a műtrágyát
van akit az időjárás hátrált valakit meg a gyár mert nem tudtak időbe szállítani.Tudod hányszor volt már olyan esős ősz hogy a tárcsán kívül más
szerszám nem ment el a csutka földön és muszáj volt így vetni a fényes rapidot ott néztük a föld végén mert nem tudott dolgozni.Főnök az élet nem ilyen egyszerű!
Szója termesztése »
Igen ide is kellene hétvégére az eső!
Itt harmatok még vannak de egyre fogy és gyérül! Ha egy mód van rá két-háro napot bírjon még ki az idő addig levágom a kalászosokat-kis repcét majd eshet, de ha igen akar akkor holnapután jöhet
Egyébként jó a meleg a szójának, kez megjönni a színük, sötétednek mintha elkezdett volna élni mérgesedni az állomány, lehet az, hogy most működik már rendesen a nitrogén gyűjtő tulajdonsága???
Legen már jó a szója ha már a többi gatya...
Búzákból is volt kimagasló de kegyetlen gyenge is, le is viszi az átlagot....repce xart sem ér, napraforgók egyenlőre jól néznek ki, kukoricákból amelyik lazább talajon van és nem nyomta meg a víz de összképileg rengeteg hiány veszteség van a víznyomások végett, sajnos az árak is ellenünk dolgoznak, idén szorulunk ha minden így marad, jólenne azért valami húzóág ami kiszed a gödörből.
Annyi vígasztal, hogy az ES MEntor elsőfokos vetőmagom a legszebb a vidéken de olyan szinten, hogy bitang áru!
8hektárról mind vetőmag lesz, még nem számoltam ki mennyi lesz jövőre szójám de ha valakit érdekel letisztítva ám nem fémzárolva lesz eladó vetőmagom belőle jó áron.
Cardiff is van pár hektár elsőfokom az sem rossz de a mentor egyenlőre jobbat mutat
Fűtési módszerek: a szalmabálás kazán »
Válasz #1163 hozzászólásra
Cimbora régi szippantó tartályt ( 5m3) használ , ami a műhelybe pont elfér .
Ha ilyen enyhe az idő , akkor max. heti 2 alkalommal gyújt be és itt is a melegvíz erről megy.Jah és Ő is a kukiszárat ill. mostanában a repcebálát részesíti előnyben.Megjegyzem , h a begyújtáson azt értem, h a puffertartályba a víz min.70-75 fokig felkell , h menjen- stimm?
Ez persze nem 1-2 bála és nem is 1-1.5 órás felfűtés.........
Massey Ferguson kombájnok »
Válasz #1433 hozzászólásra Céges kontra saját ha jól gondolom. Nekem árpa3.8t búza3.9t repce3.6t kukorica4.5t napraforgó1.8 Persze ezeket többé kevésbé megyötörte a víz.
Lombtrágya »
Repce szerintetek mennyire bírja el a karbamidot illetve a mikramidot vízbe feloldva és kijuttatva?
Talajközpontú művelés »
Válasz #11065 hozzászólásra Én húztam a Raptill első darabját, prototípusát. Nagy szártömegnél mivel elől vannak a kések összetudja húzni sajnos. A Yetter sornak épen az a lényege, hogy ne legyen intenzív, csak aprítson porhanyítson. Sőt az egész eszköz úgyvan megcsinálva, hogy talajszelvény ne cseréljen helyet egymással, altalaj maradjon lent de legyen megroppantva, és a feltalaj se legyen megforgatva. Víztakarékos berendezés ami a nevéből adódóan is leginkább gabonatarló után következő repce alá történő alapművelés eszköze. Én húztam külön a késes szegmensét is yetter és hengerek nélkül kis fagyon megdermedt nedves saras pályán 2010-ben pl amikor nembírtunk legtöbb helyen talajt művelni ősszel. Ilyenre is jó. Kukoricán úgy menne el szerintem, hogy egy tárcsasort adni kell a górénak meg eleve jól zúzós újfajta adapter után megy a történet.
Kukorica, napraforgó tőtávolság »
Tartalomjegyzék Dózsa György unokái és a termőföld Újabb rekord a német fővárosban Utolsó lap Földtörvényre várnak a világhírű enyingi Mikó tanyán Mikó Ferenccel, a nevét viselő enyingi Mikó tanyán a régmúlt felemlítése mellett főként a kukorica és a búza termesztéséről beszélgetünk annak fényében, hogy a Mikó & Mikó Kft. és az Enyingi Beszerzési és Értékesítési Szövetkezethez kötődő mintegy 60 családi gazdálkodó földjei madártávlatra fekszenek a Balatontól, elkerülve a savanyú, vizenyős területeket. Nemzetközi sajtótájékoztató házigazdájaként Az enyingi hegyhát egy magas parti részből nyúlik ki, amelynek legmagasabb pontja 160-170 méter körüli. E hegyháton akármilyen a talaj, a csapadékhiányos években a 130 méter feletti táblákon nagy termésre nem lehet számítani, ugyanakkor az alsó fekvésekben gondos munka mellett jól fizet a búza, kukorica és a napraforgó is. A Mikó tanya tulajdonosa, Mikó Ferenc szerint az enyingi határhoz közeli Sió-csatorna új távlatokat nyitna a térség fejlődésében, ha azon akárcsak néhány, ideális esetben öt-hat zsilipet emelnének. Házigazdánkat, akit Európa, Kárpát-medence és Magyarország legeredményesebb kukorica termelőjeként ismer az ország, úgy fogalmaz, az öntözés kiépítése Kánaánt teremtene a csatorna mindkét oldalán. Arra gondol, hogy az öntözés segítségével Enyingen is lehetne vetőmagot termelni. A növények gondozása sokaknak adna munkát, csökkentené az ország vetőmag kiszolgáltatottságát, és emellett tisztes jövedelmet könyvelhetnének el a gazdák. Elismeri, Enyingen a kukorica vetőmagtermelésnek nincs tradíciója, de ha az ember fegyelmezetten végzi a munkáját, már csak egy zsilipen múlik a siker, hogy akár ezer hektáron vetőmagot lehessen termelni. Sikerre vezetett a kukorica, búza és a napraforgó Nincs húsz éve, hogy gazdálkodni kezdett, majd 2002-ben türingiai származású, nyelvtanárnak tanult feleségével, Liane Edith-tel Enyingre költözött, távol szülőfalujától, s még távolabb az ősi Mikó nemzetség fellegvárától, az erdélyi, mai nevén Csíkszeredától. A család a török idők után elszegényedett, fő ága kihalt, a nemzetség megmaradt tagjai szétszóródtak az alföldi és a dunántúli részeken. Jókai Mór említi, hogy Mikóújvárat nem nevezték hajdanában erős várnak, mert még csak valamely hegytetőn sem büszkélkedett, aminek a három oldala megmászhatatlan, a negyedik pedig bevehetetlen; hanem ott fekszik a síkság közepén, négyszögletre kiépítve, inkább csak várkastély, vendégfogadásra, nem ellenség visszaverésre. Van ugyan egy kis gyarló bástyája, s azt vízárok veszi körül, de az a víz fenékig befagy, ott megy át rajta a tatár, ahol akar, s vasfejű gerendákkal rést tör a falon, akármilyen vitézül védi magát a bennszorult népség. A gazdag Mikó Ferenc építetté azt, aki nagy becsületben állt mind Bethlen Gábor, mind I. Rákóczi fejedelem előtt. A temetésénél még a fejedelem és a fejedelemasszony is kísérték a halottas szekerét, pedig unitárius volt. „Arra még nem jutott idő, hogy felkutassam, él-e még valaki a Mikók közül. Én nagyon fiatalon, 14 évesen kerültem el Köröstarcsáról. Gyerekfejjel felmértem, hogy a faluban nincs akkora perspektívám, hogy ne próbáljam meg a vándorlást – vázolja életútjának kezdetét. – Édesapámék öten voltak fiútestvérek, legfiatalabb unokabátyám szakács volt, akárcsak én. Ő is elkerült a faluból, és akkor hozott össze vele a sors, amikor már végzett szakács lettem, és vele tartom is a kapcsolatot” – mondja, és rátér arra, miért és miként került 1996-ban Enyingre, ahol idővel sikeres földműves gazdává vált. Amikor lehetett, 1980-ban kiváltotta, pontosabban kijárta magának a magán-munkavállalási engedélyt, övé lett a 19-es sorszámú papír. Külföldre jutva volt négy földrészen szállodai szakács, majd több mint hét év után visszatért a siófoki szállodába. Ismerősei kommendálták az első tízhektáros enyingi födet, innen már nem volt megállása. Meglátta vagy inkább megérezte az elhanyagolt földben a fejlődés lehetőségét? Kezdetnek burgonyát ültetett, fél évig egyedül dolgozott, ekkor Edith asszony csatlakozott mellé, hogy máig intézze a családi cég és a Mikó tanya papírmunkáit. Azon ma már csak somolyog, hogy Enyingen sokáig idegenként, még inkább gyütt-maradtként emlegették őt is meg a Mikó családot. Idejött egy ember, aki más módszerek szerint dolgozik, mint ők. Ez persze már a kukoricatermesztés időszaka, merthogy a burgonyás próbálkozása inkább volt kudarc, mint siker, nem is tartott soká. Szerinte legkevesebb tíz féle krumplit kellene egy gazdának ültetnie ahhoz, ráadásul mosva, fajták szerint bontva, változatos kiszerelésben, igény szerinti mennyiségben 12 hónapon át ahhoz, hogy szóba álljanak vele az áruházak. De mit termeljen egy gazda, ha kiszorul a krumpli a tárházából? Mire lesz szüksége a világnak? Állati eledelre? Németországban és a skandináv országokban, ha zord a tél, minden apró mag elkél, de ha langyos, a termelő nyakán maradhat akár két évig is. Zöldtakarmány vetőmagra? Ez is kiszolgáltatott vállalkozássá fajulhat, mert Németországban ugyan mindig keresik a zöldtakarmánynövény vetőmagját, mert arrafelé a kikelt növényekkel szippantják ki az őszi felesleges vizet a földekről, hogy művelni tudják. Nagy kockázat a zöldtrágyának való növények vetőmagja is, mert ha jó a termés, egy aratással akár két évig elegendő a mennyisége, s ha bőség idején nincs hol tárolni, rendre nyomott áron lehet értékesíteni. Nos, Mikó Ferenc ezt mind górcső alá vette, meggondolta a lehetőségeket mire eljutott a kukorica, búza, napraforgó, árpa felvállalásáig. Vetett repcét is 2002-ig, mégis felhagyott vele, mert megtapasztalta, a repce nem való Mezőföldre. Sőt, állítja, az ország legnagyobb részére sem. Nézzünk csak utána – mondja –, az utóbbi két évben a repcetermelők nagy pofonokat kaptak. A repce számára kritikus az ország időjárása, termesztése nagy pontosságot igényel, különösen kényes kihívás a növényvédelme. Gyors, mégis pontos munkával A növénytermesztés feltétele a víz, hatóanyag és a hőmérséklet. Egy kis igazítással, gondos munkával Enyingen akár egy 17 aranykoronás földön megterem annyi, mint másutt a 30-ason. Ha változik az alapfeltétel bármelyik eleme, a növény nem tudja felvenni az optimális növekedéséhez szükséges tápanyagot, máris nehezen heveri ki a stresszt, végül kevesebbet terem. A veszteség enyhíthető tőszámkísérletekkel, fajta reakcióval, de csak ha a tanulságokat a következő években alkalmazzuk. Enying az ország egyik legszárazabb része, erre rendre kevés a csapadék, 2011-ben 300 mm, tavaly 400 mm volt, pedig az elmúlt hét évben (2004-tól 2010-ig) a legtöbb most esett 150 évre visszamenőleg. Csakhogy a genetika kiaknázásához szükség lett volna még több csapadékra, az évi 750-800 mm lenne optimális! Mikó Ferenc számára érthetetlen, hogy az elmúlt két évtizedben minden esztendőben egy százalékkal csökkent a búza terméseredménye az országban, még azt követően is, hogy az uniós csatlakozás óta 1100 milliárd forint áramlott a mezőgazdaságba. Új gépek, technológiák érkeztek, sok ember dolgozik a genetika fejlesztésén, mégsem előre, hanem visszafelé haladunk. 2011-12-ben nem értük el a hektáronkénti 4 tonnát sem. Emelkedik a klíma, nagyok a kilengések – nem megfelelően alkalmazkodik a magyar mezőgazdaság. Mi a fő gond? A talajművelés vagy az öntözés hiánya? A pontos munkavégzés vagy a hiányos szaktudás? Hová lett a rengeteg pénz? Sokasodnak a kérdések. Egy részéből jó gépek kerültek az országba, de nem jó mind a 130 ezer, mint állítják egyesek, mert jó gép, jó traktor, jó kombájn, jó talajművelő, jó permetező stb. mindenből legfeljebb 4-5 akad a kínálatban. Azt Mikó Ferenc elfogadja, a szabad kereskedelem világában nem lehetett korlátozni a gazdálkodók gépvásárlását, de valamilyen formában csak rá lehetett volna irányítani a figyelmüket a valóban jó gépekre. Tizenöt éve rajtunk nevetett a világ, csak mi magyarok rendeltünk farmer ágyekét, a szegény gépgyártók lázasan keresték miattunk az asztalfiókok mélyén a rajzokat. De ennél is nagyobb baj, hogy a drága gépeket nem optimálisan használjuk. Mire gondoljunk, kérdezzük, na, most jól megkapja a magáét az, aki nagyteljesítményű traktorjával évente legfeljebb egy hónapot, esetenként egy hetet dolgozik. Nem, nem, mondja Mikó Ferenc, sőt, mindent csak egy hét alatt lehet ideálisan megcsinálni. Nem egy hónap, egy hét alatt! Lehet, hogy a gép abban a ciklusban csak egy hetet dolgozik például a kalászosok, a kapások alá, de ezen idő alatt leszünk képesek befejezni legkedvezőbben a talajművelést a növény számára. Valamikor azt mondták, a betakarítással kell igyekezni. Ez ma is igaz, egy jól időzített és gyorsan befejezett aratással elejét vehetjük az egészséges táplálkozást veszélyeztető gombabetegségek jelentős részének. De az optimális munkavégzés fontos a termesztés minden fázisában a talajműveléstől kezdve a növényvédelmen, a tápanyagellátáson át az aratásig tartó folyamatban. Egy elhúzódó munka esetenként tonnákban mérhető termésveszteséget, minőségromlást okozhat, amely végül megrövidíti a gazdát, mert a takarmánynak való búza és az étkezési minőségű búza ára között tonnánként manapság nem tízezer forint, sokkal inkább csak ezer forint a különbség. Enyingre hivatkoznak Mikó Ferenc az a típusú ember, aki ha valamiről meggyőződik, kiáll mellette. Elsősorban a saját eredményeiből, gondosan vezetett adataiból indul ki, de nem állítja, hogy az enyingi határban szerzett tapasztalatai akárcsak 100 kilométerre arrébb ugyanolyan eredményre vezetnek. Nem, minden esetben az ottani talajviszonyokra kell megkeresni a helyes módokat. Amikor kukorica rekorder lett 2010-ben a 18,362 tonnás eredményével, majd később is úgy fogalmazott, ha 2011 augusztusában érkezett volna egy kis csapadék, lehetett volna akár 20 tonna a termés, a víz hiánya miatt ez benn maradt a növényben, sőt – mondta rá jellemzően szelíd határozottsággal – a rekord ellenére valójában elmaradt 6-7 tonnával a genetikai lehetőségtől. A gazdálkodást autodidakta módon sajátította el, ám meglátásai eddig nem hagyták cserben akár tudós, tanult előadókkal szemben sem. Egy rendezvényen ismert egyetemi professzor tartott előadást a zöldtrágyázás jelentőségéről, ő meg csak rázta a fejét a hallottakon. Összevitatkoztak, és ő állta a sarat. Képzeljék el, amint sokak előtt egy professzor szópárbajt vív a szakácsból lett kukoricatermelővel! Mi tagadás, nagy vita alakult ki közöttük. A kettőjük afférja azzal zárult, hogy a professzor ellátogatott Enyingre, s ott döntötték el a határban, kinek nagyobb az igaza. Azóta is kitűnő kapcsolatot ápolnak egymással, igaz, az enyingi példák hivatkozásként szerepelnek a professzor legújabb könyveiben. Hogy mi volt kétkedésének oka? A zöldtrágyázás. A professzor nyilván német példákra támaszkodva arról beszélt, hogy aratás után végezzünk el egy minimális tarlóhántást, azonnal vessük be zöldtrágyának való növény magjával, így védjük a talajt. Nem, mondta a mi enyingi gazdálkodónk, szecskázzuk a maradványokat minél apróbbra, azt terítsük el, s legfeljebb 30-40 százalékát dolgozzuk be a talajba, ettől a talajélet megindul. A többi megvédi a talajt egy csapóesőtől, vagy a legtöbbször előforduló erős napsütéstől. Egyértelmű, ha kimegy az ember fedetlen fővel a napra, napszúrást kaphat, de kisebb baja lesz, ha felveszi a szalmakalapot. Esőkabátban az esőt is jobban tűrjük. Franciaországban, Németországban atlanti a klíma, ahol 1.000 mm a csapadék. Ott azzal kell küszködni, hogy vizes a föld, emiatt vetnek zöldtrágyát, ezzel szemben nekünk az okoz gondot, mit tegyünk, hogy ne száradjon ki! Túllépve a zöldtrágyázás számunkra nem kívánt szárító mellékhatásán – azokkal is vitába száll Mikó Ferenc, akik szerint az a legény, aki szánt. Nem az a legény, hanem aki megőrzi a talaj nedvességét. Idéz egy száz éves könyvből, ebben Gyárfás József azt írta: az állandó forgatással mi mindig vizet fogunk elveszíteni. Amerikában már a múlt század elején próbálkoztak a szántás helyett a kultivátorszerű talajlazítással és az azonnali zárással. Akármilyen hihetetlen, 1910-ben létezett vasból az összes, ma is használatos henger elődje. Eltelt száz év, sima henger, gyűrűs henger, Cambridge- majd Crosskill henger, amely elé időközben szerkesztettek egy simítót, ám ha betekintünk a kicsitől kezdve a nagy gazdaságok hétköznapjaiba, nem lehetünk biztosak benne, hogy 70%-nál több helyszínen használják a nedvességet megőrző egyszerű berendezéseket. „Száz év alatt jócskán emelkedett a hőmérséklet, sokat beszélünk a klímaváltozás okozta kihívásokról, felnőtt több generáció – és sok helyen mégsem használják a nedvességet megőrző gépeket.” Mikó Ferenc szerint a talajt el kell látni tápanyaggal, óvni kell a nedvességet, ha ez adott, ezt követően már önmagát szabályozza a talaj. Hogy a mezőgazdaság kizsigerelné a földet? – ezzel a zöld véleménnyel nem ért egyet. Mint mondja, egy legyengült, beteg ember nem tud jól teljesíteni. A talaj is akkor lesz erős, ha karban tartják. A talaj majd eldönti, hogy mennyit teljesít. Ha pedig egy növénynek nem adunk elegendő tápanyagot, vagy nem jut a szükséges vízhez, akkor kevesebb terméssel válaszol. „A napnál is világosabban látszott 2012-ben, hogy elfogyott a vizünk. Kézzel megástam a talajt, kiszámítottam, hogy a csapadékhiány miatt a nedves vízréteget 4-4,5 méter körül kell keresni. Abba a mélységbe már kanalas géppel ástunk le. A gyakorlat igazolta a számítást, szinte centiméter pontossággal. Ez azt jelenti, Enyingen a 130 méter feletti földeket idén tavasszal – a téli várható csapadékmennyiség ellenére – nem szabad bevetni kapás növénnyel. Oda árpa kerül majd, sűrűsoros. A tavaszi árpa egy kevésbé csapadékos telet követően is legalább annyit terem, hogy ne legyen a végeredmény mínusz. Takarmányra mindig szükség van, nem maradt itt árpa soha.” Mit tegyünk tehát? Amikor az idő engedi, járja meg a gazda a földeket, vigyen magával ásót, talajpálcát. Ássa meg a parcelláit, győződjön meg róla, vethet-e oda kukoricát vagy az ugyancsak csapadékigényes napraforgót. Ha nem talál megnyugtató mennyiségben nedvességet, a biztonság kedvéért inkább kalászos növényt vessen a kritikus területeken. Azt el kell felejteni, hogy máskor így szoktuk, meg úgy szoktuk. Mert úgy szoktuk valóban, hogy a tél derekán megrendeljük a napraforgó, kukorica vetőmagját, s megy minden a maga útján. Jön a kitavaszodás, a kökény kezd virágozni, vethetjük a kukoricát. Most súlyos a csapadékhiány a földek 50%-án. Az országot övező karéjba átlagos mennyiségben jutott az esőből, hóból, de a belső részeken, mintegy 900 ezer hektáron senki ne gondolja, hogy minden rendben. Ezért ne hagyatkozzunk a megszokásra, miként ne reménykedjünk abban sem, hogy visszajön az olcsóbb vetőmag, az olcsóbb input anyag virágkora, mert nem jön. Adódhat olyan parcella, ahol a talajvizsgálat határérték közeli eredményre vezet, ezzel egy csapadékos tél még reményt adhat a kukorica vetéséhez. Itt megér egy próbálkozást a kukorica, de kérdés, milyen érésidejűt válasszunk? Több hektárnyi tőszámkísérlet A Mikó tanyán tíz éve mindig fenntartanak több hektárnyi területet a tőszámkísérletek számára. Így vizsgáltak olyan új fajtákat, amelyeket 50-80 ezer tőszámmal lehet vetni, és meggyőződtek róla, hogy a két szélsőértéken összesen egy tonna a terméskülönbség akár száraz, akár csapadékos az időjárás. Ellenben ugyanannak a cégnek 8 másik hibridje esetén már 2,5-3 tonna volt az eltérés. Enyingen most tavasszal mindenképpen az alacsonyabb tőszámú fajtákból vetnek, s ha mégis megjönne a csapadék, legfeljebb 1 tonna terméskülönbséggel számolnak az ideálishoz képest. Amennyiben szárazság lesz, az alacsonyabb tőszám miatt esélyt kapnak a növénynek.
Kinek milyen a repce, illetve a búza? »
Repce ragasztás + deszikkálás: Ki mivel szokta? Elastiq - 5600, Spodnam - 8125, Flexi - 6900, Nu-Film - 6900 Ft/ha nettó max. dózissal (agro-store árlista). Deszikkálással egymenetben akarnám szóratni, ezért lassabb hatású deszikkáló szert akarok alkalmazni (3 l glifozát). Ki milyen ragasztó szert ajánlana? Vagy egykutya mind? A hatóanyagok azért eltérőek. Esetleg tennék még hozzá Silwet-et. További kérdés, hogy repülővel 60-80 l/ha-os lémennyiséggel mennyire jó a ragasztást csinálni? Ezzel könnyebb lenne nekem megoldani, mint hidas traktorral 300 liter vízzel.
Kukorica várhatóan........! »
Válasz #9895 hozzászólásra
Jah, így van ahogy írod, van még víz, de elfogy ebben a hőségben, mert óriási a párolgás, azon kívül nálunk is a homok (ebből van a több) fogja legelőbb megadni magát, és még 3-4 nap kemény lesz, utána meg kitudja még hány, de ahogy itt valaki írta "ezt nem szabad remegve csinálni" ez benne van a pakliban, persze benne van az emberben az aggódás, pont ma mondtam hogy szidtuk a hideg csapadékos áprilist, meg májust, de ha ez nem lett volna, nemigen kellel az elmúlt tél után aratáson, bevételen gondolkozni. Szóval, én tegnap végeztem, búza már több gombaölőt nem kap, kuki szépen legyomírtva, behúzva 1 q pétivel, repce megkapta a magáét vastagon még ha összajön ragasztjuk, de arra nemsok befolyásom van, ha a szövetkezet csinálja és itt lesz a gép (ígéret van, meg is lehet bennük bízni) akkor lefújják és a többi már tényleg csak a JÓISTEN dolga, erre volt keret, energia, stb...... többre nincs befolyásunk, max még az értékesítés időpontjában varriálhatunk, de azt meg meghatározza az anyagi helyzet, tehát ott is valamennyire kényszerpályán van az ember, na ha ezt úgy folyamatosan végig agyalja többször az ember akkor jön a nemalvás, hasmenés.... stb. Nem szabad, megtetted ami tőled telt? IGEN, akkor ennyi, persze lefut hogy de jó lenne ha........ de aztán ennyi, ne fusson tovább mert akkor infarktus.
Kinek milyen a repce, illetve a búza? »
Válasz #8210 hozzászólásra Itt a 3 kezelés ellenére is sajnos beadták a kulcsot a búzák. Egyszerűen elfogyott a víz, szinte gutaütés szerűen elkezdtek sárgulni, még a teljesen tünetmentes Exotic is egyik napról a másikra olyan szinten besárgult, hogy alig hittem a szememnek. Repce elővetemény, 50 cm-re meglazítva Agrisem-mel, 300 kg/ha 6-12-24 ősszel bedolgozva, tavasszal 150 kg/ha nitrogén folyékony formában megosztva. Ezek ellenére nem hiszem, hogy rekord termést fogunk aratni.
Aratás »
Válasz #5008 hozzászólásra A víz szabvány szerint van.Repce 8 %.
Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás »
Van akinek hiányzik az eső, de nekem már nagyon elegem van belőle. A napraforgóm 10% már a földön fekszik, kifordult tövestől a multheti viharos szélben, és az elázott talajnak köszönhetően, mára meg 30 ha parcellából 5 ha víz alá került ahová repce menne. Augusztusban még sosem volt árvizem. Azthiszem idénre a repcevetésről már leteszek. A parttetőkön ahol kicsit egyenes a talaj a kombajn nyomokban áll a víz, holott előző évben meg volt lazítózva 40-45 cm mélyen.
Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás »
80 mm lett eddig szerda óta. Azt hiszem örülhetünk, hogy "csak ennyi". Bár így is van repceföld a környéken, aminek 30%-án áll a víz.
Repcevetés 10-75 cm-re? »
Üdv. Az én repcémen is megállt a víz pár helyen. Amint tudtuk leengedtük. Sok reményt nem fűzök hozzá, de mennyi időt bírhat ki víz alatt a kikelt repce?
Őszi mély és középmély szántás vagy forgatás nélkül művelni??? »
Válasz #435 hozzászólásra Hát idén is jobban jártunk a lazított repcékkel mint a szántottal. A szántott területeken nagy vízmosások vannak amik a kis repcét is kimosták. A lazított területeken ahol ugye sok szalma van fent nyoma sincs ilyen jelenségnek. És ahol vízmosás van ott ugye minden mosódik nem csak a repce humusz , tápanyag... Tavaly volt egy 100 hektáros táblánk aminek felét szántottuk felét lazítottuk. Jött egy örült szeles idő. A szántott terület irányában látni nem lehetett a porfelhőtől. A lazított terület felől szinte semmi nem jött. Persze már elvetett magot szinte kiásta szél a szántott területen, mivel abba hagytuk annak vetését ezért csak 12 hektárt kellett újra vetni. Idén volt még napraforgó is kukorica után lazított területen. Semmivel nem volt kevesebb a termés. Persze gondolom talaj függő a dolog... de ezek az én rövidtávú tapasztalataim.
Szója termesztése »
Válasz #2437 hozzászólásra
" (Radocz! nem rólad beszélek hanem környékbéli emberekről"
Kösz, mert még magamra vettem volna.
Több évben termeltem étkezési száraz babot.
Az volt a legjobb, amikor 2 köblösről (1,2 ha) az új kombájn 28 q-át takarított be.
Igaz kicsit törte a szemet, de nem tragikusan.
Az olyan helyen volt, hogy a föld egyik végén "patak" másik végén halastó.
A tengeri akkor is megterem, ha soha sem esik az eső. (mint Dél- Kalifoniában).
Az előbb lefotóztam a gyökeret, amit a bemutatóról hoztam.
Ami a BIO területről való, azon nincsenek rajta a N gumók. Bocs a szakszerűtlen szavak ért, de két hete láttam először szóját.
Van a Neten 1974-ben készült felvétel, hogy már akkor is termelték.
Mivel a TSZ idején búza, kukorica, cukorrépa volt a vetésterületünk no meg lucerna a 10 000 db juh-nak.
Azóta található napra, repce. Mivel a kereskedő azt mondja, hogy kisebb kockázat van a szóján, mint a kukoricán, hát ez az év neki ad igazat.
Az ő javaslat, hogy 45 cm-re vessük, mint a cukorrépát. mi ezt is tudjuk húzatni, mert már megtanultuk. Ráadásul meg van még a tolikapa is. Ezt leginkább a mák termeléskor alkalmaztam. Annak nehézkesebb a gyomírtása, mint a répának. Úgy látom, hogy a szója is "kapás" növény lesz, mert akkor nem fog érni csalódás.
Összefoglalva, amit eddig feljegyeztem:
"
Szója:
http://szojaextruder.hu/tag/szoja-termesztes/
https://www.youtube.com/watch?v=j-Kfmebl1v0
Öntözés
3 szor 60 mm
Igen, ez így igaz. Ahol még nem volt szója termesztve ott kell a vetőmagot Nitragin baktériumokkal csávázni. Ez azért kell hogy a szója többet teremjen és hogy a levegő nitrogénjét megkösse.
http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/agraragazat/2013/05/20130718111104116000000889.html
Agrárágazat. Jó részletes.
Könyv 3500 ft
http://www.gazdakonyv.hu/item/22092
Vetés
Ajánlott távolság növények között, soron belül: 10-10 cm
Ajánlott távolság sorok között: 60 cm
Vetési mélység: 25 mm
Vetési idő szabadföldön: az utolsó tavaszi fagy után
Csírázási idő: 6-12 nap
Csírázási hőmérséklet: 20-30 ℃
Tenyészidő: 75-110 nap - See more at: http://www.kertforum.hu/noveny-adatok/zoldseg-lista/szoja-termesztese#sthash.270L5fBS.dpuf
el kell dobni a csoroszjás vetőgépeket.
Kelésben a szemenkénti géppel vetettek sokkal jobban indulnak!!!
zászólásra ť | Koszi. küldte be 2014-05-03 17:33:28-kor
Itt még csak most kezdték vetni a szóját, bár mindíg ilyenkor szokták kb, amint végeznek a szemes, és siló kukival.
Nálnuk a területek egy rszén volt nagy bitang zuhé, ott levan döngölve a föld. Itt egyértelműen jobb a szemenkéti géppel vetett tábla, mert a ritkább sorban sokkal sűrűbb ugye a tőtáv és egyszerre pontosan kelnek, közös erővel nyomják fel a cserepesedett réteget szó szerint hosszanti csíkonként tolják el fejük felől a fődet. Amit meg gabonavető géppel vetettünk, meg a szomszéd is, a puhább részeken kel de másutt nehezen bír előjönni a ledöngölt felület alól.
Ma jártammban keltemban azt hallom valamivel ki kellena váltani a kukoricát is. Mivel az utobbi években igencsak lutri a nyári melegek miatt....(elkapott beszélgetés volt)
Remélem lesz egy normális szójás év.
válasz #2152 hozzászólásra ť | lockstock küldte be 2014-04-10 07:54:06-kor
Senkinek nincs eladó szójája? Akár feldolgozatlan is érdekelne. arpipapa6106@gmail.com
Tudunk-e versenyezni a GMO-s szójával?
Mindenképpen
Ki fogja elkezdeni?
Aki meg akar felelni a Zöldítésnek.
A kukoricát veszteségesen tudja termelni
Teendők, hogy az első három év tandíját lecsökkentsük egy évre.!
Beszélgess olyan emberekkel, akik termelték, termelik, és termelni fogják.
Csárdaszálláson hallottam, tanultam.
Rossz évjáratban kevesebb mínuszt hoz mint a kukorica.
A kukoricától eltérően nem érzékeny annyira a föld minőségére.
Fontos a mikro klíma.
Párás levegő, és hogy a növény szeresse a helyet. Hogy hol szeret fejlődni, és sokat teremni? Ezt kell kipróbálni,
És megfejteni.
Biztosnak látszik, hogy hektáronként 200 Euró támogatást kap. A „Fiúk” Brüsszelből hazajöttek. Még apró finomítások várhatóak. (Ha a „politika” is így akarja)."
A jegyzet magamnak készül. Ha valaki összevisszaságnak, és rendszertelennek látja, nem téved. De sok eltöltött idő van benne.
Közben megtudtam, hogy Nagisz Nádudvar Móra Tibiék nagy területen termelnek. Valaki kérdezte, hogy a megyében van-e tapasztalat.
Tiszafüreden kétszer termeltek.
Böszörményben most van másodjára.
Tavaly elvitte a víz, az idén a gyom. Szóval nem egyszerű a szójás élet sem.
Mivel az idei borsóm hozott hektáronként 100 000 Ft mínuszt így a szójában próbálunk tapasztalatot szerezni.
Volt Facélia, ami méhésztől kapott akác méz miatt nem lett veszteséges.
Akkor ami kérdéses, hogy
a 45 cm, vagy a 70 cm-es sortávolságból vessek próbaképp többet?
kivel szerződjek?
stb.
Kukorica vetőmagok »
Válasz #393 hozzászólásra azon a földön ahol víz alatt volt a kukoricád és 8 tonna lett azon repcéből vagy naprából vagy akár búzából mennyi árbevételed lett volna? Szerintem sokkal kevesebb,erre legalábbis így volt. Igazán jó napra 1általán senkinek se volt,ami repce faxa lett volna az megdőlt és a gomba megtámadta. 8 tonna kukoricának örülni kell ilyen évben.
Vetőgépek »
Sanyi! hagyjad a p*csába.... annyi szervestrágyád sosem lesz, hogy elég legyen, azt csak a pénzt vinné... az árából komplexet, pétisót, talajjavítót szórj ki tudatosan, ezekkel kordában lehet tartani. Nekünk szaporulattal együtt kb 400juh mindig van, pedig forog folyamatosan, rajta van a kos mindig. A lényeg, hogy ritkán és kevés hektárt tudunk megszórni!!! nem kicsi pénzen, mivel bérbe kell szóratni, nincs szórónk különben is eggyel nem is érdemes, nem haladsz semmire... A telephely körülieket megszórjuk amikor összegyűlik trágya és kész. Mindig ugyanazokat pár évente, legalább ezekből lesz valami ezátal, a rendszeres kb 3évenkénti megszórás végett. Egyszer nagyon szép már térdig érő repce árvakelésre lett kiszórva és egyből szántottam is le a nagyfergával. Az a meló teccett!!! következő évben erről a 10hektáros tábláról 11kocsi napraf jött le, 4,5tonnás átlagot mutatott!!!! aztán a kukorica is vagy 8 tonnás lett következő évben, úgy, hogy csak egy kis nitrogént tettünk vetéskor sor mellé, 1 mázsát ha jól rémlik. Aztán mostmeg elvitte a víz az egészet sajnos... Gründy! Nekünk a legtöbb talaj sűrű tömörödött levegőtlen!!! de vannak jó kukoricák rajta, még idén is a moslek rengeteg esőtől kimodósott tápanyagok mellett is 6tonnát hozott mindegyik amelyiket nem tarolta le a disznó... Aszályban meg éppen ezek tartják jól a nedvességet! Akkor is hozza az átlagát. Persze a lazább humuszosabb földek az igaziak!!!
Grubberekről »
Válasz #1123 hozzászólásra 2009-ben lazítottunk elég sokat, vagy 140 hektárt búza után repce elé, meg kukorica alá. 2010-es évben dupla csapadék egy nagyon extrém év volt. Olyan táblákról tűnt mégis el a vadvízfolt gyakorltilag mindenhonnan, ahol régebben a legnagyobb aszályban is elsüllyedt a kombájn vagy traktor, és nádas nőtt a tábla közepén ezeken a helyeken. Egyszerűen egy 40hektáros táblán amiből vagy 4-5 ilyen vadvízes volt, egyetlenegy helyen nemtudtam felmenni kombájnnal, iszont mellette két méterrel már igen. -ennyi eső után, ilyen grízes helyeken! De minden máshol pozitívum lett. Alacsony fekvésű területeken ahol amúgyis állna a víz ott tök mindegy viszont
Talajközpontú művelés »
Válasz #5395 hozzászólásra Sokhelyen sekély a termőréteg, csak éppen ha ez 30 centin van, és kb eddig vagy madnem eddig szántassz alatta az eketalp az a tömörödött háborgatlan réteg kialakúl. Ezt mindenképpen átkell törni! Rendesen a sok lazíttatlan év alatt egy folyamatos és az egész tábla alatt végigfutó tömörödött kéreg jön létre, ami a víz útját gátolja mind fl, mind le. 2009-ben akasztottunk először lazítót, hihetetlen mennyit javúlt a repce utána! Plusz idén is azok a kukoricák voltak a jobbak melyek alá nem szántottunk, hanem lazító aztán az őszön még jó időkben esők-sarak előtt nehéztárcsával meghúztuk agyig, hogy legyen miből tavasszal magágyat hinteni. Rövidtárcsával leszaladtuk ezeket egy sorral, majd vetettük folyamatosan a táblákat. Az altalaj művelés/lazítás nem véletlen szükséges, az AKG-keretei között is 5 évente megkell lazítani a területet, ha jóltudom be is kell jelenteni 8napon belül ezt.
Életképek a gazdálkodás mindennapjairól »
bakker itt ha ilyen víz van semmivel nem mész el üresen sem általában, bár már volt, hogy fordítva. A víz alatt nincs elfagyva a főd az tuti
Mi már nemtudunk majdnem napok óta szántani, tizen centis a jégréteg, fagyott főd.
Viszont ARATUNK emberek!
zsír! kukorica aratás van! Reggel óta délig 4-en a kombájnt kifaragtuk a jégből, egyszerűen minden forgó hordó mozgó alkatrész bevolt fagyva, múltkor a ferdefelhordó lánca szakadt el, azt is megmahináltuk meg ilyesmi.
Gázbowden bevolt fagyva reggel, bent gázkar letörött
lehet gyártani egy újat bele
Adapter is befagyott, csigát fogta a jég, kikellett vésni.
Errefel a kintmaradt tblából egyet úgy letörtek, hogy bexarás.... a másik zsír, töretlen, csak félek nemlesz elég a toronyba, mert azmeg nem nagy terület.
Aztán végigmentem mindenhol és összeadtam. Kicsit elrontotta a kedvem. eddig 50-re gondoltam, de bizony 80hektár főd van szántatlanúl, ennyi marad ki tavasszal azok közűl amiről arattunk idén, amiről nem és ki sincsen szántva az még egy huszas lesz kb. Legalább pihennek kicst ezek aztán ha idő kegyes lesz őszre príma repce illetve búza fődeket csinálunk belőlük!!!
Kinek milyen a repce, illetve a búza? »
ahol ősszel víz alatt, télen jég alatt volt a repce, most már elment róla a víz, de annyi volt a talaj mozgása a fagyás -olvadás váltakozása miatt, hogy a gyengébb repcéket teljesen kiemelte a földből, a gyökerük aföld fölött van...
Repce tavaszi növényvédelme »
Válasz #137 hozzászólásra
2009-es évben ez KWIZDA kísérleti repce volt 2,8t/ha 7% vízre tisztítva. kemény tavaszi aszállyal ami a virágzás időszakára esett 
Itt van néhány kép
Massey Ferguson traktorok »
No ma hajnalban is letekertem még 14hektárt, aztán volt egy kis ideoda, a rövidtárcsát elővettük, a hengerében egy csapágyat kellett cserélni, mert valami feltekeredett rá és kinyomta a tömítőgyűrűt belőle.
A talaj olyan, hogy nemtudom. Jól felvágja, de nyers azért ,illetve amikor dermedten tárcsázm akkor nem de aztán a naptól kiereszt.
Fúj ezerrel a száraz tavaszi szél és a nap is erős. Túlszárad rögtön a főőőőőd. Lejjebb persze meg nedves.
Most összeszerveztem a brigádot, a nehéztárcsázott fődekre megy a rövidtárcsa egy sorral, majd lehengerezi a Dalbo cambridge holnap végig mindet, majd vetés előtt egy sekély rövidtárcsa gyorsba oszt kész.
Vagy várni kéne még amíg bejön az echte jóidő és felszikkad a főd. De akkormeg hirtelen keménylesz a teteje, a tárcsa alig fog belemenni, alul meg úgyis megmarad nyersnek, tavaly is ez volt a felső túlszáradt kéreg alatt ottvolt a nedvesség. Annyi idő pedig már nincsen, hogy teljesen száraz legyen minden, majd egy esőcske után hirtelen jó taljt csináljunk, ez túl idilli lenne.
Úgy voltam vele, hogyha nem sikerűl az akció akkor sincsen semmi, marad őszre! repce-búza alá, levan tárcsázva vastagon, meghúztuk volna lazítóval vagy Reptill-el aztán uzsgyi. Vagy ha mondjuk májusra sikerülne talajt csinálni mégis akkor még napraforgó mehetne bele, vagy zöldtrágya, majd őszi vetésű. Vannak lehetőségek azért, de ha sikerűl akkor azért elvetnénk, és mindennek meglesz a tervezett hektárja.
Közben két repcetáblából nemlesz semmi, azt már látom, egyikbe megy kukorica másikba nemtudom. Butisan Star-al volt kezelve, ezért szerintem csak olajretek lehet a befutó a tartamhatás végett.
No lehunyok egy kicsit, délután váltom a traktorosom, befejezem a rövidtárcsával második sort, majd vissza akasztok IH-ra hazajövök, majd hajnalban újra megyek és kapja az elsősort, amit nappal röviddel eldógoz másik emberke, a harmadik meg gurigázik rajta.
Csak egy kicsit legyen jó tavasz és akkor össze jöhet a talaj ezekből is! Még időben vagyunk, árpa vetésig is szűk három hét van még, addig még fagyhat eshet akármi, beéred a talaj és a végén egy vetésmélységben történő egyenetárcsázással magágyat készítünk.
legyen így keljen ki, ne vigye el a víz, tudjunk aratni róla egy normál mennyiséget, legyen egy jó ára.
többet nem is kívánok így hirtelen
Kukorica vetési idők ki mit, mikor? »
A kukorica vetés megy teljes gőzzel errefelé (Szigetvár),NK Columbia lesz( ez nem a Colomba
...Minimum 5q ammonimnitrát vagy 6q pétisó kell alá...A szója vetés már száz hektárnál tart..Minden vetés szigoruan hengerelve idén
..(A repcénél mgemaradt a vadrepce és a tyúkhúr peddig kapot Galerát összel és idén Ikaruszt is,de kezdi lenőni a repce)..A területen egy négyzetméter víz sem maradt ,kb. három hete "kiszaladt" a víz a talj mélyebb részén is mindenhol...
Budapest időjárása
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
Fórum témák
Videók
Maximalizált repcetermesztés Léhen
Több éve segíti szakértelmével és folyamatos innovációival az Abaúji Charolais Kft.-t a mindig megújuló Biolchim Hungary Kft.
A biztonságos, egységes és gyors repcekelésért!
A felsőszentiváni Febagro Zrt.-nél jártunk, hogy szemügyre vegyük az RAGT Cadran repcéjét.
Az égig érő repce
A Biolchimnél járt az Agroinform stábja, hogy bemutassuk a cég repcetechnológiai készítményeit.
Gazdainterjú: Mi lehet ennek a repcének a titka?
A Szigetvár-Hús Kft. repcetáblájának csodájára járt a környék. Pedig a titok egyszerűbb, mint gondolnánk: Beértek az 5 éves talajkezelés kedvező hatásai, valamint a lombkezelések a Natur Agro technológiával.
Gazdainterjú: Neked is jól jön 2-3 mázsa repce terméstöbblet?
Tömörkényben jártunk, ahol a gazdaságban a Natur Agro szántóföldi kísérletei 6 éve-, az üzemi terméseredmények pedig 15 éve bizonyítják a Natur Agro termékek kedvező hatásait.
Galériák
Újdonságok a repcetermesztésben - Valkon-KWS bemutató Somogyváron
Egy hazánkban újnak számító technológiát mutatott be a repcetermésztésben a Valkon és a KWS. A Simba talajművelő gépekkel egy menetben, széles sortávban történt a magok elvetése, amely nem csak költséghatékony, de a talaj vízháztartásának is kedvez, és a termésátlagok is magasabbak lehetnek. Bővebben: http://www.agroinform.com/aktualis/Gephirek-Koltseghatekony-repcevetes-Simba-gepekkel-+Video-Kepek/20120902-19926/
Monsanto Kft. növénytermesztési bemutatója
A kukorica, a napraforgó és a repce piaci kilátásai, kukorica nemesítés, termesztési technológiák.
Repce szakmai bemutató – a KWS, a Linzer Agro Trade, a Yara, a Magyar Kwizda és a Pannon Trade szakmai napja
A KWS Magyarország Kft, Linzer Agro Trade Hungary Kft, a Yara Hungaria Kft, a Magyar Kwizda és a Pannon Trade Kft. szakmai napján KWS repce fajtasor bemutatót, repce tápanyagellátási kísérlet bemutatót, növényvédelmi előadásokat, és repcében ajánlott baktériumtrágyák bemutatóját láthattuk.
Életképek a gazdálkodás mindennapjairól »
Válasz #4741 hozzászólásra akkor lehet , h ez repcevetés ?