2021-ben több alkalommal is beszámoltunk arról, hogy a gyümölcstermesztés hazánkban a legnagyobb gondokkal küzdő ágazatok között tartható számon egyrészt az időjárás, másrészt a munkaerőhiány, illetve az elöregedő ültetvények miatt.
Az okok között az egyik legsúlyosabb tényező a változó klíma, ugyanis az enyhe tél tavaszi fagyokkal kifejezetten rossz párosítás a termésbiztonság szempontjából.
A tavasszal gyakran akár mínusz 6-7 fokig is süllyedő hőmérséklet a gyümölcsfákat virágzásban éri. A gond nem pusztán a fagy, hanem az, hogy a fák mélynyugalmi állapota lerövidül az enyhe teleknek köszönhetően, és akkor érkeznek a tavaszi fagyok, amikor a növények már nem abban a fejlődési stádiumban vannak, amelyben mindezt könnyedén átvészelhetnék. Erről korábban dr. Lakatos Tamással, a MATE Kertészettudományi Intézetén belül működő Gyümölcstermesztési Kutatóközpont vezetőjével beszélgettünk.
Most arról kérdeztük a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökét, dr. Apáti Ferencet, hogy mire számíthatunk az idén az ültetvényekben, hiszen csak február közepe van, de már akár 15-17 fokot is mérhetünk napközben.Elindul-e a gyümölcsfák nedvkeringése?
"Most decemberben és januárban nem voltak olyan gondok, mint egy évvel ezelőtt, akkor a január is nagyon enyhe volt. Alapvetően most kedvezőbb helyzetből indulnak a gyümölcsültetvények, hála a tavalyihoz képest hidegebb téli hónapoknak, annak ellenére is, hogy az országon belül jelentős eltérések voltak: a keleti országrészben szignifikánsan alacsonyabb volt a hőmérséklet a nyugati megyékhez képest" - részletezte a szakember.
Idén február 5-10. körül kezdődött meg a felmelegedés, és innentől kezdve a legtöbb gyümölcsfajra, de a csonthéjasokra biztosan (szilva, kajszi, őszibarack, cseresznye) hatással lesz a következő hetek időjárása.
Ezek az ültetvények január közepére túljutottak a mélynyugalmi állapoton, az optimális fejlődéshez szükséges hideghatást "megkapták", és az utóbbi hetekben tapasztalható alacsony hőmérséklet miatt még kényszernyugalmi állapotban vannak.
Innentől kezdve azonban, 10 fok feletti hőmérsékletek esetén a fokozatosan melegedő idő hatására már megindul a fák nedvkeringése, közeledik a rügypattanás.
Ha a napi átlaghőmérséklet 5 és 10 fok között marad, akkor lassan halad a vegetáció, ha az átlagok magasabbra kúsznak, és 20 fok körüli hőmérsékleti maximumok is kialakulnak, akkor rohamosabb ütemben fejlődnek a gyümölcsfák, a kajszi akár egy hónap múlva virágozhat is.
Minél melegebb van, annál gyorsabban fejlődik a vegetáció és annál hamarabb kezdődik a virágzás, ami növeli majd az áprilisban általában menetrendszerűen megérkező fagyos napok károkozásának esélyét.
Szokatlanul meleg van idén februárban, rohamos ütemben kezdenek fejlődni a gyümölcsfák – Fotó: Envato
Ha azonban az egy-két hétig tartó, átlagnál melegebb időjárásból hűvösebbe fordulna a trend, és újra lennének nulla fok körüli hőmérsékletek, akkor még megállna a fák további fejlődése, és nagyobb biztonsággal várhatnánk az esetleges tavaszi fagyos napokat, mondta kérdésünkre Apáti Ferenc.
Az OMSZ adatai szerint az utóbbi 5 nap átlaghőmérséklete 3-5 fok között alakult országszerte, az ország északi részén pedig 0-1 fok körüli értékről számoltak be.
Jelen pillanatban a szárazság jelent óriási gondot, elmaradt a talajok téli, nedvességgel való feltöltődése
Az elmúlt százhúsz év egyik legszárazabb esztendeje áll mögöttünk, és úgy tűnik, idén télen elmarad a talajok téli nedvességgel való szokásos feltöltődése, olvasható az Agroinform sajtóközleményében. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint az ország délnyugati és északkeleti sarkait kivéve jelentős, 50-90 mm nedvesség hiányzik a felső egy méteres talajrétegből, ami esetleges tavaszi vagy nyári aszályok előfordulásakor jelentősen felerősítheti azok kártékony hatását.
Aktuális időjárás-előrejelzésünket 24 órás, 5 és 30 napos, valamint település szerinti bontásban, a permetezésre vonatkozó információkkal együtt megtalálja az Agroinform.hu Időjárás rovatában!
