Saját kert? Nem lehetetlen! – Fotó: Zag Zoltán
Figyelem! Ennyi időráfordítással nem lesz tökéletes a kert, tehát a szomszéd lehet, hogy meg fog szólni, mert lesz némi gyom a kertben. Ezt el kell engedni, a cél a saját termesztésű zöldség, nem pedig a dicsőség. (A parlagfüvet azért ne hagyjuk felnőni!)
Mit tegyél?
Először is ki kell választani egy napos helyet, amit lehetőleg a nap egyetlen szakaszában sem árnyékol semmi. Ez majd a paprika- és a paradicsompalánták miatt nagyon fontos lesz, ne vegyük félvállról! Az öntözővizet könnyebb a növényekre irányítani mint a napfényt! A célnak tökéletesen megfelel 40-80 négyzetméter, attól függően, hogy mekkora a lelkesedés.
Elő az ásóval!
Ha sor kerül a gyep feltörésére, akkor lehet, hogy érdemes lesz segítséget kérni. Először el kell távolítani a gyepet, majd fel kell ásni 15-20 cm mélyen a talajt. Hasznos lehet segítséget kérni valakitől, akinek van rotációs kapája. Ezután érdemes egy gereblyével elegyengetni, és a nagyobb földhalmokat széthúzni, a göröngyöket elaprózni, vagy akár egy gerendát végighúzva a területen, elsimítani. Hogy mikor is kellene ennek nekiállni? Amint vége a fagyos időszaknak, és nem sáros a föld, körülbelül március elején.
Egy rotációs kapával könnyebb és gyorsabb a talajmunka – Fotó: Zag Zoltán
Jöhetnek a korai vetőmagok!
Óriási kínálat érhető el a termeszthető növények szaporítóanyagaiból, és hatalmas információmennyiség áll már rendelkezésre, a vetőmagok csomagolásán a legfontosabb tudnivalók megtalálhatóak. Mégis, jobb nem elveszni az információtengerben. A következő néhány növénnyel érdemes kezdeni, ezeket vedd meg a gazdaboltban (kb. 2500 Ft):
- 1 zacskó (kb. fél kg) vetőborsó – van korai és kései is, a melegebb országrészekben inkább a koraival érdemes próbálkozni, a hűvösebb, csapadékos megyékben a késői is beválhat. Korai fajta például a Debreceni világoszöld.
- 1 tasak sárgarépa – például a Nantes fajta
- 1 tasak petrezselyem– a répafélékből is nagyon sokféle van, az a petrezselyem javasolható inkább, amelynek tömzsi és rövid gyökere lesz, ez a vetőmag zacskóján látható kép alapján könnyen eldönthető, megnevezése általában „félhosszú“
- Fél kg dughagyma – vöröshagymából például a makói javasolható, vagy a lila Red karmen
- 1 tasak jégcsapretek – hónapos retekkel is lehet próbálkozni, de a jégcsapretek könnyebben nő meg ehető méretűre, és nem reped meg olyan hamar
- 1 tasak tépősaláta – a fejes salátával nehezebb jó eredményt elérni, de nem lehetetlen. A Lollo bionda tépősaláta egész évben szedhető.
- 1 tasak spenót, például a Matador fajta
Ez a készlet természetesen bővíthető, de ha minimálisan ennyi vetőmag kikerül a földbe márciusban vagy áprilisban, az időjárástól függően, akkor a tavasz végén, nyár elején saját zöldhagyma, saláta, retek és spenót kerülhet az asztalra.
A borsóval könnyű sikereket elérni, csak arra figyelni, hogy időben a földbe kerüljön! Ha későn vetjük, kevés termésre számíthatunk – Fotó: Polgárné Sarok Edit
Milyen mélyre kell vetni?
A vetőmagokkal kapcsolatban egyszerű a szabály: ahány milliméter átmérőjű a mag, annyi centiméter mélyre kell vetni. Ebből az is következik, hogy a petrezselyem legfeljebb 1 milliméteres magjának elvetéséhez nagyon porhanyós földre van szükség, ami nem áll rendelkezésre, ha elnagyoltuk az elején a talajmunkát és a gereblyézést.
Sortávolság
Ha egyféle növénykultúráról beszélnénk, jöhetnének a szakirodalmi adatok. De mivel szinte soronként más növény lesz a kertünkben, azt a szabályt érdemes követni, hogy kényelmesen el lehessen férni a sorok között, tehát akár 20 cm-is lehet, a borsó és a spenót sorok mellett jobb, ha 30 cm is üresen marad, de a vetőmagok csomagolásán erről mindig van korrekt információ!
Kész a vetés, most csak várni kell?
Két-három hétig biztosan nincs komolyabb teendő, viszont utána, ahogyan melegszik a levegő, egyre többet süt a nap, a borsó és a saláta mellett bizony a gyomok meg fognak jelenni, a répaféléknél pedig valószínűleg előbb fog látszódni a gaz, mint a hasznos növény (régi, jól bevált módszer: a répasorokba fél méterenként 1-1 salátamag is kerülhet, ami hamarabb kel, így látható, hogy hol lesznek a sorok).
Ahhoz, hogy karbantartható legyen a kert, meg kell érteni, hogy melyik növénnyel kapcsolatban mennyi a minimum időráfordítás. Ehhez adunk néhány jó tanácsot, de egy tavaszi-nyári időszakban rengeteg saját tapasztalatot lehet gyűjteni! A borsó például, ha már eléggé elbokrosodott, nem fog tudni teljesen elgazosodni, ráadásul június végére leterem, így nem tart sokáig a karbantartása, és nem is kell olyan alaposan gyomtalanítani mint a gyökérzöldségeket.
Ezeket akár ki is lehetne hagyni az első próbálkozásnál, mivel nagyon sokáig kapával meg sem lehet közelíteni a sorokat, annyira kicsik a növények, marad a kézi gyomlálás, és bizony 2 hetente végig kell rajtuk szaladni, egészen a zöldségek betakarításáig, azaz ősz elejéig.
A tépősaláta magjait lehet sűrűn is vetni, de később szét kell ültetni – Fotó: Zag Zoltán
Palántázás, kései vetőmagok
A népi bölcsesség szerint a fagyosszentek után lehet a palántákat elültetni, tehát május végén. Szintén érdemes megvárni például a tök és a csemegekukorica elvetésével a májust, mert ha hideg földbe kerülnek a magok, nem biztos, hogy sikeres lesz a csírázás.
Ezeket szerezd be május elején (6-7000 Ft):
- 1 tasak csemegekukorica
- 1 tasak sütőtök – a körte alakú terméssel rendelkező fajtákban nem lehet csalódni, pl. Orange)
- 1 tasak cukkini
- 1 tasak uborka – perenoszpóra-ellenálló, salátauborka fajtát érdemes keresni, a vetőmag csomagolásán látható a tájékoztatás erről
- 15 db paradicsompalánta – a kevésbé lédús termésű fajták lombja általában kisebb lesz, ezeknél könnyebb kordában lehet tartani a levélmennyiséget. A túlzottan elbokrosodó növény ugyanis könnyebben megbetegszik.
- 10 db paprikapalánta – fajta ajánlat: Fehér özön
- 1 csomag (kb. 50 db) vetőburgonya – fajta ajánlat: Desiree vagy Agria (Krumplit márciusban is lehet ültetni, ebben az esetben már júniusban fogyasztható az újburgonya.)
A legfontosabbak ezek közül a palánták, mert ha sikerül megfelelő napfényhez és a vízhez jutniuk, akkor július végétől akár október elejéig el fognak minket látni friss zöldségekkel. A paradicsompalántáknak viszonylag nagy helyre van szükségük, így legalább 30-40 cm távolság legyen közöttük, a paprikának valamennyivel kisebb hely is elegendő.
A paradicsom esetében fontos, hogy kb. két hetente ritkítani szükséges a hajtásokat, ezt nevezik fattyazásnak is. Azokat a hajtásokat kell eltávolítani, amelyek a hajtáselagázások közepén, harmadikként jelennek meg. Itt érdemes lehet egy kesztyűt felvenni, ugyanis a paradicsom szára zöld színűvé „festi“ a bőrt.
Paradicsom július közepén – Fotó: Zag Zoltán
A paradicsom esetében szükség lesz karózásra és kötözésre is, így elkerülhető, hogy a növény hajtásai letörjenek a termés súlya alatt, illetve az alsó hajtások is megfelelő fényhez juthatnak – Fotó: Zag Zoltán
A magok vetésénél ugyanazt kell szem előtt tartani, amit a korai vetőmagoknál megismertünk, viszont a tökféléknek nagy helyre van szükségük, 1 méterre legyenek egymástól. A tök gyommentesen tartása leginkább az első időszakban problémás, később az óriási levelek miatt viszonylag kevés gyom tud kifejlődni mellettük.
A tökféléket és az uborkát a kert távolabbi pontjaira kell ültetni (messze egymástól), mert beporzás során kereszteződhetnek, furcsa, ízű, színű és méretű keverékzöldségek jöhetnek létre. A cukkinivel nagyon könnyű sikereket elérni, ezért nem érdemes kihagyni!
A cukkini termesztése hálás feladat, néhány bokor egész nyáron és ősszel ellát egy családot – Fotó: Zag Zoltán
A kukorica vetésénél a szemek között 10-15 cm távolságot jó tartani, ha több sor vetését tervezzük, akkor a sorok között 70 cm-t kell kihagyni.
A burgonya elültetésénél az irányadó távolságok: 40 cm tő- és 70 cm sortávolság. A burgonya gyommentesen tartása is tartogat meglepetéseket. Az elején azzal tehetünk kárt, ha a kapálással megsértjük az éppen kihajtó növényt. Később pedig az jelent problémát, ha a növény töve mellől nem húzzuk ki a nagyra növő gyomokat, ugyanis a gumók méretének növekedését akadályozza a tápanyagfelvétel korlátozása miatt.
Tápanyag-utánpótlás
A tápanyag-utánpótlás elsődleges forrása egy kiskertben lehetőleg komposzt legyen, ami a ház körül keletkező zöld hulladékokból, faforgácsból egy kis odafigyeléssel könnyen előállítható. Fontos figyelni azonban arra, hogy magot érlelt gyomokat ne rakjunk a komposztba, a következő évben meggyűlhet velük a bajunk.
Komposztot a talaj-előkészítés során lehet egyenletesen elteríteni a területen, illetve a palántázásnál érdemes még az ültetőgödrökbe is egy-egy lapáttal kijuttatni.
Ha a paprika öntözésére kellő figyelmet fordítunk, szép termésre számíthatunk – Fotó: Zag Zoltán
Tippek növényvédelemhez
A kiskertben a növényvédelem alapja néhány egyszerű fogás:
- Mulcsozás: a talajtakarásnak köszönhetően nem szárad ki olyan könnyen a talaj, de a gyomokat is elnyomja. Takarni lehet fűnyesedékkel, szalmával, faforgáccsal, fanyesedékkel.
- Növénytársítások – a hagyma jó hatással van a gyökérzöldségek egészségére, érdemes a dughagymával vegyesen vetni a répaféléket. Szintén jó hatást lehet elérni különböző fűszernövényekkel: a retket és a káposztaféléket károsító földibolhák ellen hatékonynak bizonyul a menta ültetése a kertben, a csigák kártétele ellen pedig hasznos lehet a mustárnövény.
- A burgonyabogár egy makacs kártevő. Régi, jól bevált módszer a pávatartás volt, ugyanis az impozáns madár képes volt az egész napot azzal tölteni, hogy a krumplibogarakat gyűjtötte össze. Valószínűleg kevés udvaron díszlik ez a madár, így a következő módszer is jó lehet: a burgonya első leveleinek megjelenésétől naponta ellenőrizni kell, hogy vannak-e lárvák a növényen. Ha a rajzás előtt minden nap lesöpörjük a földre a lárvákat, akkor néhány nap alatt elgyengülnek, végül elpusztulnak. Sajnos erre végig oda kell figyelni, de 50 db növény esetében ez a munka nem tart tovább 10 percnél.
A burgonya a virágzás után nem sokkal már felszedhető (friss fogyasztásra), ha tárolni szeretnénk, akkor meg kell várni a kora őszi időszakot – Fotó: Polgárné Sarok Edit
Öntözés
Hogy az öntözést mennyire kell komolyan venni, az elsősorban attól függ, hogy az ország melyik részén van a kert.
Az első vetemények öntözésére általában nincs szükség, akkor lehet probléma, ha márciusban és áprilisban nagyon kevés a csapadék. Ebben az esetben óvatosan, esőztető módszerrel lehet öntözni, tehát semmiképpen sem öntözőkannával, mert túlzottan megtömörödhet a talaj felszíne.
A palántázás idején az időjárástól függetlenül szükség lesz öntözésre, ekkor már jó szolgálatot tehet az öntözőkanna is.
A legjobb megoldás a felfogott esővíz használata, vagy az öntözési céllal létesített kútból nyert talajvíz. A kútvíz esetében azonban vigyázni kell, a nyári forróságban fontos, hogy ne a hideg vízzel öntözzünk, jobb megoldás, ha először egy nagy hordóban tároljuk a vizet, ahol átveszi a levegő hőmérsékletét, így nem teszünk kárt a növényekben hősokkal.
_fill_540x300_0.jpg)
