A kivi sokak kedvence, és ha egyet eszünk belőle, általában nehezen hagyjuk abba, és már jön is a következő. Ezzel pedig elvileg nincs is semmi baj, hiszen a kivi igazán finom, és még nagyon egészséges is. De vajon mi történik, ha minden nap eszünk ebből a gyümölcsből?
Ismerkedj meg a kivivel
A kivi kívül barna és szőrös, belül zöld színű gyümölcs, és sokaknak a hálós, műanyag dobozos csomagolás juthat róla eszébe először. Pedig az is eszünkbe juthatna, hogy akár a saját kertünkben is szüretelhetjük, hiszen ez sem lehetetlen. De erről majd később.
A kivi mindig is nagyon kedvelt volt. Dél-Kína nemzeti gyümölcsének eredeti neve „kínai egres" volt, majd a 20. század közepén először a „dinnyécske", azaz "melonette" nevet kapta, majd ezt 1959-ben „kivigyümölcs" névre változtatták.
A saját kertünkben is lehet kivi. Fotó: Shutterstock
A kivi név az Új-Zélandon őshonos madár nevéből származik, hiszen a madár olyan kicsi és barna, mint a gyümölcs. A kivinek tavasszal látványos, illatos virágai vannak, míg nyáron árnyékot nyújt a hosszan elfutó, szárán lévő, nagy, kerek leveleivel. Késő ősszel pedig rengeteg termés van rajta, amelyeket még a téli hónapokban is fogyaszthatunk.
A kivi jól viseli a fagyokat, ráadásul betegségei és kártevői is alig akadnak. Kétlaki növény, külön töveken fejlődnek a porzós és a termős virágok.
Legyen saját kivi a kertedben
Az első teendő, hogy tudjuk meg, milyen nemű a kivi. Virágzáskor a termős virág közepében nagyon jellegzetes formát alkotó, kerékküllőre emlékeztető, sugaras alakzatban elhelyezkedő bibeszálak láthatók, míg a porzós virágban nincs bibe, de a virágpora megtermékenyítő képes.
Érdemes egy porzós növényt és mellé 2 méter távolságra egy termőst ültetni, de egyetlen porzós növény mellé akár több termős növény is ültethető, természetesen megfelelő távolságokkal. Vannak öntermékeny, önporzós kivik is, ekkor egy tövön belül található meg a porzó és a termő, de ezek terméshozama jóval kevesebb, és a gyümölcs minősége is rosszabb.
A kivi szereti a szélvédett, napos, félárnyékos helyeket. A talajban sem válogatós, de a kedvence a mély rétegű, jó vízgazdálkodású, nem pangóvizes terület. Amikor ültetjük, az ültetőgödörben jól porhanyítsuk el a talajt, és keverjük át szerves trágyával.
A kivi rendkívül vízigényes növény, így nyáron 2-3 naponta meg kell öntözni. Nem szabad hagyni, hogy a talaja kiszáradjon, ezért érdemes rendszeresen fellazítani a tetejét. Azonban óvatosnak kell lennünk, hiszen a gyökerei nincsenek túl mélyen, ezért ha nem figyelünk, könnyen megsérülhetnek.
Ne feledjük, hogy a friss tövek érzékenyek lesznek a fagyra, az első években védelemre van szüksége. A kivi kúszónövény, ezért fontos, hogy legyen egy stabil támrendszere. A rengeteg gyümölcs nagy súlyt helyez a növényre, így fontos, hogy olyan támasztéka legyen, amelyik elbír a termés súlyával. A kivi támrendszere lehet kordonos, T-oszlopos vagy pergolás, melynek az előnye, hogy székeket és asztalt is tehetünk alá, így a kivi árnyékában pihenhetünk.
A pár éves kiviket évente két alkalommal kell metszeni. A metszéssel azonban nagyon óvatosan kell bánni, hiszen ha a vesszők rövid csapra történő metszését alkalmazzuk, akár az összes termőrügyet el tudjuk távolítani. A kivi metszése csak ritkításból és hajtásválogatásból álljon, ha szüretelni szeretnénk. Csak a letermett vesszőket kell lecserélni az éves vesszőkkel.
Az első metszést február és március között kell megejteni, de csakis fagymentes napokon, még a nedvkeringés beindulása előtt. A kivi az előző évben fejlődött hajtásokon hozza a termést, ezért a téli metszésnél a régi, letermett vesszőket kell eltávolítani. De ilyenkor szabadítsuk meg a görbén nőtt hajtásoktól is.
A kivi második metszésére nyáron kerül sor, július és augusztus között. Ekkor ritkítjuk meg a leveleket és a hajtásokat. A gyümölcsökkel teli ágakon a termés után hagyjunk meg 8-10 levelet, és utána vágjuk vissza a hajtást, így a gyümölcsök jóval több napfényhez fognak jutni, ráadásul több tápanyaghoz is jutnak, ha kevesebb a levél rajta.
Ha pedig jól viseltük gondját a kivinek, sok gyümölcs lesz rajta. Ősszel, szeptember végén október elején végre elkezdődhet a kivi szüretelése. Fontos, hogy az első fagy előtt szedjük le a kiviket. Mivel a kivi utóérő, semmi baj, ha korán szedjük le, meleg helyen tartva hamarosan beérik, de ha hideg helyen tároljuk, a beérését pár hónapra el is lehet nyújtani, így akár januárban is falatozhatunk belőle.
Ez történik, ha sok kivit eszel
A kivi nagyon finom, és nagyon egészséges gyümölcs. Van benne egy aktinidin nevű enzim, amely segít a szervezetünknek a fehérjék megemésztésében, ezért ha nehezet ettünk, jól fog esni utána egy kis kivi.
A kivinek magas a rosttartalma, ezért segít megakadályozni a székrekedést, de sokat segít a szervezet méregtelenítésében is. Sok benne a kálium, és segít egyensúlyban tartani az elektrolitokat. Rendszeres fogyasztása segít a rák megelőzésében. Ezen kívül sok benne a C-vitamin és az antioxidáns, így kiváló immunrendszer erősítő. Mivel alacsony a glikémiás indexe, a kivi nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet.
A kivi nem déligyümölcs, de attól még nagyon finom és egészséges. Fotó: Shutterstock
Egy kivi elfogyasztásával biztosíthatjuk szervezetünk napi teljes C-vitamin szükségletét. A kivi 83 százaléka víz, 1 százaléka fehérje, 0,5 százaléka növényi zsír, 9 százaléka cukor, 3 százaléka rost. Ásványianyag-tartalma jelentős, így megtalálható benne a kálium, nátrium, foszfor, kalcium, magnézium, vas, cink, réz, mangán és szelén is. Magas az A-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, E-, J- és K-vitamin tartalma, a már említett, különösen magas C-vitamin tartalma mellett.
A kivi fogyasztása jótékonyan hat az asztma és egyéb légúti problémák tüneteinek enyhítésére, a benne lévő aszkorbinsav pedig szabályozza a vér LDL koleszterinszintjét. A benne található kálium segítségünkre lehet fáradság vagy depresszió esetén. Vas- és magnéziumtartalma enyhítheti a stressz tüneteit, és segít vérszegénység esetén.
K-vitamin-tartalmának köszönhetően a kivi fogyasztása csökkenti a fogszuvasodás kockázatát, és óv a szürke hályog megjelenésétől. A kivi fokozza a kollagén termelését, ezáltal a bőrünk feszesebbé és ruganyosabbá válik. Fogyasztása a terhesség alatt is ajánlott, mivel csökkenti seprűvénák, a visszerek és az aranyér kialakulását.
Természetesen mint általában mindennek, a kivi fogyasztásának is vannak árnyoldalai. Nem mindenkinek ajánlott a fogyasztása, ugyanis a kivi allergiás reakciót is okozhat. Ezt onnan ismerjük fel, hogy arcpírt, puffadást, hasmenést és gyomorfájást okoz. A szívbetegeknek sem ajánlott a fogyasztása, mert a béta-blokkoló szedése megemeli a vér káliumszintjét, így a kivivel nyert kálium már sok a szervezet számára és károsíthatja a vese működését.
De ha nem vagyunk rá allergiásak, bátran együk, hiszen még az alvászavarok megszüntetésére is hatásos lehet. Könnyebben tudunk tőle álomba merülni és az alvás minőségét is javítja. Sőt, akár még a héját is megehetjük, ha nem zavarnak a szőrök, mivel tele van értékes tápanyaggal, még koncentráltabban, mint maga a kivi gyümölcs húsa.
Adjunk hát helyet a kivinek a tányérunkon és a kertünkben egyaránt.
