Sem a szántóföldi, sem pedig az üvegházi zöldségtermesztésre nincsenek hatással a piaci zavarokat okozó ukrán termékek. Ebből a szempontból biztató a jövő, mert a következő tíz-húsz évben sem kell számolni ezzel a veszéllyel. Még akkor sem, ha több, más negatív hatás is egyszerre érte a hazai zöldségtermesztőket – írja a novenyvedoszer.hu
Világszínvonalú létesítmények születtek, ahol háromszorosára nőtt a termelés volumene – fotó: pixabay.com
Amennyiben Ukrajnát felvennék az Európai Unióba – aminek nem sok realitását látni a közeljövőben – akkor némileg élesedne a verseny.
A magyar zöldségtermelők stabil pozíciója annak köszönhető, hogy mind a szántóföldi, mind az üvegházi kultúrák esetén nagyon korszerű technológiával dolgoznak, kisebb, de nagy értéket képviselő birtokokon.
Egy üvegház milliárd forintos tétel, van, hogy többe kerül, mint száz hektár szántó. A novenyvedoszer.hu-nak Antal Gyula, a Syngenta zöldségvetőmag üzletágának vezetője beszélt arról, hogy, szerinte gyakorlatilag az ukrán termékeknek semmi hatásuk nem volt a zöldségfélékre az elmúlt évtizedekben, és tartja reálisnak, hogy a következőkben ez megváltozzon.
A belföldi ellátásra jól berendezkedett a termelés, tehát kialakult egy jól működő kereskedelmi réteg – fotó: pixabay.com
"A zöldségtermesztés valóban kitörési pont lehet, de sok hátráltató tényezőt kell leküzdenünk. Több zöldségfélében nem vagyunk már régóta önellátók, még a hazai fogyasztást sem fedezzük, tehát lenne még lehetőség növelni a termelést. Elsősorban vöröshagymából, gyökérzöldségből, sárgarépából, petrezselyemből és burgonyából veszítettünk pozíciókat. A zöldségtermesztés sokkal nagyobb beruházást igényel, mivel kisebb területen állítanak elő nagy értéket, amelyhez a szakmai tudást is meg kell fizetni. A területi, éghajlati adottságok ráadásul alkalmasak a termesztés növelésére. A mezőgazdaság, azon belül a zöldségtermesztés nem olyan vonzó terület, ezért egyre kevesebben foglalkoznak ezzel. Generációs problémáról van szó, mivel nehéz az utódokat megtalálni. A zöldségfélék termesztése kézimunka igényes is, ami nem mindig áll rendelkezésre"
– sorolta az okokat Antal Gyula.
"Az elmúlt években több pályázat segítette a gazdálkodás bővítését, ezért aki ügyesen élt a lehetőséggel, az tudott fejleszteni mind infrastruktúrában, mind pedig tárolásban, öntözésben, vagy gépesítésben. A belföldi ellátásra szerencsére jól berendezkedett a termelés, tehát kialakult egy jól működő kereskedelmi réteg, viszont hiányzik az a profi exportszervező hálózat, amely a külföldi piaci útvonalakat állandósítaná"
– tette hozzá.
A zöldségtermesztés sokkal nagyobb beruházást igényel, mivel kisebb területen állítanak elő nagy értéket – fotó: pixabay.com
A zöldségtermesztők időben felismerték, hogy az üvegházi palántanevelés egyet jelent a termésbiztonsággal: igazi sikertörténetté alakult az elmúlt tíz év, amikor a korszerűtlent sikerült korszerűvé alakítani. Ennek eredményeképpen világszínvonalú létesítmények születtek, ahol háromszorosára nőtt a termelés volumene.
A védett termesztésben kizárhatóvá váltak a külvilág éghajlati szélsőségei, de ugyanúgy a kártevőket és a kórokozókat is kint lehet tartani. Antal Gyula azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a legdrágább termelési mód, tehát a hektáronkénti költség több száz millió forintot jelent.
"Az itt termő paradicsomból szinte már önellátók vagyunk, mert az ültetési-termesztési időszakok kitolásával csak alig pár hét, amikor nincs hazai paradicsom a piacon, de próbálják lefedni a gazdálkodók ezt is, hogy minél kevesebb lehetősége legyen a marokkói, spanyol paradicsomnak"
– mondta a szakember.
_fill_540x300_0.jpg)
