Május közepétől, miután a talaj kellően felmelegedett, és elmúlt a talajmenti fagyok veszélye, szabadba is ültethetők melegigényes zöldségfajok (paprika, paradicsom, padlizsán, tök, dinnye és uborka) palántái. Nem mindig sikerül azonban a művelet – lássuk, miért
Türelmetlenek vagyunk!
Talán a leggyakoribb hiba a kertész türelmetlensége. Igaz, évek óta elmaradtak a májusi talajmenti fagyok, a telet szinte átmenet nélkül nyári meleg követi, ennek ellenére óvatosnak kell lenni az ültetéssel. Mindenki szeretne minél korábban paprikát vagy paradicsomot szedni, de attól, hogy egy-két nappal korábban ültetünk, nem lesz korábban termésünk.
A növény nem napokat „számol”, hanem hőösszeg alapján fejlődik. Ez azt jelenti, hogy a napi átlaghőmérsékletek összeadódnak, és ha az így számított hőösszeg eléri az ültetéstől az érésig szükséges növényfajra jellemző értéket, megkezdődik az érés. Kora tavasszal még alacsony a napi átlaghőmérséklet-érték, 4-6 nap vagy még több azonos egy júliusi nap értékével. Vagyis egyetlen napért kockáztatjuk a növényeinket a kritikus, hideg vagy fagyveszélyes tavaszi napokon történő ültetéssel.Arról nem is beszélve, hogy az olyan melegigényes növények, mint a paprika, a padlizsán, de az uborka és a dinnye is idetartozik, ha nem is pusztul el, könnyen megfázik, aminek kedvezőtlen hatása – rossz terméskötés, gyenge termés, rossz minőség – az egész tenyészidőszakra kiterjed.
A melegigényes zöldségfajok ültetését május 5-10 előtt semmilyen körülmények között nem javasoljuk, az 1-2 napos, 5-7 0C-on történő megfázással járó sokkhatást nem vagy csak nagyon nehezen tudják kiheverni.
Attól, hogy egy-két nappal korábban ültetünk, nem lesz korábban termésünk – fotó: Shutterstock
Nem figyelünk oda a vásárláskor!
A kereskedelmi palánta értékmérő tulajdonságait szabvány írja elő.
A jó palánta nagy és egészséges, dúsan elágazó, a tápkockát és a cserepet sűrűn átszövő gyökérzettel rendelkezik. Egészséges voltát a hófehér hajszálgyökerekről lehet legjobban megállapítani, továbbá arról, hogy mentes a gyökérgubacs-fonálféreg tüneteitől, azaz az apró, gombostűfej nagyságú gumócskáktól.
Rossz minőségű tápkockaföldből a palánta gyökerei nehezen törnek ki, az ilyen paprika lassan indul fejlődésnek – A szerző felvétele
Sokan annak alapján vásárolják a palántát, hogy milyen magas, milyen hosszú a szára. Nem a lombozat vagy a szár hosszúsága, a gyökértömeg a mérvadó. A zömökebb, rövid ízközű, de vastagabb szárú növény jobban elviseli az ültetéssel járó megpróbáltatásokat, a kedvezőtlen környezeti hatásokat.
A bekötött, már terméskezdeményekkel rendelkező palánta alkalmatlan ültetésre, legfeljebb csak úgy, ha a terméskezdeményeket az ültetés előtt eltávolítjuk róla.
Törekedjünk dús, fehér gyökérzettel rendelkező, zömök, virágbimbós állapotban lévő palánta vásárlására!
Nem a lombozat vagy a szár hosszúsága, hanem a gyökértömeg a mérvadó – fotó: Shutterstock
Túlszeretjük a palántákat!
A gyenge indulásnak oka lehet a rossz talaj-előkészítés is. A felsorolt növényeket csak gondosan előkészített, mélyen megművelt, érett (!) szerves trágyával is dúsított, legfeljebb középkötött talajba ültessük – a kötött talajokat kevésbé javasoljuk, legfeljebb a paradicsom fejlődik benne elfogadhatóan. A legsilányabb homoktalaj is használható termesztésre, ha van elegendő víz az öntözéshez, és a talajt ősszel vagy kora tavasszal nagyobb adagú szerves trágyával (7-10 kg/m2) elláttuk.
Nagyon fontos a starterként kijuttatott műtrágya mennyisége. Mindenképpen egy kisebb adag, az alaptrágyánál jóval kevesebb műtrágyáról lehet csak szó. A kiültetett palánta, de a csíranövény sem viseli el a magas tápanyag-koncentrációt, ezért a kiszórt mennyiség nem haladhatja meg a két tápelemből összesen a 2-4 dkg/m2 műtrágyaadagot. /Nitrogénből (N) maximum 5 g/m2, foszforból (P2O5) 6 g/m2 hatóanyagnak megfelelő műtrágyamennyiség adható./
Nagy általánosságban elmondható, hogy a nagyobb tápanyagigényű, hosszabb tenyészidejű zöldségfélék esetében az összes kijuttatandó tápanyagnak a 10-20%-át érdemes starter formájában adni, ami érték változhat a zöldségfaj összes tápanyagigénye, a talaj tápanyagtartalma és a kijuttatandó trágyamennyiség függvényében.
Az 1:4:0-1:4:1 arányú NPK startertrágyázás a leghatékonyabb. Jelenleg a kereskedelemben több jól oldódó, úgynevezett foszforsúlyos starter kapható, amelyekben a tápanyagok – mindenekelőtt a foszfor – a növények számára könnyen felvehető formában vannak beépítve. Ezeknél a készítményeknél sok esetben a nitrogén-foszfor aránya jóval meghaladja az 1:4-et, ami az ültetést vagy a vetést követő első hetekben előnyös lehet.
Közvetlen az ültetés előtti nagy adagú műtrágyázás (starter) rontja a mag csírázását, a palánta gyökeresedését, 1-2 dkg/m2 mennyiségű foszfor és nitrogén műtrágya ebben az időszakban fedezi a növény tápanyagigényét!
A gyenge indulásnak oka lehet a rossz talaj-előkészítés is – fotó: Shutterstock
Nem a talaj nedvessége számít!
A palánták csak akkor gyökeresednek jól, ha a talaj a gyökérzethez tapad, üreges talajban hervadnak a palánták, rosszul gyökeresednek. Ezért az ültetést követően – függetlenül a talaj nedvességi állapotától – a palántákat be kell öntözni. Ilyenkor nem a vízpótlás, a növény vízellátása a cél, a beiszapoláson van a hangsúly, azaz a talaj gyökerekhez mosása és a levegő kiszorítása. Ez a művelet viszonylag sok, palántánként 0,5-1 liter víz kijuttatásával jár.
Ültetni csak nedves talajba szabad, de ilyen esetben is be kell öntözni a palántákat!
A palánták csak akkor gyökeresednek jól, ha a talaj a gyökérzethez tapad – fotó: Pixabay
Feleslegesen aggódunk!
Ismert jelenség hajtatásban, de szabadföldön is, hogy a palánták alsó levelei a kiültetést követő egy-két nap után megsárgulnak. Minél kisebb tápkockában neveltük a palántát – különösen, ha szálas palántát ültetünk –, a jelenség annál feltűnőbb, ami azzal magyarázható, hogy a hideg talajban a gyökértevékenység lelassul, valamint a felszedéskor megsérült gyökerek nem képesek a talajból a tápanyagokat olyan mennyiségben és ütemben felvenni és továbbítani a hajtásokhoz és a levelekhez, mint ahogy azt a napsütéses időben a fejlődő lombozat igényelné. Ilyen esetben a kiültetést követő napon végzett lombtrágyázás jó hatású, átmenetileg helyettesíti a funkciójában korlátozott gyökereket.
Tekintettel arra, hogy a tápanyagfelvétel zavara valamennyi tápelemet érinti, célszerű komplex (valamennyi növényi tápelemet tartalmazó) lombtrágyát, híg töménységben (0,1-0,2%), rögtön az ültetést követően a növényre permetezni.
Az ültetés idején vagy az ültetést követő napon adott komplex lombtrágya elősegíti a palánta gyökeresedését, ezen keresztül a kezdeti indulást!
Nem virágzik, csak lombozatot fejleszt a növény
A virágzás a sok öntözés és nitrogéntrágyázás hatására később kezdődik, az is előfordul, hogy a virágokat lerúgja a növény. Miután megtörtént a palánta beiszapolása, vissza kell fogni a vizet annak érdekében, hogy a lombozat mellett virágrügyek is differenciálódjanak. Természetesen tűző napsütés, hőség, ami napjainkban májusban nem ritka, nem számít kivételnek, kell valamennyi vizet adni, de csak mértékkel!
Ültetési szempontból ideális a meleg, de csak borús, esős idő esetén. Az erős napsütésnek csak a palántanevelés során jól edzett, a szabadföldi körülményekhez fokozatosan szoktatott növények állnak ellen.
A palánták beiszapolásos öntözése után, az első terméskötések, terméskezdemények megjelenéséig ne használjunk műtrágyát, és a vizet is fogjuk vissza!
