Több száz olyan gombafaj ismert, amely képes ízeltlábúakon élősködni. Ezekből számos inszekticid készítményt is előállítottak, melyekben maga a rovarpatogén gomba az "aktív hatóanyag".
A Metarhizium robertsii (korábbi nevén Metarhizium anisopliae) egy olyan entomopatogén (rovarokat megbetegítő) gomba, mely az egész világon előfordul, része a természetes talaj-mikrobiomnak. Megfigyelhető, hogy a talajban nem véletlenszerűen oszlik el, hanem előszeretettel társul a növényi rizoszférához, ugyanis entomopatogén mivolta mellett képes szimbiotikus kapcsolatot kialakítani a növényi gyökerekkel, amely bizonyítottan pozitív hatással szolgál a növények számára, ami erőteljesebb növekedésben, jobb termésmennyiségben és egészségesebb növényekben nyilvánul meg.
A M. robertsii azáltal serkenti a növények növekedését, hogy nitrogéntartalmú tápanyagokat biztosít számukra, és növeli a növényi kórokozókkal szembeni ellenállást. A gomba többféle metabolitot és toxint termel, valamint számos kutatás bizonyította más, akár fitopatogén gombákkal folytatott antagonizmusát.
Mivel ez a gomba ilyen széles gazdakörrel rendelkezik, számos kutatás középpontjában áll emiatt a nem-célszervezetekre, hasznos szervezetekre (parazitoidok, ragadozók) gyakorolt hatásának vizsgálata. Ezek eredményei alapján kijelenthető, hogy nem találtak káros hatást az emlősökre, az emberre, valamint a növényekre nézve az elmúlt 100 év kísérletei során. Mindez azt sugallja, hogy ez a gomba biztonságos. További kísérletekben sem találtak káros hatást a mézelő méhekre, gilisztákra, Daphnia fajokra és ugróvillásokra (Collembola).
M. robertsii azáltal serkenti a növények növekedését, hogy nitrogéntartalmú tápanyagokat biztosít számukra, és növeli a növényi kórokozókkal szembeni ellenállást – fotó: Kwizda Agro Hungary Kft.
Új megoldások a biológiai növényvédelemben
Az entomopatogén gomba-izolátumot tartalmazó termékek bővítik a talajlakó kártevők ellen az ökológiai gazdálkodásban is felhasználható mikrobiológiai készítményeink sorát. Sok esetben az egykor beváltnak tekinthető szintetikus növényvédő szerek egyre kevésbé hatékonyak, mivel tapasztalható, hogy a kártevők egyes csoportjai ellenállóképességet fejlesztenek ki a vegyi úton előállított készítményekkel szemben.
A környezetvédelmi előírások szigorodásával egyre több szert vonnak ki a forgalomból, ezért a kémiai védekezés lehetőségei beszűkülnek. Ám a környezet védelme nem kell, hogy egyenlő legyen a gazdálkodás sikerességének csökkenésével. A Kwizda alternatív megoldásokat keres azok számára, akik a természetközeli, hosszú távon is hatékony utat szeretnék követni.
Készítményünk élő összetevője magyarországi talajokból, természetes módszerekkel lett izolálva, vagyis felkutatva, beazonosítva és további felhasználás céljából felszaporítva. Ennek eredménye a készítményünkben aktív állapotban jelen levő Metarhizium gomba.
A készítmény a Metarhizium nemzetség egy faját (M. robertsii) tartalmazza élő konídiumok, vagyis konidiospórák formájában (Mikrogombaszám: 5x108 CFU (összcsíraszám)/g).
A készítmény további összetevői biztosítják a készítmény biztonságosabb tárolhatóságát, kedvező mikrokörülményeket teremtenek az élő entomopatogén gomba számára, ezért az sikeresebben alkalmazkodik a környezeti feltételekhez, ezáltal megnövelik a kedvező hatékonyság időtartamát.
A talajban élő rovarok számos védekezési mechanizmust fejlesztettek ki a gomba támadása ellen, így a gomba folyamatosan evolúciós harcban áll a táplálékával, ennek köszönhetően alakult ki számos törzse, amelyek egyes rovarcsoportokhoz alkalmazkodtak.
A gomba perzisztenciája különböző abiotikus és biotikus tényezőktől függ, mint például a hőmérséklettől, a nedvesség/víz potenciáltól, a mezőgazdasági vegyszerektől, a talaj mikroorganizmusaitól, a talajban élő ízeltlábúaktól és növényektől.
A készítményt a vetés, palántázás előtt kell kijuttatni
A vetőmagok csávázása, a palántagyökerek kiültetés előtti áztatása, az öntözőberendezéssel való kijuttatás, illetve a növényállományra való permetezés elsősorban a zárt termesztőberendezésekben valósítható meg. A csávázás és a gyökéráztatás különleges szakmai hétteret igényel, mivel a vetőmag-csávázás, gyökér-áztatás, leszárítás, és a vetés/-ültetés között legfeljebb egy nap telhet el.
A készítmény kijuttatásához ideálisak a délutáni, hűvösebb, párás-nedves és szélmentes körülmények. A legnagyobb mértékű hatást a kijuttatás utáni 3-5 napon lehet elérni. Kertészeti termesztésben, zárt termesztőberendezésben, talajtakarás mellett a kezelés 4-5 hetente megismételhető, de 3 hónap után mindenképpen javasolt.
Szántóföldi kultúrák esetében a leginkább javasolható megoldás a talajfelszínre történő permetezés és bedolgozás, ültetvényekben leginkább az injektálás. Ezek a módszerek zárt termesztőberendezésekben is működnek, illetve ott javasolható még a talaj felszínére való permetezés.
A készítmény tápanyagokkal (trágya, lombtrágya) együtt is kijuttatható. A háztartási-kerti hulladékból készített érett komposzt azáltal növeli a készítményben található élő gomba túlélési erélyét, hogy a komposztálódás termikus szakaszában aktív mikroorganizmusok a komposzt kihűlését követően inaktiválódnak, így nem válnak antagonistáivá a komposzt hordozóközegbe kevert Metarhizium gombának.
További előny, hogy a nem termofil mikroorganizmusok érés közbeni hőpusztulása miatt a komposztban kialakult „ökológiai űr” lehetőséget teremt számunkra, hogy irányítsuk a hordozóközeg rekolonizációját, előnyt adva az általunk bekevert hasznos mikroorganizmusoknak. A gyorsérlelés további előnye, hogy a termofil baktériumok jellemzően a gyorsan feltárható tápanyagforrásokat tudják csak kiaknázni, azt viszont elég alaposan, így a Metarhizium gomba számára fontos, nehezebben feltárható tápanyagok gyakorlatilag érintetlenül rendelkezésre állnak a hordozóközegben, miközben a zömükben baktériumokból álló konkurens mikrobiom a tápanyagforrásainak nagy részét már elvesztette a komposztérés termikus szakaszában.
Intenzív zöldségtermesztésben mind a szerves, mind a szervetlen mulcsanyagok, illetve ezek kombinációi is terjedőben vannak. A mulcsozás nemcsak a kiszáradástól védi a talajt, hanem az ultraibolya sugárzástól is, melyet a hasznos talajlakó, gyökérkolonizációra is képes mikroorganizmusok jellemzően rosszul tűrnek. Mulcsozott területeken a talajlakó kártevők sok esetben közvetlenül a talajfelszín közelében tartózkodnak, így a talajfelszínre juttatott, kiszáradástól és fényterheléstől megvédett gombaspórák nagy valószínűséggel eljutnak a célszervezet drótférgekhez és cserebogárpajorokhoz.
A Kwizda szakértők bevonásával folyamatosan tökéletesíti a készítmény összetételét a változó külső környezethez való alkalmazkodás javítása érdekében. Magyar egyetemek kutatócsoportjaival együttműködésben a Kwizda folyamatosan vizsgálja a kijuttatás körülményeihez való alkalmazkodás lehetőségét.
Kutatások folynak a készítmény és a települési zöldhulladékból készített komposzt együttes felhasználásáról a készítmény hatástartamának megnövelése, a készítményben található gomba életképességének hosszú távú megőrzése érdekében.
„A KFI_16-1-2017-0272 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a VÁLLALATI KFI_16 pályázati program finanszírozásában valósult meg.”
_fill_540x300_0.jpg)
