További előny, hogy ráadásul az ilyen biodízel cetánszáma magas. Az is nagy súllyal esik latba, hogy az állati zsiradékból előállított üzemanyag (=biodízel) megkíméli az értékes növényi biomassza-alapanyag ilyen irányú felhasználását, azaz értékes földterületeket nem veszünk el az élelmiszer-termeléstől.
Ezért is kézenfekvő, hogy a világon egyre több helyen állítanak elő biodízelt vágóhídi hulladékból és állati tetemekből. Az USA-ban ilyen módon 450 millió tonnát állítanak elő, ezen belül is komoly eredményeket értek el a repülőgépeknek csirkezsír alapú hajtóanyaggal történő üzemeltetésében. Brazíliában a szójaolaj után a feldolgozó üzemek második legfontosabb alapanyagává lépett elő a vágóhídi hulladék. Ebben a tendenciában az EU sem maradt le, minthogy a vágóhídi hulladékként keletkező 2,5 millió tonnányi zsiradék közel fele kerül ipari felhasználásra.
Számos EU-tagországban állítanak elő vágóhídi hulladékból biodízelt, mint pl. Ausztriában a BDK Biodízel Kärtnen vagy Dániában a Daka, de a halfeldolgozás melléktermékeiből is nyernek olajat. Az imént említett dániai Daka-üzemben állati takarmányt állítanak elő, ahol is a nyersanyag negyede farmokról érkezik, a többi vágóhidakból. A nyersanyag először egy óriási vágó/daralóba kerül, majd a darálékból kipréselik a zsiradékot. Az így nyert biodízelt Aarhus város biodízeltöltő-állomásaira szállítják, a dízelhez 5 %-nyi biodízelt keverve. Nagy-Britanniában a biodízel előállításhoz 740 millió liternyi alapanyagból az állati hulladékzsír részesedése - 52,7 millió literével - igen jelentős.
A briteknél az első helyen a használt háztartási olaj állt (314,5 millió l), melyet tőle messze leszakadva a szójaolaj (215,7 millió l) követett. Az impozáns külföldi példák felsorolása után érdemes a hazai kezdeményezésekre is felhívni a figyelmet. Így pl. a nyírbátori bioreaktorban a szarvasmarha-, baromfitárgya, zöld biomassza mellett a vágóhídi hulladék, előkezelt állati tetemek a biodízel-előállítás fontos alapanyagául szolgálnak.
