Ezeket látnod kell: Magyarország legszebb forrásai

Hazánk bővelkedik forrásokban, jelenleg 6500 ilyen vízfolyás ismert, sok közülük turistautak mentén, városok, falvak környékén csörgedezik. Tavaszi túraajánlóként az állami erdőgazdaságok által kezelt területeken lévő forrásokat szedtük csokorba, amelyek közül az elmúlt évek ökoturisztikai fejlesztéseinek köszönhetően számos hely megújult külsővel várja a természetjárókat.

Érdemes útra kelni, a tavaszi időszak a legalkalmasabb arra, hogy túrára induljunk, és felfedezzük hazánk gyönyörű tiszta vizű túrahelyeit – fotó: Agrárminisztérium

A legszebb források Magyarországon

• A Csurgó-kút az egyik legszebb és leglátványosabb forrás a Bakonyerdő Zrt. területén. Farkasgyepű és Magyarpolány között található forrás vize néhány méter megtétele után egy mészkőszikláról csurog le, ahol az évszázadok során apró cseppkőszerűségeket hozott létre.
• A látványos Kőpince-forrás a Magas-Bakony egyik legnépszerűbb kirándulóhelyén, a Cuha-völgyben található. Az 1956-ban felfedezett helynek mindig 7 fokos a vize, bármely évszakban csillapíthatja szomját az arra vetődő vándor. A Porva-Csesznek és Vinye között elterülő, vízmosásokkal tarkított völgyet nem csupán közúton, de kalandos útvonalon, a Cuha-patak mentén közlekedő milleniumi vasúttal is meg lehet közelíteni.
• A Budapesti Erdőgazdaság területén, Tardosról, vagy Pusztamarót irányából közelíthető meg a Szépasszony kútja. Az időszakos forrás a fák takarásában helyezkedik el, a helyet a nagyobb esőzések után érdemes felkeresni, ugyanis akkor a leglátványosabb és a legszebb.
• Az Északerdő Zrt. kezelésében lévő zöld turistaút mellett, Velem község közelében csörgedezik a Gyertyán-kút.
• Varbó közelében bújik meg a Bükk egyik legvarázslatosabb pihenője, a kevesek által ismert Andó-kút. A forrás bővizű, iható, és egy mesterséges tavat táplál, melyen egy kis sziget is található.

• Az Egererdő Zrt. területén található a közkedvelt kirándulóhely, a parádfürdői Ilona-völgy, ahol a fák között bújik meg a Szent István csevice-kút. A forrás vize természetes szénsavtartalommal fakad a föld mélyéről, fogyasztása a helyiek tapasztalata szerint jó hatással van az emésztésre.
• A Gemenc Zrt. kezelésében lévő szekszárdi dombvidék népszerű kirándulóhelye a Sötétvölgy. A horgásztó partján álló szabadidőközpontból számtalan túraútvonal indul a mély patakvölgyekkel szabdalt dombok közé. A pihenőhelyen kopjafa őrzi a tolna-megyei turisták, természetvédők, erdészek emlékét. Innen egy romantikus fahíd vezet a Fekete-kúthoz, amely kissé távolabb van a legnépszerűbb útvonalaktól, de ettől függetlenül érdemes felkeresni.
• A Pannonhalmi Tájvédelmi körzet területén, Tényő község határában csörgedezik a legendás Árpád kút. A monda szerint a forrás úgy keletkezett, hogy Árpád vezér lova megbotlott, mikor kíséretével 903-ban erre járt, nyomában pedig víz fakadt. A forrást és környékét 2016-ban, a község 800. születésnapja alkalmából újították meg, a Gasztonyi család, valamint a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. közreműködésében. Az itt tett kirándulások egyébként is felejthetetlen élményt jelentenek, hiszen a turistaút egyik pontján – az úgynevezett Várlátó-tetőn – csodálatos panoráma nyílik a Pannonhalmi Apátságra.

• Kaposvártól délre, a SEFAG Zrt. kezelésében lévő Gyertyánosi parkerdőben található a Négytestvér forrás, amely mellett Árpád vezér hősi halált halt gyermekeire emlékezhetünk. Jutas, Üllő és Tarhos 907-ben a pozsonyi csatában, Levente 895-ben a bolgárok ellen halt hősi halált a honfoglalás eseményei során. A támfalas kiépítésű, négy kifolyócsővel és márványtáblával ellátott forrás a Hódos-tavat táplálja.
• A Mecsekerdő területén található Nagy-Mély-völgy a vidék egyik leghangulatosabb és vízfolyásokban gazdag, vadregényes kirándulóhelye, ahol az erdő és a karsztvizek egymásba fonódnak. A Kánya-forrás a völgy felső részén fakadó, bővizű karsztforrás, amely a Mély-völgyi kőfülke alatti patakos barlangból vezeti el a vizet.
• Kőszegtől keletre elterülő Alsó-erdőben ered az Őz-kút, amelynek vize a Répcébe folyik, míg a Kőszegi-hegység patakjait a Gyöngyös fogadja magába. A forrást az 1920-as években már jegyezték, a második világháború előtt kis védkunyhó állt mellette. A hely a "vasfüggöny" megépítése után a határsávba került, ezért 1990 előtt csak a környéken dolgozó erdei munkások és a határőrök látogathatták. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. 2015-ben újította fel az Őz-kutat és alakította ki a mellette található kirándulóhelyet.
• Fehérvárcsurgónál található az Alba Regia-forrás, amely különlegességét nemcsak nevének, de az amfiteátrumszerű kialakításának is köszönheti. A Vadex Zrt. kezelésében lévő bő hozamú forrás mellett több szintes, teraszos pihenőhely található, ahol hűs vízzel frissítheti fel magát az ide érkező vándor.
• A Kab-hegy, a Déli-Bakony legmagasabb hegycsúcsa nyugati szélén található a Sárcsi-kút forrás. A Veszprémi Erdőgazdasági Zrt. területén megbújó vízfolyás az 1960-as években az erdészeknek nyújtott frissítőt. Napjainkban a folyamatos vízhozamú, iható vizű forrás az itt található tanösvény kirándulóinak is fontos célpont. A vízfolyás legkönnyebben Ajka városán át, a Hubertus Erdészeti Erdei Iskolától közelíthető meg a piros tölgylevéllel jelzett tanösvényen keresztül.

Érdemes útra kelni, hiszen a tavaszi időszak a legalkalmasabb arra, hogy forrás túrára induljunk, és felfedezzük hazánk gyönyörű tiszta vizű túrahelyeit.