Az elmúlt évben a kertészet szakterületen kiemelkedő esemény volt a Berry Forum 2024, lengyelországi bogyós gyümölcs konferencia, melyen a Nébih is képviseltette magát. A konferenciát november 27–28-án, a Varsó melletti Ożaróv Mazowiecki-ben rendezték meg.
Az első nap témája a szamóca, a másodiké a málna volt
Mint írják, világszerte intenzív növekedés jellemzi a bogyós gyümölcsök termesztését és forgalmazását, ezen a területen a lengyel kertészeti ágazat pedig élenjárónak számít. Érdemes megvizsgálni a fejlődési folyamatban szerepet játszó tényezőket, és a tanácskozáson elhangzott témák mellett figyelembe venni az ország gyümölcstermesztésében, azon belül a bogyós gyümölcs ágazatban jó ideje érzékelhető trendeket.
Átfogó, komplex együttműködés, sokszereplős „történet”
A tanácskozás tematikája is jól kifejezte ezt. Az előadások törekedtek arra, hogy átfogják a két gyümölcskultúra egészét: a genetikai alapoktól, fajtainnovációtól kezdve (a bogyósok fajtanemesítésében elismertek a lengyelországi kutatóközpontok eredményei), a termesztéstechnológia elemein át, a promóciós-forgalmazási-logisztikai részleteken keresztül a fogyasztói elvárásokig.
Kik voltak a szereplők? Innovatív hozzáállású, élenjáró termesztők, ágazati háttéripari, szolgáltató cégek, állami és privát kutató helyek, szaktanácsadók, tanúsító szervezetek, a szaksajtó (a Hortus Media kertészeti kiadó és a bogyós gyümölcsűekre szakosodott jagodnik.pl portál és folyóirat), közösségi marketing és promóciós programok.
A széles szakmai összefogással nagyon szép eredményeket lehet elérni, s erre jó példát ad a lengyel bogyós gyümölcs ágazatban tapasztalt fejlődés. Nyilvánvaló, hogy az összefogásnak nem lehetnek kizárólag a termelők a szereplői.
Rengeteg olyan háttérfeltétel van, amelyeket önmagukban a legkiválóbb vállalkozások sem tudnak biztosítani. Azok fejlesztését csak a szakma egészét átfogó, egymás sikerében érdekelt, és azért aktívan, gyakorlati szinten is cselekedni képes partnerek, szervezetek közös munkája teheti lehetővé – olvasható a Nébih beszámolójában.
Világszerte intenzív növekedés jellemzi a bogyós gyümölcsök termesztését és forgalmazását – fotó: pixabay.com
A mély és részletes szakmaiság igénye
A rendezvény tartalmán jól látszott a folyamatos tanulás, tapasztalatcsere, a szaktanácsadók, intézetek, élenjáró termelők szerepe. Nagy hangsúlyt kaptak az átfogó és elmélyült szakmai ismeretek, az innováció, a fejlesztés fontossága.
A hazánkban kis kultúrának minősülő bogyós gyümölcsűeknél eddig ritkán hallott részleteket tárgyaltak a szakmai tanácskozás résztvevői. Az üzenet egyértelmű volt: a termelők csak úgy lehetnek sikeresek, ha ezeket az ismereteket elsajátítják, igénybe veszik a kutatóhelyek eredményeit számukra közvetítő szaktanácsadók segítségét, olvassák a szakirodalmat, rendszeresen járnak szakember találkozókra, részt vesznek a tapasztalatok megosztásában és cseréjében, maguk is kísérleteznek, gondolkodnak, fejlesztenek.
Ez a hozzáállás kihívást jelent, nem könnyű a kultúrák mély ismeretén alapuló „finomhangolást” kialakítani, de egyúttal lehetőséget nyújt a fiatalok részére is. Ez jól megmutatkozott ezen a rendezvényen: kifejezetten magas volt a fiatal, jó idegennyelv tudással rendelkező résztvevők aránya. Magának a Berry Forum rendezvénynek a lebonyolításában is érezhető volt a törekvés e korosztály „megszólítására”, a szervezők ilyen elemeket is beépítettek a programba – írja a Nébih.
Visszaszorulnak a hagyományos (szabadföldi, kevesebb intenzív elemet tartalmazó) termesztési rendszerek
Ez jól látható volt a tanácskozáson bemutatott ágazati statisztikai adatokból. Helyettük a modern, a termesztési kockázatokat lecsökkentő, a munkaerő és az egyéb termesztési ráfordítások lényegesen hatékonyabb megtérülését és a jobb gyümölcsminőséget, a szüreti szezon széthúzását is lehetővé tevő, modern (fóliatakarásos, akár termesztőközegben történő) termesztési rendszerek vannak feljövőben.
E rendszerek magasabb tudásszintet követelnek a termesztőktől, és a beruházási igényük is nagy. Azonban e bogyós fajok termőre fordulása kifejezetten gyors, a kultúra indításától kezdve csupán hónapokban mérhető, ami segít a költségek megtérülésében. (A legintenzívebb rendszerek terjedése lehetőséget nyújthat akár zöldségtermesztő vállalkozásoknak is, akiknek már nagy tapasztalata van a hasonlóan intenzív kultúrák termesztőberendezésekben, termesztőközegben, tápláló öntözés mellett történő fenntartásában.)
A hazánkban kis kultúrának minősülő bogyós gyümölcsűeknél eddig ritkán hallott részleteket tárgyaltak a szakmai tanácskozás résztvevői – fotó: pixabay.com
Nyitott, nemzetközi szemlélet, globális szakmai kapcsolatok ápolása
Ez a szempont szintén erősen tükröződött az előadásokban. Korunkat jellemzi, hogy a fejlesztésekhez, szakmai gondolkodásunkhoz szükség van valamennyi eredmény, szempont beépítésére, a világ bármely termőhelyéről származzanak is. Ez a megközelítés sokat segít a fajok, fajtacsoportok, fajták igényeinek jobb megismerésében, az adaptációban, de a termesztéstechnológia gyakorlati fejlesztésében is.
Jelentős szerepe van az ismeretmegosztásnak, szaktanácsadásnak, a bemutató projekteknek
Az élenjáró vállalkozások kisugárzása igen erős. E projektek (joggal nevezhetjük ezeket fejlesztési-edukációs projekteknek) mögött a szakma legjobb szakemberei állnak, évről évre üzemi próbákat, pl. fajta- és technológiai összehasonlító kísérleteket állítanak be.
A kérdések a termesztésből jönnek, és konkrét adatokkal alátámasztva igyekeznek a termesztők számára legjobb opciókat megtalálni. Kialakultak jól működő rendszerek a hatékony ismeretmegosztásra.
A bogyós szakterületen Lengyelországban a „Malinowe Faktory”, „Strawberry Inspiration” és „Borówkowe Faktory” (málna, szamóca és áfonya) szakmai műhelyek munkája és eredményei ma már nélkülözhetetlenek a termesztők számára.
A szaporítóanyagok szerepe
A korszerű ültetvények létesítése igen nagy beruházást igényel, mely megnöveli a szaporítóanyagokkal szemben támasztott követelményeket is. E területen is gyors az innováció, ma már kifejezetten nagy a változatosság a szamócánál és a málnánál is a felhasznált szaporítóanyagok típusában.
A termesztéstechnológiák is változatosak, az ültetési anyag típusok, a telepítési időpontok pedig ezekhez igyekeznek alkalmazkodni. Közös jellemzőjük a magas növényegészségügyi biztonságra törekvés.
A vírusmentes szaporítóanyagok előállítási rendszerében (a szaporítási fokozatoknál szükséges előállítási és vizsgálati szabályok és hatósági ellenőrzés mellett) termelt ültetési anyagok kizárólagos felhasználása a profi termesztésben régóta magától értetődő. Újabb elemként jelenik meg, hogy a szaporítóanyag előállítás egyre inkább áthelyeződik a steril termesztőközegben történő előállításra, ezzel kiküszöbölhető a talajon keresztül fertőző gomba kórokozók terjedésének veszélye is. Pl. a málna esetében a korszerű ültetvényekhez már nem javasolják a hagyományos szabadföldi sarj-anyatelepeken történő előállítást.
A fajtahasználatban sok az újdonság
A lengyel és a külföldi nemesítő központok eredményeit egyaránt kipróbálják és használják a termesztők. Az új fajták mindegyike oltalmazott, a korrekt, a nemesítők, fajtatulajdonosok érdekeit figyelembe vevő fajtahasználat szintén fontos eleme a termesztésnek – olvasható a cikkben.
Trendek a kereskedelemben és a forgalmazásban
A kereskedelmi és forgalmazási trendek tanulmányozása és figyelembevétele nagyon hangsúlyos. A trend világszerte növekvő: a fogyasztáshoz kapcsolódó egészségvédő hatások és e gyümölcsök természetközeli megítélése miatt a kereslet növekszik, a forgalmazási szezon egyre szélesebb.
A különböző termőhelyek és termesztési rendszerek a friss szamócából és málnából is már csaknem egész évi folyamatos ellátást tesznek lehetővé.
Az áruházláncok kínálatában fontos termékcsoporttá váltak, és mivel a kiskereskedelmi forgalom döntő része ott realizálódik, a termesztéssel és forgalmazással foglalkozó vállalkozóknak nagyon fontos a láncokkal a jó és hatékony együttműködés kialakítása.
Az igények egyre nagyobbak, kapcsolódnak a minőséghez és a beszállítói-kereskedői együttműködés más elemeihez is. Pl. logisztikai szempontból a gyorsan romló bogyósok jelentik a legnagyobb kihívást, de változik, erősödik az igény a termesztéstechnológia fejlesztésére, a növényvédőszer-használat csökkentésére, termesztési, pl. biológiai módszerekkel történő kiváltására, a fenntarthatósági szempontok egyre erősebb érvényesítésére is.
A megfelelően nagy árumennyiség, a volumen és a szállítások folyamatossága és megbízhatósága felértékelődik. Különösen a nemzetközi kereskedelem területén kap nagy hangsúlyt, hogy a termelőknek és szervezeteiknek „fel kell nőniük” a piac legnagyobb európai szereplőinek igényeihez.
A korszerű ültetvények létesítése igen nagy beruházást igényel, mely megnöveli a szaporítóanyagokkal szemben támasztott követelményeket is – fotó: pixabay.com
Kiemelten fontos a promóció
Ez a terület szintén a szakmai szereplők, szervezetek összefogásán alapul. Kiindulópontja annak elismerése és tudatosítása, hogy a bogyósok ún. szupergyümölcsöknek tekinthetőek, tehát rendszeres fogyasztásuk különösen hasznos, az egészségtudatos életmód fontos eleme.
Ez a szempont az egész társadalom számára lényeges, nem csak a piaci szereplők érdekeit szolgálja. Ezért a fogyasztói tájékoztatás, a kapcsolódó ismeretek megosztása, a fogyasztás ösztönzése az állam és sok szervezet támogatását is élvezi. Az eredmények láthatóak a forgalmazás statisztikai adataiból.
Az évek során magas szintre jutott a „lengyel szupergyümölcsök” közösségi kezdeményezés (https://polskiesuperowoce.pl), amely a bogyósok fogyasztásához kapcsolódó egészségi hatásokat kiemelve kulcsszereplő a családokra koncentráló, korszerű, fiatalos marketing tevékenységben. A „lengyel szupergyümölcsök” aktivitása nem kampányszerű, hanem folyamatosan és intenzíven szervezi programjait. Ezek színvonalasak, táplálkozástudományi eredményekre alapozottak és rendkívül hatásosak. Például fontos célközönségük a gyerekek, a kisgyermekes családok köre.
A program egyik jelenlegi célkitűzése, hogy a társadalom minél szélesebb körét hatékonyan elérje az üzenettel, miszerint a gyümölcsök, zöldségek rendszeres, napi szintű fogyasztása természetes része az egészségtudatos életmódnak, továbbá hogy egy pohárnyi bogyós gyümölcs napi fogyasztásával nagyon sokat tehetünk életminőségünk, egészségünk megőrzéséért.
A „lengyel szupergyümölcsök” marketing- és ismeretterjesztő kezdeményezés az újonnan termesztésbe vont fajokat is bevonva, egyre több gyümölcsre koncentrál – pl. a szamóca, a kamcsatkai mézbogyó, a málna, a magasbokrú áfonya, a ribiszke, a fekete berkenye és a mini kivi fogyasztásának népszerűsítésével foglalkozik – írja a Nébih.
Indexkép: Nébih
_fill_540x300_0.jpg)
