A Balaton nádasa nemcsak a tájképet formálja, hanem kulcsszerepet játszik a tó ökoszisztémájában és vízminőségének fenntartásában is. Azonban a klímaváltozás következtében egyre kevésbé lehet hagyományos módszerekkel, nehézgépekkel jégről aratni a nádat, ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) idén kísérleti nádaratásba kezdett - írta meg a pecaverzum.hu.

Rekordalacsony aratási terület

Az OVF tájékoztatása szerint az idei nádaratási szezonban az 1200 hektárnyi balatoni nádasból mindössze 66 hektárnyit sikerült levágni, amely háromféle kísérleti technológiát is magában foglalt. A nádaratásra a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Kdtvizig) 67 mederkezelői engedélyt adott ki, amelyet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága (BfNPI) is jóváhagyott.

A levágott terület kevesebb mint felén történt haszonnád aratás, míg a fennmaradó részen magánszemélyek, önkormányzatok és szervezetek kezdeményezésére zajlott nádmegújítás.

Klímaváltozás és technológiai kihívások

A balatoni nádgazdálkodás szigorú természetvédelmi szabályok szerint zajlik. Mivel a vastag jég hiánya miatt már nem lehet hatékonyan, nehézgépekkel végezni az aratást, a nád csak kézi eszközökkel vágható, és kizárólag sekély, 20 centiméternél kisebb vízmélységű területeken. Ez azonban rendkívül munkaigényes és kevéssé hatékony megoldás. Alternatívaként csónakból is végezhető az aratás, ám ez balesetveszélyes.

Kísérleti nádaratás új technológiákkal

A klímaváltozás által diktált körülményekhez való alkalmazkodás érdekében az OVF a Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel (BLKI) együttműködve kísérleti nádaratást végzett másfél hektáros területen.

Siófok, Zamárdi és Balatongyörök partszakaszain háromféle technológiát teszteltek:

  • Motoros kézi kaszák
  • Gumihevederes munkagép
  • Truxor kétéltű nádarató gép egy megbízott vállalkozó közreműködésével

Az alkalmazott technológiák hatékonyságának kiértékelése legalább egyéves monitoring után lesz lehetséges. A fő szempont, hogy a nád rizómái (gyökerei) mennyire sérülnek, és milyen ütemben képes megújulni a növényzet.

További fejlesztési tervek

A nádaratási szezonban a balatoni vízminőség-védelmi nádaratásra mintegy hatmillió forint állt rendelkezésre. Az OVF jelezte, hogy hagyományos nádarató gép beszerzését nem tervezik, de az igazgatóság eszközparkját bővíteni kívánják egy könnyű, kétéltű, önjáró Truxor munkagéppel.

Illegális építmények nehezítik a munkát

A nádaratás egyik komoly akadálya a nádasokban illegálisan épített víziállások és bejárók jelenléte. Ezeket a legtöbb esetben csak drónfelvételek segítségével lehet azonosítani. A kísérleti nádaratás területén három illegális stéget már el is távolítottak, de ezek felszámolása idő- és költségigényes feladat.

A tó teljes partszakaszán folyamatosan zajlik az illegális létesítmények felderítése és eltávolítása. Az OVF kiemelte, hogy a fokozott ellenőrzéseknek és a természetvédelmi hatóságokkal való szoros együttműködésnek köszönhetően a nádirtások száma csökkenő tendenciát mutat.

A klímaváltozás miatt a balatoni nádaratás hagyományos módszerei egyre kevésbé alkalmazhatók, ezért új technológiákra van szükség. Az OVF által végzett kísérleti nádaratás célja olyan hatékony, természetvédelmi szempontból is fenntartható megoldások kidolgozása, amelyek hosszú távon biztosítják a nádas megújulását és a Balaton ökológiai egyensúlyának fenntartását.

Indexkép: Pixabay