A biogáz-létesítményekből mindezek messzire történő szállítása – főleg az intenzív állattartási helyekről – a növénytermesztési régiókba igen jelentős költségtényező. Egyedül Alsó-Szászországban évente 60 millió tonna hígtrágya keletkezik.
A hígtrágya és az erjesztési hulladék biogázüzemekből történő elszállításának költségét főleg a bennük lévő nagy víztartalom emeli meg. A magas költségek mellett az is a szállítás ellen szól, hogy a közutakon a teherforgalom az elkövetkező 10 évben várhatóan kétszeresére is növekedhet.Kézenfekvő lenne ezért az említett hígtrágyát, erjesztési hulladékokat és szerves trágyát koncentrált „trágyatermékké” alakítani, és olyan logisztikai rendszert alkalmazni, mely ökonómiailag és ökológiailag is igazodik a gazdák igényeihez.
Fontos lenne, hogy a gazdák jobban tudják a szerves anyagokat trágyázásra használni, visszaszorítva a műtrágyák használatát – fotó: Shutterstock
A probléma megoldásához – a koncentrált tápanyagtermékek gazdaságos előállításához – új technológiákat kell kifejleszteni (pl. a szennyvíztechnika területén). Fontos lenne egy olyan adatbázis létrehozása, mely révén – a hígtrágya-feldolgozás és a hígtrágyaszállítás hálózatát kiépítve – a gazdák jobban tudnák az így nyert ismeretek birtokában a szerves anyagokat trágyázásra használni, visszaszorítva a műtrágyák használatát.
