Sok ételnek ismerjük a testünkre gyakorolt hatását, de azt nem igazán tudjuk, miért is hatnak így ránk. Ha sikerül tisztába jönnünk a folyamatok hátterével, meg is előzhetjük a sokszor kellemetlen tüneteket. Mi van azokban az élelmiszerekben, amelyek annak ellenére, hogy természetesek, mégis különböző mellékhatásokat generálnak?
Vannak olyan élelmiszerek, amelyekről már korán, gyerekkorunkban megtanuljuk, milyen különböző negatív hatásokkal lehetnek ránk nézve. A bab puffaszt, a hagymától könnyezünk, a csípős étel pedig sokszor égeti a gyomrunkat. Ugyan ezek mind hozzáadott mesterséges anyagok nélkül találkoznak szervezetünkkel, mégis megnehezíthetik az életünket, ám ennek is megvan a maga magyarázata – írja az egy.hu.
A hüvelyesek rendszeres fogyasztása kifejezetten ajánlott – fotó: pixabay.com
Hüvelyesek
A bab, a lencse, a csicseriborsó vagy sárgaborsó nemcsak a belőlük készült ételekről híresek, hanem arról is, hogy némileg megnehezítik az emésztésünket. Nem a gyomrunkra hatnak kedvezőtlenül, hanem a bélrendszerünkre. Ennek oka az összetett szénhidrátokban keresendő, amiben a hüvelyesek bővelkednek! Egy raffinóz nevű szénhidrátot tartalmaznak, ami három cukorféléből, fruktózból, glükózból és galaktózból áll.
Ez a szénhidrát könnyen átjut a gyomron, de a vékonybél nem tud mit kezdeni vele, inkább gyorsan továbbítja a vastagbélbe, ahol az ott lévő baktériumok erjeszteni kezdi, amelyek mellékterméke a gáz.
A kellemetlen tünetek ellenére a raffinóz hasznos, mert növeli a vastagbélben lévő jó baktériumok számát, ezért a hüvelyesek rendszeres fogyasztása kifejezetten ajánlott. A puffasztó mellékhatásaikat csökkenthetjük azzal, hogy főzés előtt egy éjszakára beáztatjuk őket, mert ez kivonja a gázképző cukrok egy részét. Ha babot, borsóféléket vagy lencsét eszünk, a segítségünkre lehetnek az emésztést serkentő fűszerek is. Ilyen a koriander, a köménymag és a gyömbér, amelyek egyaránt jó hatással vannak az emésztésre.
Érdemes a szeleteléshez nagyon éles kést használni, mert minél kevésbé sérül meg a hagyma, annál kevésbé szabadítja fel az irritáló enzimeket – fotó: pixabay.com
Hagyma
A hagyma szeletelését nem lehet könnyek nélkül megúszni, ami a hagyma védekező mechanizmusainak köszönhető. Mivel már a föld alatt is sok minden megtámadhatja,– különböző rovarok és csigák – ezért, ha valami sérti a felületét, szulfonsavat és enzimeket bocsát ki, amelyek irritáló gázt termelnek, a propántial-S-oxidot, ami a szemmel érintkezve kénsavvá alakul át, és könnyezést okoz.
A fehér- és vöröshagyma ebből a szempontból meglehetősen kíméletlen, de nem minden hagyma termeli ezt az enzimet: például az újhagyma vagy a fokhagyma jól elviseli, ha felsértik a felületét.
Érdemes a szeleteléshez nagyon éles kést használni, mert minél kevésbé sérül meg a hagyma, annál kevésbé szabadítja fel az irritáló enzimeket. Segíthet az is, ha vágás előtt egy tál jeges vízbe helyezzük a hagymát fél órára, vagy ha előző este pucoljuk meg, majd betesszük a hűtőbe, és csak másnap vágjuk fel. Szakértők szerint a hagyma csípőssége attól függ, mennyi ként tud felvenni a talajból, amiben termett: ez lehet a magyarázata annak, hogy ugyanolyan fajtájú hagymák eltérően hatnak.
A cseresznye xilitet és szorbitot tartalmaz – fotó: pixabay.com
Cseresznye
Sokan nagyobb mennyiségű cseresznye fogyasztása esetén hasmenést tapasztalnak, míg mások puffadást. Ez a finom gyümölcs xilitet és szorbitot tartalmaz, amelyek olyan cukoralkohol-fajták, amiket a hagyományos cukorral ellentétben a bélrendszer nem szív fel, hanem vizet vonz be, ami fokozottabb izomösszehúzódásokat eredményez – létrejön a hasmenés, amit még fokoznak a gyümölcsben található rostok is. Eltérő, hogy kinél, mennyi cseresznye elfogyasztása okoz hasmenést: a cukoralkoholra való személyes érzékenység határozza meg.
Gomba
Ahogy a gyümölcsök, a gomba is tartalmaz olyan cukrokat, amelyekkel komoly munkája van a szervezetünknek. Ebben az esetben is a vékonybél az, ami dolgavégezetlenül továbbítja a vastagbélnek a gombát, ami ott elkezd erjedni, és gázokat termel. Ha kisebb mennyiséget fogyasztunk belőle, sokkal kevésbé fog gondot okozni.
A káposztafélék is okozhatnak emésztési problémákat – fotó: pixabay.com
"K" betűs zöldségek
Kerülendő a kelbimbó, a káposzta, a karfiol és a karalábé fogyasztása azok számára, akik trombózison estek át, mert ezek nagyon sok K-vitamint tartalmaznak, így elősegítik a véralvadási faktorok képződését.
Ezek a zöldségek is raffinózt tartalmaznak, amit a szervezet megpróbál lebontani, amelynek során szulfid és merkaptán keletkezik, ami erős szagok kíséretében távozik a szervezetből.
Csökkenthető ezen zöldségek okozta puffadás, amennyiben rendszeresen fogyasztjuk őket, ezáltal hozzászoktatjuk a szervezetünket a raffinóz lebontásához! Segíthet az étkezés után fogyasztott borsmentatea is, illetve az is, ha köményt használunk az elkíszítésükhöz.
A paprika emészthetőségét elsősorban a héja nehezíti meg – fotó: pixabay.com
Paprika
A paprika fogyasztásakor sokan tapasztalnak epével kapcsolatos problémákat. De nem az epe az, ami felelős a mellékhatásokért, hanem maga a paprika! Emészthetőségét elsősorban a héja nehezíti meg, az ebben lévő szolanin és flavin.
A szolanin valójában egy méreg, ami nemcsak a paprikában található meg, hanem a padlizsánban, a paradicsomban és a krumpliban is, de szerencsére nem jelent veszélyt, mert ahogy érnek a zöldségek, úgy egyre csökken a szolanin hatása, majd megszűnik.
A héjat magát nehezen emészti a szervezet, akár több napig is eltart, amit leginkább fájdalom formájában jelez a szervezetünk. Arra érzékenyeknek érdemes kisebb mennyiségben fogyasztani a nyers paprikát, vagy fél órára sütőbe tenni, öt percre letakarni, majd lehúzni a héját, így garantált, hogy nem okoz problémákat.
_fill_540x300_0.jpg)
