Habár régen még dísznövénynek és mérgezőnek tartották, idővel a világ felfedezte, hogy mennyire finom és egészséges a paprika. Bár mi, magyarok, igazán a sajátunknak érezzük, eredeti származási helye Közép- és Dél-Amerika. Az indiánok kezdték el először termeszteni, Kolumbusz Kristóf orvosa pedig a második hajóútjukon gyűjtött be belőle, és így vált nemzetközivé.
A 19. században már rájöttek, mekkora kincs, mint fűszernövény. Hazánkban Szegeden és környékén kezdték el elsőként a termesztését. Majd később Kalocsán jött létre először tömeges fűszerpaprika termesztés. A paprika megjelenése teljes mértékben átalakította a magyar konyhát. Kevés olyan ételünk van, amelyben ne kapna helyet, de egy szendvicset is sokkal finomabbá tud tenni. Ismerkedjünk meg vele közelebbről, és adjunk neki helyet a tányérunk mellett a kertünkben is. És legyünk rá büszkék, hogy hazánkban igazán kiváló paprikák teremnek. Bizony, akár a mi kertünkben is!
Ismerd meg a paprikát
A paprika népszerűségét növelte, amikor Szent-Györgyi Albert elsőként a paprikából vonta ki a C-vitamint. A legenda szerint a biokémikus egyáltalán nem volt oda a paprikáért. A felesége mindig csomagolt neki egyet az uzsonnája mellé, de mivel nem kedvelte, nem ette meg, hanem inkább elkezdte vizsgálni. Így fedezte fel a C-vitamin tartalmát.
A paprika palántákat május vége felé érdemes kiültetni. Fotó: Pixabay
Egy másik történet szerint azonban kutatásai során egy ismeretlen anyagot talált a mellékvesében, és olyan növényt keresett, amelyből ezt az anyagot ki lehet vonni. Így találta meg Szegeden a paprikát. Így talált rá a C-vitaminra, amit aszkorbinsavnak nevezett el, a skorbutra utalva, melynek ellenszere lett.
A paprika a burgonyafélék családjába tartozik. Bojtos gyökérzete sekélyen helyezkedik el. A virága kétivarú, öntermékeny és fehér színű. Termése a bogyó, mely lehet sárga, fehér, piros, vagy akár zöld is.
Így termeszd a paprikát
A paprikát kiválóan termeszthetjük akár szabad földben, akár magaságyban is. A paprikát érdemes palántázni. A palánták felneveléséhez nyolc hétre van szükség. Amikor a palánták már elérték az 5-6 lombleveles állapotukat, párosával ültessük ki őket a magaságyba, vagy a kerti ágyásba.
A paprika nagyon hő-, fény- és vízigényes. Legjobban a vályogos talajt kedveli. Ha időnként érett komposztot adunk neki, azt bőséges terméssel fogja meghálálni. Akár több éven át is termeszthetjük ugyanabban a talajban. Ültethetjük a bab, a borsó, a hagyma, vagy akár a sárgarépa szomszédságába is.
A palántákat fellazított, betrágyázott talajba ültessük. A palánták ágyása köré húzzunk bakhátat, vagyis készítsünk egy árkot a kapával. Az árkokban meg tud maradni az eső- és az öntözővíz, így érdemes azt kéthetente alaposan feltölteni, hogy a növény kellő mennyiségű vízhez juthasson.
A palántákat májusban, a fagyosszentek után ültessük ki a kertbe, 30x30 cm távolságra egymástól. Mélységük egyezzen meg azzal a mélységgel, ahogyan palántaként az ültetőedényben voltak. A paprika nagyon igényli a rendszeres öntözést. Enélkül ne is álmodjunk bőséges paprikatermésről. A víz mellett sok tápanyagra is szüksége van. A paprika leginkább a nitrogént igényli, mely sokban segíti a növény fejlődését. A paprika kalciumigényes, de a hazai talajok többsége meszes, kalciumban gazdag. A paprika nagyon kényes a gyomokra, így rendszeresen meg kell tőlük szabadítani, különben nem fog szépen fejlődni.
Amint eléri a megfelelő érettségi szintet, le kell szedni a termését. Ha a szedéskor pattanó hangot hallat a kocsány, akkor tökéletes érettségi fokában szedtük le a paprikát. Egy paprika tövén körülbelül 8-10 paprika terem.
A paprika fűszerként, és megannyi étel alapanyagaként is megállja a helyét. Fotó: Pixabay
Ezt tudtad a paprikáról?
1. A paprika a kapszaicin miatt csíp. Gyakran az első harapásra nem is érezzük még, mennyire, csupán a második falatnál. Ennek az oka, hogy a paprika húsának szár közeli része erősebb, mint a hegye, mert itt tartalmaz a legnagyobb mennyiségben kapszaicint.
A paprika csípősségét a Scoville-egységgel határozzák meg. Ez a paprika kapszaicin tartalmát mutatja meg. A tiszta kapszaicin 15 millió Scoville-egység. A magyar csípős paprika erőssége 100-150 Scoville-egység. A világ legerősebb paprikáját kizárólag kesztyűben lehet megérinteni, különben nagyon hosszú ideig okoz égő érzetet az őt megérintő kezén. Ez a paprika Ausztráliában található, egy gilisztatenyésztő telep közelében. Állítólag az onnan elfolyó víz kitint tartalmazott, mely nagyban hozzájárulhatott a paprika ilyen szintű erősségének kialakulásához. Ez a chili 1,4 millió Scoville-egységet tartalmaz.
2. A paprika annyira népszerű lett hazánkban, hogy még a kalocsai népművészeti motívumok közé is bekerült.
3. A 20. századig csakis csípős paprika volt a szegedi paprika, ám ekkor találtak egy nem csípős palántát, és ez lett az édes paprika palánták első tagja. Azóta jóval többet forgalmaznak az édes szegedi paprikából, mint a csípős változatból.
4. A paprika fegyverként sem utolsó. Indiában a paprikagránátot használják könnygázgránátként. A mai paprikaspray is kitűnő önvédelmi fegyver.
5. Az étkezési paprika felhasználási lehetőségeinek száma végtelen. A salátától a lecsóig, a paprikakrémtől a töltött paprikáig, rengeteg csodás ételünk fő összetevője. A hagyományosan magyar típusú paprika a szinte csontfehér cecei paprika. Amikor beérik, a színe vörössé válik. Ugyanúgy igazi magyar a bogyiszlói paprika, mely csípősségével kiváló lecsó és töltött paprika alapanyag. Az alma- és a cseresznyepaprikát nyersen nem igazán szokás fogyasztani. Savanyúságként azonban óriási népszerűségnek örvend.
6. A paprika tartalmaz kalciumot, magnéziumot, foszfort, vasat, cinket, és még réz is van benne. Ezért is érdemes termeszteni, és fogyasztani.
