"Ezen a télen sem pihenhettek sokat a növényvédősök! Hetente kérdéseket kaptunk az árvácskák pusztulásával kapcsolatban, mely néhol elérte a 100 %-os szintet is. Tavalyelőtt az enyhe és nedves téli időjárásban főleg a szürkepenészre gyanakodtam, a virágszirmokon és a leveleken is megjelentek a tünetei. A laborvizsgálatok nem erősítették meg a feltételezésem, nem ez okozta a kárt.
Úgy láttam, hogy a kisvirágúak egészségesek maradnak, többször is ajánlottam a nagyvirágúak helyett. Sajnos az idei év rácáfolt erre, néhol már februárban ki kellett szedni a beteg töveket az ágyásokból. Egyre bizonyosabb lett, hogy a talajjal kapcsolatos az árvácskák pusztulása" – írja Zsigó György növényorvos ez évi második közterületes levelében.
Néhol már februárban ki kellett szedni a beteg töveket az ágyásokból – fotó: Zsigó György/NMNK
"Dr. Vajna László segítségét kértem. Több helyszínen is szemléztünk, mintáztunk. A gyökérvizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy a talajból támadó kórokozó gombáknak főszerepük lehet a pusztulásban.
A gyökérszőrök nélküli, vagy a gyökérnyaknál barnuló palánták talajlakó gombák, baktériumok károsításra utaltak. Talaj eredetű fertőzést, növénypusztulást 5 - 6 kórokozó is okozhat.
Gyakori lehet pl. a Fusarium gomba okozta hervadás, a levelek sárgulása és a teljes növénypusztulás. Valószínű, hogy a 02.23-án „felboncolt” árvácskán is egy Fusarium faj okozta az edénynyalábok elhalását. A kórokozó fajokat csak speciális laboratóriumi vizsgálatokkal lehet pontosítani, de a közterületi védekezés, gyógyítás lehetőségeit számba véve, ennek nincs nagy jelentősége" – olvasható a cikkben.
Valószínű, hogy a 02.23-án „felboncolt" árvácskán is egy Fusarium faj okozta az edénynyalábok elhalását – fotó: Zsigó György/NMNK
"Megdöbbentő volt az is, hogy a vizsgálatra kiemelt palántákat jó néhányszor csak az ültetéskori gyökérlabdával együtt tudtam kiemelni. A gyökerek nem tudták túlnőni ezt a kiscserépnyi gyökérlabdát, az ágyás talaja nem engedte, hogy tovább terjeszkedjenek.
A konkrét talajhibákat csak az adott ágyásból vett talajminták elemzése után lehet meghatározni. A tömörödött talajszerkezet, a hiányos vagy aránytalan tápanyagellátás (akár a túlzásba vitt komposzthasználat), az iszapoló öntözés és az öntözővíz pH-ja mind szerepet játszhatnak abban, hogy legyengülnek a növények és már nem tudnak ellenállni egy enyhe fertőzési nyomásnak sem.
Mindezek mellett az üvegházakból kikerülő és tünetmentesnek tűnő palánták is hozhatják magukkal a kórokozókat, melyek a szabadban, a gyengélkedő növényeken berobbanhatnak" – írja a növényorvos.
A vizsgálatra kiemelt palántákat jó néhányszor csak az ültetéskori gyökérlabdával együtt lehetett kiemelni – fotó: Zsigó György/NMNK
A gyökérszőrök nélküli, vagy a gyökérnyaknál barnuló palánták talajlakó gombák, baktériumok károsításra utaltak – fotó: Zsigó György/NMNK
"Még az I. kategóriás készítmények között sincs olyan gombaölő permetező szerünk, mellyel eredményesen védekezhetnénk, de 15 °C alatt különben sem működik a permetszerek többsége.
Nincs olyan talajfertőtlenítő szerünk sem aminek a bedolgozásával vagy beöntözésével védekezhetnénk a talajlakó gombák, baktériumok ellen. A kitermelt ágyásföld deponálása után el lehet végezni a kémiai talajfertőtlenítést, de a kezelés hatása kérdéses, sőt az esetleges növénykárosító utóhatásával is számolni lehet. Mindezek mellett költséges eljárás" – jegyezte meg Zsigó György.
"Még az I. kategóriás készítmények között sincs olyan gombaölő permetező szer, mellyel eredményesen védekezhetnénk – fotó: Zsigó György/NMNK
"Ahol évek óta küzdenek ezzel a problémával, ott érdemes megfontolni a talajcserét, márcsak azért is, mert a tavaszi-nyári palántákat is megfertőzhetik a talajlakó kórokozók. Néhány fajuk több évig is megőrzi a fertőzőképességét a talajban. Ez sem olcsó művelet és több szakmai kérdést is felvet.
Honnan szerezzük be az egészséges talajt, keverjük-e valamivel a kihordás előtt, milyen mélyen és milyen technológiával végezzük el a műveletet (pl. terítsünk-e valamit a talajréteg alá) stb.?
Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban kérdés az is, hogy mit ültethetnénk az árvácskák helyett? Mivel tudnánk pótolni azt a téli színkavalkádot amit a virágaik mutatnak? Meg tudnánk győzni a megrendelőket a kevésbé élénk de strapabíróbb növényekről vagy arról, hogy az általuk elvárt látványhoz nagyobb költséggel, többször le kell cserélni az állományt? Jó döntést kívánok!" – zárta sorait a szakember.
_fill_540x300_0.jpg)
