Az anyarozs, vagy varjúköröm, egy gombaféleség (Claviceps purpurea), amely főleg esős nyarakon megtelepedhet néhány gabonafélén, s olyan képződményt hoz létre, amely hasonlít a gabonaszemekhez, avagy egy fekete madárkaromhoz. Leggyakrabban a rozsban található meg, de előfordulhat a búzában, árpában, zabban is.
Ez a gomba számos biológiailag aktív vegyületet (elsősorban alkaloidokat) tartalmaz, melyek között kifejezetten toxikus hatásúak is vannak. Ezért az anyarozzsal fertőzött lisztből készült kenyér fogyasztása súlyos ételmérgezést (mikotoxikózis) eredményezhet.
A középkorban a pestis után következett a rettegett betegségek sorában: szédüléssel, hasi fájdalmakkal, hányással, égető érzéssel, bőrvörösséggel kezdődő tünetegyüttest produkált az – mai névhasználattal – ergotizmus, majd a toxikus hatóanyag okozta érszűkületek miatt az ujjak, kéz-, illetve lábfejek és más testrészek elüszkösödtek, megfeketedtek, mumifikálódtak, végül vérzés nélkül leváltak.
A plazma megoldást kínálhat a gabonafélékben raktározódó gombamérgeinek eltávolítására – forrás: Pixabay
Habár a korszerű malomipari technológia és növényvédelmi eljárások már megakadályozzák az anyarozsmérgezés kialakulását, sajnálatos módon a jelenséggel még ma is találkozhatunk. Most kanadai tudósok egy új módszert fejlesztettek ki, amely a gabonát képes megszabadítani az ilyen gombamérgektől: úgynevezett hideg plazmát használnak.
A "hideg plazma" úgy hangzik, mintha a Star Trek-ből származna és valóban van benne egy kis misztikum. Hideg plazma akkor keletkezik, amikor egy gázhoz energiát adnak. Ekkor a gáz a negyedik halmazállapotba kerül. Az ismertebb halmazállapotok a szilárd, folyékony és légnemű, de a plazma kevésbé ismert.
Ezt az anyagot nem termikus plazmának is nevezik és például az állattartás során a szagok eltávolítására használják, mert képes bizonyos szerves vegyületek lebontására anélkül, hogy károsítaná a környezetet. Ezért használják a hideg plazmát például rosszul gyógyuló sebek fertőtlenítésére is.
A kanadai Alberta Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogyan lehetne a gabonaféléket megszabadítani a gombamérgektől. Becsléseik szerint a világon a búza, rozs és árpa termések körülbelül egynegyede válik használhatatlanná gombatoxinok miatt. Ez nemcsak az emberek és állatok egészségét veszélyezteti, hanem csökkenti a gazdák jövedelmét is. A hideg plazma talán megoldást kínálhat a problémára. A felfedezés "hatékonyabb és eredményesebb módszereket kínálhat az élelmiszer- és takarmányipar számára a biztonságos gabona feldolgozására" – mondja Ehsan Feizollahi, vezető kutató.
Feizollahi kétféle plazmát állított elő a kísérlethez: ionizált gázt és folyékony formát. Ezekkel kezelték az árpa- és búzaszemeket, amelyek két, Kanadában különösen problémás mikotoxinnal, a zearalenonnal és a deoxynivalenollal voltak szennyezettek. A plazma használata az egyik gombafaj, a Fusarium anyagcsere-folyamata során keletkező zearalenon szintjét 54%-kal csökkentette. "Ez ígéretes kezdet" – mondja M.S. Roopesh, egy élelmiszer-technológus, aki szintén részt vett a kutatásban. Optimista, hogy még magasabb csökkenést is elérhetnek a jövőben.
A plazma tehát megoldást kínálhat a gabonafélék gombamérgeinek eltávolítására. A hagyományos hőkezelés vagy pörkölés erre csak korlátozottan képes. Használat után a plazma eltűnik és nem szennyezi a környezetet.
Forrás: agrarheute
_fill_540x300_0.jpg)
