Ugye Te is szereted, mikor a fű tökéletes hosszúságú, és a veteményesben sincs egyetlen zavaró gyom sem? Na igen, mindannyian ezt szeretnénk látni, amikor kilépünk a kertünkbe, de sajnos, ez gyakran csak az álmainkban létezik. A gyomlálás pedig nem véletlenül az egyik legkevésbé kedvelt feladat a kerttulajdonosok körében. Azonban ezt is fel lehet dobni, ha kincsekre lelhetünk a gyomok között. Ugyanis nem árt, ha az általunk vetett növényeinken kívül máson is megakad a szemünk, hiszen rengeteg finomság akad még rajtuk kívül is a kertünkben.
Így ezután könnyen előfordulhat, hogy nem is leszünk olyan mérgesek, ha a kertünk tele van pitypanggal, vagy százszorszéppel, és nem kapát, hanem inkább tányért ragadunk, és készítünk belőlük valami igazán finomat.
Azonban mielőtt bármi is a tányérunkra kerülne, mindenképpen járjunk utána, hogy az adott gyomnövény valóban alkalmas emberi fogyasztásra, nincs-e vegyszerrel kezelve és az elfogyasztását minden esetben előzze meg egy alapos átmosás. Ha pedig mindezt megtettük és csakis jó falatok kerülhetnek a tányérra, készítsünk belőlük minél változatosabb finomságokat.
Ezek a gyomnövények igazán finomak
1. A nagy útifű minden kertben jelen van. Fiatal korában bátran ízesíthetjük vele a salátánkat, ám amikor már levelei sötétebbé válnak, jobb eltávolítani belőlük az erezetet a fogyasztás előtt, és inkább főzve fogyasztani, mint nyersen. Kitűnő salátaként, vagy húsok köreteként is, párolva, vagy főzve. Íze a spárgáéra emlékeztet, és amellett, hogy finom, még hasznos is, hiszen kipréselt nedve kitűnő köhögéscsillapító.
Ha megtudjuk, milyen finom, nem is akarjuk kiirtani a pitypangot a kertből. Fotó: Pixabay
2. A kövér porcsin sem ritka a kertjeinkben, ráadásul savanyú íze kiváló lehet főzelékek ízesítőjeként. Ezen kívül nagyon magas C vitamin tartalma miatt is érdemes fogyasztani, akár savanyúság formájában is.
3. A fehér és a vörös here levelei még virágzás előtt a legjobbak, ilyenkor nyersen, salátaként csemegézhetünk belőlük.
4. A paraj libatop íze teljesen olyan, mintha spenótot ennénk, ezért is szokták sárga spenótnak nevezni.
5. A mezei katáng, vagy más néven vadcikória miatt nem kell mélyre lehajolnunk, hiszen szemmagasságban kínálja fel kis kék virágjait. Mivel a levelei kissé keserűek, fogyasztás előtt érdemes megfőzni őket. Remek étvágygerjesztő, vízhajtó hatása is van, de még gyomorrontás esetén is számíthatunk rá. Már a középkorban is fogyasztották, mivel azt tartották róla, hogy sebezhetetlenné tesz.
6. A tyúkhúr az egyik leggyakrabban előforduló, ehető gyomnövényünk. Az íze hasonlít a spenótéhoz, de van egy kis keserű utóíze. Salátaként is fenséges, de nagyon finom levest, vagy főzeléket is készíthetünk belőle. Ami pedig még értékesebbé teszi, hogy rengeteg A-, D- és C- vitamint tartalmaz, magas a vastartalma, emellett pedig kalcium-, kálium-, foszfor- és cinkforrás is. Az egész föld feletti része fogyasztható, de külsőleg is hatásos, mivel kiválóan gyógyítja az égési sérüléseket és vágott sebeket is.
7. A százszorszép nem csak finom, de még egészséges is. A százszorszép íze nagyon hasonlít a tyúkhúréra, így aki nem kedveli a kissé kesernyés ízhatást, az inkább csak a szemét legeltesse rajta, ne saját magát.
8. A pitypang szinte kiirthatatlan, így jobb megbékélni vele, és bátran elfogyasztani. Frissen szedve nyersen fogyaszthatjuk salátaként, kissé megpárolva pedig sültek köreteként, azonban ha nem rögtön a leszedés után fogyasztjuk el, akkor sajnos megkeseríti az ebédünket. Amikor pedig sárgára színezi a szép zöld gyepet, akkor lehet a legfinomabb szörpöt készíteni belőle. A pitypang szörp íze leginkább a mézhez hasonlítható, színe pedig gyönyörű, zöldes-sárgás.
A százszorszép szép is, finom is. Fotó: Pixabay
És ez még nem minden! Ha valami igazán különlegesre vágyunk, szedjük le a pitypang sárga virágát, és rántsuk ki. Elképesztően finom, akár hagyományos bundában, akár pongyolában.
9. A pásztortáska szintén a nyersen fogyasztható gyomnövények közé tartozik. Íze nem keserű, inkább a zöldborsóéhoz hasonló. Levelei és virágai is nagyon finomak, akár nyersen, akár párolva kerülnek az asztalunkra.
10. A csalán, habár sokszor megszúr bennünket, igazán finom tud lenni. Ehhez dobjuk be egy kis forrásban lévő vízbe, hogy elvegyük csípősségét. Akár főzelékként, akár pestóként is megállja a helyét, teaként fogyasztva pedig megtapasztalhatjuk veseműködést serkentő hatását.
11. A közönséges bakszakáll esetében ne ijedjünk meg és fogjuk be a fülünket, hiszen nevével ellentétben nem fog heves káromkodásba kezdeni, amikor leszedjük. Viszont nagyon egészséges a fogyasztása, hiszen inzulint tartalmaz, emellett kiváló vas-, réz- és C-vitamin forrás is. Hajhullás ellen és az emésztés javítására is kiváló, és virága és levelei is ehetők.
12. A fehér libatop íze olyan, mint a spenóté. Gazdag fehérje-, vitamin- és kalciumforrás, és remek saláta, leves vagy ivólé készíthető belőle.
13. A mezei zsázsa fiatal leveleinek íze a retekre emlékeztet, így bátran tegyük bele a salátába. Az idősebb levelei már nem fogyaszthatók, mert keserűek, de magjai csípősek, így összetörve fűszerként is használhatók.
+1 A papsajtmályva leveleit is fiatal korukban érdemes fogyasztani, hiszen ekkor még nagyon finom zsengék.
Legyünk hát óvatosak, és ne gyomláljunk ki semmit, ami ehető.
-min_fill_540x300_0.png)