Szarvasmarha öklelt fel egy helyi lakost, majd meg is taposta egy karancsberényi tanyán. A helyszínre mentőhelikopter is érkezett, hogy mielőbb ellátást kapjon a sérült férfi – tudósított a nool.hu.
A történtekkel kapcsolatban Udvardi-Lakos Luca, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs munkatársa a lapnak elmondta, hogy egy 70 év körüli férfin próbáltak segíteni a mentők, azonban életét az újraélesztési kísérlet ellenére sem sikerült megmenteni.
Szerencsére, elég ritkán hallani ilyen híreket, de időről időre megesik, hogy haszonállat, vagy vad támad emberre. Persze, ha eb a támadó, annak önmagában nincs nagy hírértéke, kivéve, ha valami egészen brutális esetről van szó. Azonban ha például szarvasmarha, juh (kos), sertés, vagy mangalica az "elkövető", az már egészen más megítélés alá esik, mert nem mindennapos.
De vajon mi visz rá egy háziállatot arra, hogy az ember ellen forduljon?
Nem mindegy, hogy viselkedünk velük
Mindig szokatlan, ha háziállat támad emberre, ám a szakember szerint habár a domesztikáció évszázadai és évezredei alatt a legtöbb fajnál megkoptak a vad tulajdonságok, a nem megfelelő tartási körülmények, a szakszerűtlen emberi magatartás és a hozzá nem értéssel párosuló laikus antropomorfizáció (amikor emberi tulajdonságokkal ruházzuk fel az állatot) a legbékésebb haszonállatot is képes fenevaddá változtatni. Emellett minden fajnál léteznek nehezen kezelhető, vagy kezelhetetlen egyedek, amelyeket kíméletlenül ki kellene selejtezni.
Sok minden vezethet agresszió kialakulásához az állatoknál – de főként az ember – forrás: Pixabay
Juhok esetében fiatal és felnőtt tenyészkosok – különösen párzási időszakban – kifejezetten gyakran verekszenek egymással. A domináns kosok az emberben is riválist láthatnak. A szakirodalom szerint a támadó jellegű magatartás mögött elsősorban a nőstények megtermékenyítésének kizárólagosságát veszélyeztető betolakodó elűzése állhat, de a tartási körülmények szűkösségéből fakadó diszkomfort is kiválthatja az agressziót.
Ilyen esetekben a legjobb védekezés a – na nem a támadás, hanem a menekülés, vagy ha az ember karjait kitárva próbálja magát jóval nagyobb testméretűnek mutatni. A magyar juhászok fémveretes kampóban végződő masszív botja egyebek közt az esetleges támadások visszaverésére is alkalmas volt: egy jól irányzott ütés után a legvérmesebb kos is megjuhászodott.
Öklelnek, döfnek és rúgnak
De mi a helyzet a marhákkal? Nos, bár végtelenül bárgyú és szelíd állatnak tűnnek, a látszat néha csal, az agresszió a szarvasmarháknál is megjelenik, az ugyanis az állat vérmérsékletével függ össze, de lehet ebben különbség fajta és fajta közt is. A limousin például kimondottan agresszív, a fehér-kék belga azonban meglepően békés fajta. A beltenyésztettség általában növeli az agressziót, állatfajtól függetlenül. Ha túl sok állatot tartanak egy helyen, szintén fokozza az idegességet és a támadásra való hajlamot. Köztudottan nagyobb az agressziós hajlam bikák esetében, illetve szabadon tartott húshasznú fajtáknál.
A bánásmódnak is nagy szerepe van az agresszió kialakulásában. Ütlegelés hatására az állat eleinte visszahúzódónak tűnhet, idővel azonban visszatámad és a későbbiekben agresszívvá válhat. A bikák öklelnek, vagy ha meghagyták a szarvukat, döfnek, az agresszív tehenek viszont rúgnak, még hozzá oldalra.
A legveszélyesebb munkahely
A USA Today szerint az állattenyésztés a tíz legveszélyesebb amerikai munkahelyek egyike. A tehenek évente több mint 20 embert ölnek meg Amerikában, a halál oka leggyakrabban a fejet vagy a mellkast ért tompa ütés, de sokakat eltaposnak, összezúznak vagy felnyársalnak a kérődzők.
Képesek támadni a kakasok, a ludak, a gácsérok, a sertések és a lovak is – utóbbiak leginkább akkor, ha nem kapnak kellő szabadságot a gazdájuktól, a bezártságot nehezen viselik. A többiek a territóriumukat védik.
Azonban ezek a magatartásformák – melyek az emberrel szemben deviánsnak mondhatók – nem egyik napról a másikra alakulnak ki, egy folyamat következményei. Megelőzhetők, ha a gazda következetesen, határozottan lép fel állataival szemben, s ha a támadó szándéknak a legkisebb jelét is érzékeli, az állatot nem durva, de erős figyelmeztetéssel helyre teszi. A legfontosabb a megfelelő kontroll és szigor, a haszonállat nem barát, folyamatosan mutatni kell neki, hogy felette állunk a hierarchiában.
Forrás: Qubit
