Ha közeleg a tél, azt gondoljuk, kifogyunk a finom, friss, vitaminnal teli zöldségekből. És habár az igaz, hogy tavasszal és nyáron jóval több áll belőlük rendelkezésünkre, azért ilyenkor sem kell nélkülöznünk őket. A téli zöldségek többsége nem olyan gyönyörű, színes és kívánatos, mint tavaszi és nyári társaik, de igazán finomak és alkalmasak rá, hogy a szűkös időszakokban is feltöltsék a vitaminkészleteinket.
A zeller, a batáta és a csicsóka azon kívül, hogy igazán egészségesek, ráadásul még igazán finomak is. Ráadásul a kinézetükkel sincs semmi gond. Legalább olyan izgalmasak, színesek és étvágygerjesztők, mint a tavaszi vagy nyári zöldségfélék. Itt az ideje, hogy jóval több szerepet kapjanak az étkezéseinkben, különösen az őszi és a téli időszakban!
Ezeket a zöldségeket fogyaszd télen
1. A zellert már az ókori görögök is szívesen fogyasztották gyógyhatásai miatt. Gyökérgumóját és szárát is hasznosíthatjuk. Erős vízhajtó hatása mellett azért is értékes számunkra, mert sok szerves nátrium található benne, de bőven tartalmaz ezen kívül kalciumot, foszfort, vasat, magnéziumot, káliumot. Nagyon hatásos emésztési panaszok és étvágytalanság esetén is, de amiért télen nagyon hasznos, az az immunrendszert erősítő hatása.
A zeller gyógyhatása akkor érvényesül legjobban, ha nyersen fogyasztjuk. Szinte egész évben rendelkezésre áll, hiszen májustól kezdve szedhető, gumója pedig őszre húsosodik. Készíthetünk belőle kitűnő salátákat, de kiváló levesként is, továbbá a főzelékeknek és mártásoknak is fantasztikus ízt kölcsönöz.
Nagyon kedvelt a zellerkrémleves, amelyet bárki könnyen és gyorsan el tud készíteni. Ha viszont elsősorban a hatása miatt, és nem az ízéért szeretnénk fogyasztani, összeaprított leveléből gyógyteát is készíthetünk. Télen igazi vitaminbomba, ha a zellerlét almával, vagy répával ízestjük. Ha pedig ez mind nem lenne elég, állítólag igazi afrodiziákum.
Amikor zellert vásárolunk, figyeljünk rá, hogy zöld legyen, és nyomásra semmi esetre se legyen puha, vagy szivacsos, mert ekkor biztosan rothadt. Az őszi felszedés után pincében kell tárolni, de mélyhűtve is el lehet tenni.
A zeller igazi vitaminbomba. Fotó: Shutterstock
2. A csicsóka közeli rokona a napraforgónak, krumplihoz hasonló a gumója pedig nagyon édes. Dióra emlékeztető íze van, ezért nagyon finom leves készíthető belőle, de sütve is nagyon kellemes. Magas rosttartalma van, ezen kívül fontos diabetikus alapanyag, hiszen gazdag inulinforrás.
Termesztése nagyon egyszerű, mivel teljesen igénytelen. Ráadásul ha egyszer elültettük a kertünkben, akkor szinte kiirthatatlan ez az évelő növény. Magról azonban nem tudjuk szaporítani, hiszen a magyarországi éghajlatnak köszönhetően későn virágzik, így a magok már nem tudnak kifejlődni.
A gumóiban levő cukornak az a táplálkozási értéke, hogy a vékonybélben még nem szívódik fel, csupán a vastagbélben zajlik le ez a folyamat, éppen ezért a cukorbetegségben szenvedők is fogyaszthatják. Emellett a csicsóka csökkenti a koleszterinszintet. A csicsóka gumóinak rosttartalma hatszor akkora, mint a burgonyáé, így gátolja a szénhidrátok felszívódását. Ezen kívül magas a kálium, kalcium, magnézium, vas, foszfor és cink tartalma, de tartalmaz még B1-, B2- és C-vitamint is.
A csicsókát a világ számos éttermében megtalálhatjuk, ahol homár, libamáj, szarvasgomba és fésűkagyló mellé szokták tálalni. Fogyaszthatjuk nyersen, salátákban, köretként, vagy levesként, de főzhetünk belőle szószokat, kifacsart levéből pedig igazán finom turmix készíthető. Sokan csicsókalepényt készítenek belőle, vagy krumplipürészerűen készítik el. A csicsóka csökkenti az édesség utáni vágyat és a fáradtságot. Antibiotikum kúrák után is fogyasszunk csicsókát, hiszen segít a bélflóra helyreállításában.
3. A paszternák édeskés íze kiváló társa a sárgarépának. Tehetjük levesbe, de párolva vagy sütve is fogyaszthatjuk. A paszternák rengeteg vitamint és káliumot tartalmaz. Igazi téli csemege, amelynek kifejezetten jót tesz, ha megcsípi a fagy, hiszen annál édesebb. Ezért akár még lekvár és süti készülhet belőle.
Igen jelentős fehérje- és ásványi anyagtartalma van, vasban, kalciumban és foszforban is gazdag. Kiváló rost-, B- és C-vitamin forrás, rosttartalma miatt élénkíti a bélműködést, és még a koleszterinszintet is csökkenti. Ezen kívül a szervezet vércukor szintjét is értéken belül tartja. Illóolaj tartalma révén pedig vizelethajtó, valamint görcsoldó hatása is van.
Vásárlásakor ügyeljünk rá, hogy sárgásfehér színű, kemény tapintású paszternákot válasszunk. Bár nagyon hasonlít a petrezselyemre, a petrezselyem leveleinek felső vége kicsúcsosodó, a paszternák levelei viszont egy mélyedésből erednek. A pincében homokba ásva hónapokig el lehet tárolni, de a hűtőszekrényben is eláll.
A batáta könnyen megterem a kertünkben is. Fotó: Shutterstock
4. A batáta nem régóta kapott helyet a konyháinkban. Bár Közép-Amerikában őshonos, termesztését itthon is könnyen kivitelezhetjük. Meg is éri foglalkozni vele, hiszen igazán különleges, és változatosan készíthető el. Finom köretként, chipsként, de megsütve és levesként is nagyon kellemes. Magas a C- és A-vitamin tartalma, és kiugróan sok béta-karotint tartalmaz. Sok benne a kálium, a réz és a mangán, alacsony a zsír- és koleszterintartalma és a cukorbetegek is fogyaszthatják. Színe fajtától függően lehet fehér, narancssárga, sárga, lila, rózsaszín vagy vörös.
Az édesburgonya termesztése nem igényel különleges szakértelmet. Érdemes először megvásárolni a palántákat, és csak később próbálkozni a saját szaporítással. Az ültetése február végén esedékes, amikor is a batáta gumót ketté kell vágni, és a vágott felével lefelé fordítva vízbe állítani. Fontos, hogy a víz ne fogyjon el róla. A gumókon meginduló hajtásokból lesznek a palánták. Ezeket kell levágni és vízben gyökereztetni, amikor elérik a 20 centiméteres magasságot. Amikor a hajtások gyökeret eresztettek, megtörténhet az édesburgonya elültetése.
Először cserépbe ültessük, nehogy ártsanak neki a fagyok. Itt meg tudnak erősödni a palánták, és május környékén ki lehet őket ültetni a kertbe. Fontos, hogy napos, meleg helyet válasszunk az édesburgonya számára és rendszeresen öntözzük, hiszen így sokkal szebb termést hoz majd.
Az édesburgonyát az őszi fagyok előtt kell betakarítani. Ez nem egyszerű, hiszen a föld alatt a tőtől akár egy méteres távolságra is találhatunk gumókat. A gumókat felszedés után takarítsuk meg és tegyük száraz helyre úgy, hogy ne érjenek egymáshoz. Azonban 20 Celsius-fok alatt ne tároljuk, mert nem tűri a hideget.
5. A mángold legközelebbi rokona a cékla. Nagyon finom és egészséges növény, ráadásul még akár balkonládában is termelhetjük. A mángoldot magvetéssel lehet szaporítani. A magokat április második felében kell elvetni. A mángold az erősen savanyú talajok kivételével mindent kedvel, így nem különösebben igényes növény. Viszont sok napsütésre, vízre és tápanyagra van szüksége a növekedéshez. Mivel a növény igen nagy lesz, a vetésnél legalább 35 cm távolságot kell hagyni a szomszédos ágyás, és a szomszéd mángold között. Ahhoz, hogy szép, méretes mángoldunk legyen, egyelésre van szükség. Ezen kívül igazából csak rendszeres gyomtalanításra van szüksége, így különösebb odafigyelést nem igényel.
A kifejlett leveleket júliustól az őszi fagyokig folyamatosan lehet szedni. A virágos hajtást óvatosan vágjuk le a tőről, hiszen ezzel meg tudjuk hosszabbítani a szedési időszakot. Egyszerre egy tőről csak két-három levelet távolítsunk el. Ha ősszel betakarjuk a töveket lombbal, mulccsal, vagy szalmával, március végén már szedhetjük is a friss mángoldot.
A mángold gazdag A-, B-, C- és E-vitaminban, magnéziumban, mangánban, káliumban, vasban és rostokban, de ezen kívül rengeteg rezet, kalciumot, foszfort és cinket is tartalmaz. K-vitamin tartalma igazán kiemelkedő, így nagyban segíti a csontállomány erősítését. Fogyasztásával csökkenthető a szívbetegségek kockázata és gazdag antioxidánsokban is.
Ezekkel a zöldségekkel egészen biztosan nem fogunk melléfogni, ha valami finomat és egészségeset szeretnénk letenni a téli asztalra, és nyugodtan próbálkozhatunk a termesztésükkel is.
