Termelőket kérdeztünk a piaci lehetőségekről és arról miért érdemes foglalkozni charolais tenyészállat-előállítással, vagy a húsmarha célú tartással.
Lamos Andrea Jászágón gazdálkodik, 2005 óta tagja a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének. A családi gazdaságban anno 60 egyedet számláló magyartarka gulyával és egy charolais apaállattal léptek be az egyesületbe. Még abban az évben a magyartarkák mellé 30 pedigrés charolais üszőt, illetve pedigrés teheneket is vásároltak, ennek eredményeként ma már 250 anyatehenet számlál az állomány, a magyartarka vérvonal pedig teljesen háttérbe szorult.
Lamos Andrea szerint a charolais a magyartarkánál jóval magasabb áron értékesíthető – forrás: A termelő
– Az állataink április végétől november végéig, december elejéig kint tartózkodnak a legelőn, ami a húsmarhatartásnál egyrészt jó hatással van a minőségre, másrészt költséghatékony megoldás – mondta Andrea. – Azért is választottuk annak idején ezt a fajtát, mert alkalmas a szabadtéri tartásra és nagyon jók az adottságai, kiváló a húskihozatala, húsa pedig nagyon jó minőségű. A kereskedők nagyon szeretik, a magyartarka-charolais keresztezés kimagasló vágóértéket biztosít. Vittek már tőlünk vágásra marhákat Törökországba, Olaszországba, Görögországba és Azerbajdzsánba is. A piaca stabilnak mondható, a takarmány, mint költségelem pedig a minimálisra csökkenthető a legeltetéssel és azzal, hogy a silóhoz szükséges zöldtakarmányt, illetve a kukoricát megtermeljük mi magunk. Nagyon jól ellik, minimális a komplikáció. A szaporulatot többféle súlyban értékesítjük, 3; 4,5 illetve 7 + mázsás súlycsoportokban. Nemcsak a vágásra, hanem a tovább tartásra eladott állatok esetében is nagyon jók a visszajelzések.
Lamos Andreától az árakkal kapcsolatban megtudtuk: a charolais a magyartarkánál jóval magasabb felvásárlási áron értékesíthető, ezért mindenkinek, aki vágómarha-előállításon gondolkozik, csak javasolni tudja ezt a fajtát.
"Azért is választottuk annak idején ezt a fajtát, mert alkalmas a szabadtéri tartásra és nagyon jók az adottságai, kiváló a húskihozatala, húsa pedig nagyon jó minőségű" – forrás: Lamos Andrea
Az akasztói Németh György állományát jelenleg közel 300 anyatehén alkotja. Mint elmondta: ők azért kezdtek el húsmarhatartással foglalkozni, mert a szikes, igen gyenge, mindössze 2-3 aranykoronás gyepterületeiket a juhok már nem tudták karbantartani, viszont a marhák igen. Ez volt az egyik ok, a másik pedig hogy a juhtartáshoz már nem találtak embert, ellenben a szarvasmarhatartás gépesíthető. A charolais-val kicsiben indultak, majd évről évre gyarapodott az állomány, s végül a juh eltűnt, a marha pedig maradt.
Jól alkalmazkodik a szélsőséges körülményekhez
– Azt tapasztaltuk, hogy a charolais nagyon jól alkalmazkodik ezekhez a csekély zöldmennyiséget adó legelőkhöz és a szélsőséges körülményekhez, illetve még ilyen helyzetben is szépen fejlődik. Ennek láttán egyre inkább kedvet kaptunk hozzá – magyarázta Németh György. – Az sem utolsó szempont, hogy világos színének köszönhetően jól tolerálja a hőséget és a tűző napsütést is.
Németh György: "Nagyszerű fajta, a piacon az elsők között van" – forrás: A termelő
– Amikor a sötét színű állatok már pihegnek, a charolais-k vígan legelésznek – magyarázta. – Nagyszerű fajta, a piacon az elsők között van, ha a keresletet és a felvásárlási árat tekintjük. Mi törzstenyészet vagyunk, tehát a törzsállatokat értékesítjük, ami nem felel meg a kritériumoknak, azok pedig mennek a hizlaldába, vagy a vágóhídra. A charolais előnyei közt említhető, hogy sokkal nagyobb végsúlyig, akár 850 kilogrammig is hizlalható, ellentétben a kisebb testű marhákkal.
Ifj. D. Pethe István Beregsurányban gazdálkodik, 2020-ban végzett a debreceni egyetemen mint agrármérnök, azóta a családi gazdaságban tevékenykedik édesapjával és testvérével. Kétszáz charolais anyatehénnel termel, aminek egy része magyartarkáról átkeresztezett, egy része pedig fajtatiszta, de nem törzskönyves állomány.
Ifjabb D. Pethe István két gyönyörű borjúval – forrás: A termelő
– Ez a tehénállomány 300 hektár legelőn legel, amely kiváló mikroklímával rendelkezik. A kötött réti agyagtalajon elterülő Natura 2000-es gyepek aszálytűrő képessége kiemelkedő, valamint rengeteg erdő, liget, fás legelő tarkítja a tájat, ami megfelelő alap a charolaisnak. Ehhez tartozik még 100 hektár szántóföld, amit elsősorban a marhák takarmányigényének kielégítésére használunk – árulta el ifjabb D. Pethe István. – Termelünk takarmánykukoricát, hibridrozst szenázsnak, silókukoricát, tritikálét, árpát, takarmányborsót, 70 százalékban az állatállománynak, illetve a vetésforgó miatt napraforgót, ami teljes egészében eladásra megy. Mi nem törzskönyves állatokat állítunk elő, hanem húst, 90 százalékban exportáljuk az állatainkat tovább hízlalásra. Háromszáz kilós kategóriában adjuk el a borjakat, de már tervezzük, hogy nagysúlyra is hizlalni fogjuk a bikákat. Ennek érdekében most adtunk be pályázatot is egy újabb istálló megépítésére. Van terv arra is, hogy elindulunk a törzstenyészeti vonalon, arra is jó lenne az új istálló, jobban szét tudnánk szeparálni a növendékállományt korcsoportonként és nemenként, vagy STV(sajátteljesítmény-vizsgálat) indításra is alkalmas lenne.
D. Pethe István hozzátette: édesapja választotta a charolais fajtát és jól döntött, mert a világon, illetve Európában is az egyik legkeresettebb fajta.
A holstein-fríz ára meg sem közelíti a charolais-ét
– Nincs az a borjúmennyiség jelenleg, amit ne tudnánk eladni, akár a többszörösét is annak, amennyit most előállítunk. Havi szinten két-három megkeresésünk van, hogy vásárolnának tőlünk borjakat, tehát nem nekünk kell keresni a piacot, hanem a piac keres minket – fogalmazott. – Azt is észrevettük, hogy nagyon sokan keresnek vemhes üszőt, az se baj, ha nem törzskönyves, úgy tűnik, a húsmarhatartás felívelőben van. 2022-ben az óriási aszály miatt rengeteg kisgazdaság feladta és hiány alakult ki az országban például minőségi hízóalapanyagból. Most pedig nagyon keresik, sok növénytermesztő gondolja úgy, hogy az árak miatt talán szerencsésebb bőrben eladni a gabonát. S az is szempont, hogy a tehenek extenzíven tarthatóak, ugyanakkor a borjak igénylik az abrakkiegészítést, óvodáztatást, de ezt kiváló súlygyarapodással kompenzálják, nálunk például a növendék borjak súlygyarapodása a napi 2 kilogrammos átlagot meghaladja. Van egy-egy kiemelkedő, kiugró 3 kilós napi súlygyarapodással rendelkező egyed is. Az 5-6 hónapos állatok választási súlya 250-300 kg között mozog. Ami pedig az árakat illeti: a holstein-fríz ára a charolais-ét meg sem közelíti, akár 500-600 forintos kilónkénti árkülönbséget is meg lehet figyelni utóbbi javára.
Ifjabb Csepregi Attila egy szép bikával – forrás: A termelő
A nyírábrányi agrármérnök ifj. Csepregi Attilától megtudtuk: a jelenlegi felvásárlási ár olyan 1600-1700 forint/kg plusz áfa körül mozog élősúlyban, ami egészen jónak mondható. A gazdálkodást a férfi apósa indította még el, alapvetően juhtartással, mangalica hízlalással foglalkoztak, ezt váltotta a charolais.
Egy kiválóan izmolt bika – forrás: ifjabb Csepregi Attila
– Én az állataimat olyan három mázsa körülire hizlalom, 250-től 350 kilogrammosig, ezt a súlycsoportot keresik – árulta el a termelő, aki a feleségével, Perényi Ágnessel közösen működteti a gazdaságot. – Ami az árat illeti, nem rossz, sokkal jobb, mint korábban volt, de azt gondolom, az igazán reális a 2000, illetve afölötti lenne, mert a bárány is most már 2600 vagy 2500 forint körül megy. Jó genetikával próbálunk dolgozni, mert hosszú távon az a legkifizetődőbb. Mi magunk is vágunk saját felhasználásra: szárazárut készítünk elsősorban, szalámit, virslit, turistát, debreceni párost, de ezeket még csak az ismerősi, baráti körben kóstolták. Tervezzük bővíteni ezt a tevékenységet, szeretnénk vágópontot kialakítani, de az még a jövő zenéje. Szerencsére, folyamatosan növekvő igényt tapasztalunk, bár ez erősen függ az ártól, sajnos, nem mindenki engedheti meg magának a minőségi húst és az abból készült termékeket. Összességében én mindenkinek csak ajánlani tudom a charolais marhát, mert nagyon jól hasznosít minden olyan takarmányt, amivel például egy tejelő szarvasmarha nem sok mindent tudna kezdeni, mert attól csökkenne a tejtermelése. A charolais viszont kiváló minőségű húst épít belőle, amit jó áron lehet értékesíteni. S nem utolsósorban: könnyen el lehet adni, akkor is megvették, amikor az egész szarvasmarha-piac állt.
Marossy László Géza – forrás: A termelő
Marossy László Géza újkígyósi tenyészetében 80 charolais anyatehenet tart, s mint rámutatott: nem a mennyiségre törekednek, hanem a minőségre. Úgy fogalmazott: ha van kézműves sör, akkor ők a kézműves törzstenyészet. Az anyatehenek létszámát szeretnék 100-ra növelni.
Egy tenyészbikáért most akár kétmilliót is ad a piac
– 2015-ben kezdtem el komolyabban foglalkozni a charolais-val, akkor vettem 25 francia tenyészüszőt – idézte fel az indulást a termelő. – 2020-ban érdemeltük ki a törzstenyészet címet. A tenyészállatainkat nagyon jó áron tudjuk értékesíteni, egy egyéves, megfelelő pedigrével rendelkező állatért a piac most kétmillió forint felett fizet, ami úgy vélem, nem rossz, sőt... A tenyészállatpiacon most húzás van, most minősült öt állatunk, amit két nap alatt eladtunk. Úgy érzékelem, mindenki a szarvatlan genetikát keresi, ehhez igazodva vásároljuk a tehenek megtermékenyítéséhez szükséges spermát is.
"Mindenki a szarvatlan genetikát keresi, ehhez igazodva vásároljuk a tehenek megtermékenyítéséhez szükséges spermát is" – forrás: A termelő
A szakember hozzátette: azt szokták mondani, hogy a charolais vetélytársa a szintén francia eredetű Blonde d'Aquitaine, ami valóban jó fajta, de az a húsmarhák Ferrarija. Ez azt is jelenti, hogy ha nincs kiszolgálva 100 százalékosan, akkor nem is fog úgy teljesíteni, ahogy kell. A charolais jóval kevesebbel is beéri, de ha extra takarmányozásban részesül, egy 5-6 mázsás egyed képes a hizlalásban akár napi 2-2,5 kilogrammos, az ÜSTV-ben pedig a nagyobb súlykategóriában a kívánatos 1,2-1,8 kilogrammos testsúlygyarapodásra is.
A termelők egybehangzóan azt is hangsúlyozták, ha valaki a charolais marhafajtával szeretne foglalkozni, annak szívesen segít az elindulásban a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete.
Indexkép forrása: Lamos Andrea
