A kormány célkitűzése, hogy néhány éven belül elérje az egymillió forintos bruttó átlagkeresetet Magyarországon. Bár az átlagbér emelkedése önmagában kedvezőnek tűnik, az inflációs hatások súlyos terheket róhatnak a lakosságra, ha a bérek növekedése nem párosul a termelékenység javulásával.
A Portfolio makroelemzője, Hornyák József szerint a 10 százalék feletti átlagos bérnövekedési ütem alapján 2028-2030 között reális cél az egymillió forintos bruttó átlagkereset. Azonban ha a bérek emelkedése nem jár együtt a termelékenység növelésével, a vállalatok kénytelenek lesznek áremeléssel kompenzálni a növekvő költségeket. Ez pedig újabb inflációs hullámhoz vezethet, amely csökkenti a reálbérek értékét.
A termelékenység fokozásával a cégek úgy érhetnek el költségcsökkenést, hogy közben nem kell drágítaniuk a termékeiket. Ez megvalósítható például technológiai fejlesztésekkel, hatékonyabb munkafolyamatokkal és a munkaerő képzésével. Az Eurostat adatai szerint 2010 és 2023 között Magyarország termelékenysége az uniós átlag 74,3 százalékáról 73,3 százalékra csökkent, míg Románia és Lengyelország jelentősen javított ezen a téren.
Akár 3000 forintba is kerülhet egy kilogramm sertéshús – forrás: Pixabay
A magasabb fizetések miatti termelési költségek növekedése komoly inflációs sokkot okozhat, amely a fogyasztói árak drasztikus emelkedéséhez vezethet. Egy becslés szerint, ha elérjük az egymilliós bruttó átlagkeresetet, akkor az alapélelmiszerek árai a következőképpen alakulhatnak:
- Zsemle: ~106 Ft/db
- Fehér kenyér: ~1 414 Ft/kg
- Félbarna kenyér: ~1 171 Ft/kg
- Tojás: ~1 455 Ft/10 db
- Tej (2,8%): ~835 Ft/liter
- Sertéscomb: ~3 144 Ft/kg
- Bontott csirke: ~2 111 Ft/kg
Bár nominálisan emelkednek a bérek, a vásárlóerő csökken, mivel az infláció "felzabálja" a többletjövedelmet. A nyugdíjak reálértéke is csökkent az elmúlt években: például 2016-ban egy átlagos öregségi nyugdíjból 6371 zsemlét lehetett vásárolni, 2024-ben már csak 3809-et.
Forrás: Economx
Indexkép: Pixabay
